A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
22 II. ULES. Ismétlem részemről semmi személyes éle a dolognak nincs, mert hiszen, eltekintve egyéb körülményektől is, más időkben és alkalmakkor volt módom t. barátom tiszteletreméltó közéleti tevékenységét megismerni és mostani felszólalása is meggyőzhetett, hogy a maga ellenzéki álláspontjáról a közügynek szolgálatot kiván tenni. És ha ezt egy és más csipkedéssel kisérte, ehhez teljes joga volt, nevetséges volna tőlünk rossz névé venni, ha szükségesnek találjuk, vissza kell lőni, de ezek tisztességes parlamenti fegyverek, a melyek ellen nincs mit mondani. De a mi a közbeszólást ajkamra hozta. t. barátomnak az az eljárása volt, hogy itt nyilvános vitába bevont oly javaslatokat, a melyekről mindenesetre csakis hivatalos állásánál fogva, mint nagyon bizalmas, nagyon titkos dolgokról értesülhetett. Erre mondtam azt, hogy ennek itt szóba- hozatala morális szinvakságra mutat (Mozgás.) e tekintetben és ezt kénytelen vagyok kissé bővebben megmagyarázni. Ha tisztelt barátom csakugvan látott még hivatali idejében egy javaslatot, melynek közzétételét károsnak és veszedelmesnek tartja, helyes és hazafias dolgot cselekszik, ha erre az illetékes tényezőket bizalmasan figyelmezteti. De méltóztassék nekem megengedni, azt, a mit hivatalos eskü alatt, hivatalos működés közben az ember mint bizalmas természetű hivatalos ügyet megismert, azt, engedelmet kérek, a leg- eltévesztettebb magyarázása a hivatali és hazafias kötelességnek a nyilvánosság előtt szóba hozni, mielőtt diserét természetét el nem vesztette volna. ( Helyeslés. ) Itt nem mentheti tisztelt barátomat az, hogy ő azt mondja, ő semmit ezen javaslatból el nem árult, mert ha azzal állt elő, hogy olvastam azt a javaslatot, abban borzasztó dolgok vannak, nem mondom el, hogy mi, de oly borzasztók, hogy ne adja Isten, hogy azok nyilvánosságra kerüljenek, ezzel meglehetősen jellemezte azt a javaslatot és meglehetősen igyekezett hangulatot csinálni azon javaslat ellen, a melyről csak azáltal bírhatott tudomással, hogy egy időben hivatalos eskü alatt szolgált. (Igaz! Úgy van!) A legkevésbbé sem vonom kétségbe tisztelt barátom hazafias és tisztességes intentióját, de azt hiszem, tévesen fogta fel a maga kötelességét akkor, a mikor erre az eljárásra érezte magát indíttatva. (Helyeslés.) Mezőssy Béla : Személyes kérdésben kérek szót. En teljesen meg vagyok győződve arról, hogy Tisza István gróf velem szemben sem egyéni, sem más természetű sértéstnem akart elkövetni és ebben a tekintetben az ő nyilatkozatát köszönettel veszem tudomásul. De tévedni méltóztatik, mikor úgy hegyezi ki tisztelt képviselőtársam a dolsot. hogy én erről a kérdésről tisztán hivatali minőségben vehettem tudomást. Engedelmet kérek a Zeit és az Az Újság azt hiszem, hogy mindenesetre távolabb állnak tőlem, mint tisztelt képviselőtársamtól. Tisza István gr. : A Zeit ? (Derültség). Mezőssy Béla : Nem a Zeit, az Az Újság. (Derültség). Én hozzám a Zeit ép oly távol áll, mint az Az Újság, sőt dl nkezőleg. Az Újság sokkal közelebb áll, mert felelős szerkesztőjével egyénileg jó barátságban vagyok, ellenben a Zeitnah sem szerkesztőjét, sem kiadóját nem ismerem. Azok a tények, a mikre egy nagyon halovány allusiót voltam bátor tenni, nem pusztán hivatali aktákból ismertetett dolgok, hanem a Zeitban és az Az Újságban leközölt czikkek. Hogy a Zeit és az Az Újság honnan vette a maga informatióját, erre nézve méltóztassék Tisza István gróf t. képviselőtársamnak az illetőkhöz fordulnia. Én, lehet, hogy a vita hevében felszólalásomnak ezt a részét kissé kiéleztem, ezt sajnálom, de hogy én egész felszólalásom alatt semmi olyat nem mondtam, a mi a morált a legkisebb mértékben is sértené és semmi olyat nem tettem, a mivel én hivatali kötelességeimet megszegtem volna, ebben a tekintetben lelkiismeretem nyugodt és csodálom, hogy Tisza István gróf velem szemben a morális érzésnek oly magas niveauját alkalmazta ugyanakkor, mikor a kormány bizonyos választási visszaélései felett egész nyugodtan huny szemet. (Zaj.) Elnök : Tisztelt országos bizottság ! A hadügyi budget tárgyalását mára berekeszthetnők. (Helyeslés.) Ha méltóztatik ehhez hozzájárulni, akkor a tárgyalást holnap délelőtt tiz órakor folytatjuk, a hadügyi budget tárgyalását megelőzőleg pedig leszek bátor indítványt tenni az egyeztető hetes albizottság megválasztására. (Helyeslés.) Kérem most meghallgatni Sághy Gyula országos bizottsági tag ur interpellatióját. Sághy Gyula : Tisztelt országos bizottság ! A következő interpellatiót óhajtom az igen tisztelt közös hadügyminister úrhoz intézni. (Halljuk !) Mindjárt interpellation! felolvasásával kezdem, mert igen rövid indokolást szándékozom utólag ahhoz fűzni (olvassa): >>1. Kérdem az igen t. közös hadügyminister urat, van-e tudomása azokról a bajokról, a melyek állítólag az Örkényi lövőtérrel kapcsolatban előfordulnak, a mely szerint ez a körülbelül 2350 kát. holdnyi lövóteriilet részben állítólagos keskenv- sége, részben pedig rövidsége miatt ma mar a lövőszerek nagymérvű fejlődése és távolsági kord- képességüknek roppant emelkedése folytán ózdijának többé megfelelő kibővítés nélkül nem felel meg teljesen. Állítólag a lövőgyakorlatok ma már csak ugv tarthatók meg azon, ha a gyakorlatok tartásakor a körülötte levő magántulajdonon, mintegy ezer kát. holdnyi területen a mezei munkásoknak nem engedik meg olykor naphosszat sem munkájukat végezni, s ha nagyobb tömeg katonaság van. esetleg egyszerre két gvalogezred is a lövő téren, akkor a lőtér körül fekvő földeket kénytelenek részben elfoglalni, a minek folytán a rajta levő fűnek leta- posása által jelentékeny károkat okoznak. Ha pedig a tüzérek tartanak lövogyakorlato- kat, állítólag a lőtér rövidsége miatt az ágyukat
