A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 135 lett volna, hogy a delegáció, vagy a magyar parlament más kezelési módokról gondoskodjon. A 67-es politika ellenzői részére volt nagyon előnyös a helyzet, mert a 67-es jelenlegi intézmény, mert ellenesetben mi, kik Deák politikájától vagyunk áthatva és a 67 ellenzői kénytelenek lettünk volna együtt keresni azon kezelési módokat, melyekkel Bosznia és Herczegovina igazgatását tovább folytatni lehet. Mert azt nem hiszem, hogy Magyarországon vagy Ausztriában léteznék olyan kegyetlen szivü politikus, a ki az annectált tartományok polgárairól, azok jövőjének, fejlődésének, magasabb művelődésének érdekeiről ne akart volna gondoskodni Én, ki a 67-es politikának hive vagyok, nagy előnyét látom annak még abban is, hogy az annexio idejében segistégül jött, mert nem kellett statuálni újabb intézményt. Azzal az őszinte nyíltsággal, azzal a loyalitással, melylyel a magyar pártok egymással szemben kell, hogy viseltessenek és azzal a meggyőződéssel, melylyel a magam politikai múltjából következtetve hiszem, hogy minden képviselőtársam és a közéletben tevékenységre hivatott bizottsági tag egyformán őszintén szabja magatartásának irányát, azt mondom : tegyék kezüket a szivükre és lelkűk gondolatát fejezzék ki : őszintén, tudják-e és miként gondolják ez idő szerint ezen tartományok sorsának végleges rendezését ? Bakonyi Samu : A többségnek kell megmondani, akkor hozzászólunk ! Isseklltz Győző : Egy közbeszólást hallottam. Őszintén mondva, az én elhatárolt és inkább con- structióra alapított beszédem keretébe, nem illik a polémia, de már gyakran hallottam ezt a felfogást, hogy a többség kötelessége mindenről gondoskodni. Nem egészen igy áll ! A többség kötelessége igenis gondoskodni, hogy az államélet menete ne akadjon meg. Az ellenzék feladata az, hogy az államélet mikénti vezetése elleni kifogásait adja elő, de illendőség az ellenzéktől és a politikai moral szempontjából kötelessége, (Mozgás.) hogyha kifogásolja az államéleti tevékenységnek azt az irányát, melyet a felelős többség követ, kifogásait előadja és megmondja mikép lehetne az jobb. Rakovszky István : Tanácsadásra nem hivatott az ellenzék ! Issekutz Győző : A politika feladata a destructio nem lehet ; az olyan ellenzéki felfogás, mely szerint az indulatok, a szenvedélyek fel- gyujtása helyes, háladatos csak ott lehet, a hol kifizeti magát ; de szenvedélyeket felkelteni az állami élet tevékenységi körében, a hol ezek csak rombolni tudnak, azt én, a ki életem legjavát az ellenzék padjain töltöttem el, soha ellenzéki feladatnak nem tekintettem. Tessék kérem az angol politikai életet végig megfigyelni, ott minden ellenzéki politikai pártnak meg van a saját politikai programmja, a melyet meg akar valósítani, de a melyet nem is függeszt fel, ha többségbe kerül. Nálunk abnormalis és azért gyakran inmoralis politikai irányzatok vannak. Azt fogják mondani — nem, itt arról meg vagyok győződve, — azt fogják mondani ott, a hol a szenvedélyek, izgatások nyilvánulnak meg, a hol nem az értelem, hanem a pillanatnyi fellángolás minden mérséklet nélkül fog megnyilatkozni, hogy nem volt szabad már akkor elvállalnunk a berlini szerződésben reánk rótt missiót. Mert ezzel veszélyeztetjük a két államnak dualistikus jellegét és egy állandó jellegű vitás ügynek a rendezését vettük magunkra. (Folytonos zaj a baloldalon.) Most pl., t. országos bizottság, Rakovszky István ő excellentiája egyéni tevékenységében, Holló Lajos és Mezőssy Béla t. képviselőtársaimmal együtt, nincsen megzavarva abban a tevékenységében, hogy ha nem is hangosan, de halkan igyekezzék engem az én beszédemben megzavarni. Holló Lajos: Hiszen egyedül mi hallgatjuk! Issekutz Győző : Csakhogy ezen egyéni tevékenységében a t. országos bizottság korlátolva van ép úgy, mint minden magános ember és épen úgy, mint korlátolva van maga az állam a saját állami élete tevékenységében. Mert a legtöbbször tőle nem függő idegen elemek hatásából alakulnak ki azok az eredmények, a melyekkel a jól gondozott államnak már előre számolnia kell. Hát, t. országos bizottság, azt minden magyar ember, de azt hiszem, Ausztriának is minden hű fia és okos politikusa elismeri, hogy sem a magyar államnak, sem Ausztriának nem volt szüksége területszaporitásra, nem volt szüksége a Bosznia- Herczegovina megszerzésével járó nagy vér- és pénzáldozatokra. De a midőn ez a két tartomány a múlt század második felében az állandó zavargásoknak fészke és a szomszédos tartományok elégedetlen elemeinek menhelye volt ; a midőn országunkra nézve ezen szomszédos területek teljesen desolált helyzete, déli vidékeinek érdekét is veszélyeztette, akkor elkerülhetetlen volt, hogy a midőn a két állam nagy gazdasági és erőhatalmi érdekei abban az időben, egy ellentétes érdekű másik nagyhatalom részéről — nem nevezem meg, de minden politikus és politikai műveltséggel lépést tartó tagja ennek a háznak tudja, miről van szó —... Egy hang jobbfelől : Bizottságnak ! Issekutz Győző : ... ez magyarház is egyúttal. (Derültség.) Mondom, t. országos bizottság, ezen másik nagyhatalom részéről abban az időben a Balkánon állandóan kifejtett olyan tevékenységével szemben, a mely az ott fennálló rend megbontását czélozta, szükséges volt a mi érdekeink megóvása, és akkor igenis relative helyes, sőt elkerülhetetlen volt ezen tartományokban rendezett viszonyoknak a construálása és a velünk ellenséges irányú törekvések kiszorítása ; szükséges volt, hogy éppen a magyar állam szempontjából ez a két tartomány a mi hatalmi sphae- ránkba kerüljön és az ellentétes törekvések, izgatások és hatalmi alakulások alól kivonassák. Éppen ezért én a berlini szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését is, de az annexiót is, nem