A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
8 II. ÜLÉS. az országgyűlést egybehívja mert a magyar országgyűlés királyi kézirattal elnapolva nem volt. A mennyiben azt méltóztatott mondani az igen t. elnök urnák, hogy az ő nézete szerint a magyar országgyűlés együtt nem volt, ez lehet az ó egyéni nézete, de a tényeknek nem felel meg. Ezt itt konstatálni kötelességemnek tartottam. Rildnyánszky József b. : Bocsánatot kérek, az előttem szóló tagtárs ur nézete határozottan téves, mert ha királyi kézirattal el volna napolva az országgyűlés, akkor a delegatió is el volna napolva. Ë tekintetben nem akarok vitát provokálni, csak megjegyezni kívánom, hogy a mikor törvényeket méltóztatik interpretálni, azt helyesen méltóztassék eszközölni. Rakovszky István : Az igen t. előttem szóló ur nagyon tévedett. Én nem állitottam egy szóval sem, hogy a mikor a magyar országgyűlés királyi kézirattal el van napolva, akkor a delegatió üléseket tarthat. Sem a delegatió, sem az országgyűlésnek más bizottsága akkor, a mikor királyi kézirattal el van napolva az országgyűlés, nem ülésezhetik, de a mostani esetben királyi kézirattal az országgyűlés elnapolva nem volt. (Rvinyánszky József báró közbeszól.) Kérem, én nem tudom, hogy a főrendiháznál mi a szokás, de hogy mi a képviselőháznál, azt tudom. Úgy látszik, a t. előttem szóló ur ebben nem tájékozott, mert különben nem mondotta volna, a mit mondott. Mikor a képviselőház az elnökének megadja minden egyes esetben a jogot, hogy a szükséghez képest ülést hívhasson egybe, akkor kötelessége lett volna a magyar képviselőház elnökének ezt az ülést egybehivni, hogy ezt az ügyet elintézze. Tehát nincsen igaza t. tagtársamnak, a mikor azt mondja, hogy hibásan interpretáltam a törvényt, a mikor azt mondottam, hogy nem lévén elnapolva az országgyűlés, egybe lehetett volna hívni az ülést. Elnök : Méltóztassanak megengedni, hogy igen röviden pár szóval reflektáljak erre a kérdésre, a mely különben sem nagy jelentőségű és a melyet egész nyugodtan tárgyalhatunk. Itt nem képviselőházi tagokról, hanem főrendiházi tagokról van szó. Úgy emlékszem, hogy a midőn a képviselőházban tárgyalás alá került a dolog, — megengedem, hogy rosszul emlékszem és akkor emlékezetem gyarlóságáért bocsánatot kérek — de akkor is az az eljárás követtetett, melyet a delegatió követett. Ne immoráljunk tovább ennél a kérdésnél, hiszen a bizottsági tag urak e tekintetben nem is tettek kifogást. Mél- tóztatnak tudomásul venni ? (Igen!) Jelentem továbbá, hogy Chavrak Levin sür- gönyileg tudatta, hogy a mai ülésre nem jelenhetik meg és kimentését kérte. Jelentem továbbá, hogy az összes albizottságok letárgyalták a hozzájuk utasított előterjesztéseket cs az egyesült négyes albizottság kivételével, a mely tegnap fejezte be tanácskozásait, benyújtották jelentéseiket. A jelentések az I. ülésben az elnökség részére adott felhatalmazás értelmében kinyomattak és legnagyobb részben már napokkal ezelőtt szétosztattak ; a hadügyi albizottság jelentése pedig ugyanezen felhatalmazás alapján a mai napra hirdetett ülés napirendjére tűzetett ki. Tudomásul szolgál. Mielőtt áttérnénk a tulaj donképeni napirendre, van szerencsém bejelenteni, hogy Sághv Gyula tagtársunk egy interpellátiót kíván előterjeszteni. Kérem a t. országos bizottságot, hogy ezen interpellátiót az ülés végén méltóztassék meghallgatni. Következik a napirend : a hadügyi albizottság jelentésének tárgyalása. A jelentést azt hiszem felolvasottnak méltóztatnak tekinteni. Az első szó az előadó urat illeti. Hegedűs Lóránt előadó : T. országos bizottság ! A hadügyi albizottság befejezvén tárgyalásait ezt a jelentést nyújtotta be a t. országos bizottságnak, a mely a t. bizottság minden tagjának kezében van, és a hadügyminister ur öt előterjesztéséről ad számot. E jelentés bonyolult két különös okból. Az első ok az, hogy miután most először bízattam meg az előadói tisztséggel, nem mertem oly módosításokat indítványozni, melyek az eddigi jelentésektől eltérve azt lényegesen redukálták volna, mert hiszen mi nem költség- vetést tárgyalunk, hanem számadatokat állapítunk meg, a melyeket utóbb a két állam költség- vetésébe kell beiktatni. A jövő alkalommal talán lesz módom oly módosításokat indítványozni, a melyek egyrészt áttekinthetőbbé teszik a jelentést, másrészt kidomborítják az egész költség- vetésnek igazi lelkét ; egyrészt a ministeri válaszokat. másrészt a rendkívüli költekezést. A másik körülmény, mely bonyolulttá teszi a jelentést, azon rendkívüli helyzetben keresendő, melyben a mostani delegatió van. Ez is két okra vezethető vissza. Az első az, hogy mire az előirányzatot letárgyaljuk 10/12-ed sót u/18-ed részben már elfogyasztatott az a költség, mely itt előirányoztatik. Ebben a tekintetben a bizottság oly szigorúan Ítélte meg a tételeket, hogy minden egyes tételen végig menve, hol a hadügyminister ur az idénre uj szervezést, uj állások szaporítását, vagy rangfelemelést tervezett, mely tételeket január 1-én, május 1-én, október 1-én és november 1-én akart életbe léptetni, deczember 1-ére halasztottuk el a hiteleket és ez fel is vétetett a jelentésbe. Az albizottság ezen takarékossági álláspontja ezen a czimen több mint 1,800.000 K megtakarítást fog eredményezni, mely a zárszámadásban fog elszámoltatni. A másik körülménv abból állott, hogy úgy a hadvezetóség, mint az országos bizottság egy nagy külpolitikai bonyodalom utóhatásait volt kénytelen ebben a költségvetésben éreztetni. Ennek meg voltak a maga különös és rendes eredményei. Különös eredménye nyilatkozik azon 180 millió korona rendkívüli hitelben, a melyről később külön leszek bátor szólam. De ettől eltekintve, már a szokásos előterjesztések keretében is a hadügyi
