A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

8 II. ÜLÉS. az országgyűlést egybehívja mert a magyar ország­gyűlés királyi kézirattal elnapolva nem volt. A mennyiben azt méltóztatott mondani az igen t. elnök urnák, hogy az ő nézete szerint a magyar országgyűlés együtt nem volt, ez lehet az ó egyéni nézete, de a tényeknek nem felel meg. Ezt itt konstatálni kötelességemnek tartottam. Rildnyánszky József b. : Bocsánatot kérek, az előttem szóló tagtárs ur nézete határozottan téves, mert ha királyi kézirattal el volna napolva az országgyűlés, akkor a delegatió is el volna napolva. Ë tekintetben nem akarok vitát provo­kálni, csak megjegyezni kívánom, hogy a mikor törvényeket méltóztatik interpretálni, azt helye­sen méltóztassék eszközölni. Rakovszky István : Az igen t. előttem szóló ur nagyon tévedett. Én nem állitottam egy szóval sem, hogy a mikor a magyar országgyűlés királyi kézirattal el van napolva, akkor a delegatió ülé­seket tarthat. Sem a delegatió, sem az országgyű­lésnek más bizottsága akkor, a mikor királyi kéz­irattal el van napolva az országgyűlés, nem ülésez­hetik, de a mostani esetben királyi kézirattal az országgyűlés elnapolva nem volt. (Rvinyánszky József báró közbeszól.) Kérem, én nem tudom, hogy a főrendiháznál mi a szokás, de hogy mi a képviselőháznál, azt tudom. Úgy látszik, a t. előttem szóló ur ebben nem tájékozott, mert különben nem mondotta volna, a mit mondott. Mikor a képviselőház az elnökének megadja minden egyes esetben a jogot, hogy a szükséghez képest ülést hívhasson egybe, akkor kötelessége lett volna a magyar képviselő­ház elnökének ezt az ülést egybehivni, hogy ezt az ügyet elintézze. Tehát nincsen igaza t. tagtársam­nak, a mikor azt mondja, hogy hibásan interpretál­tam a törvényt, a mikor azt mondottam, hogy nem lévén elnapolva az országgyűlés, egybe lehetett volna hívni az ülést. Elnök : Méltóztassanak megengedni, hogy igen röviden pár szóval reflektáljak erre a kér­désre, a mely különben sem nagy jelentőségű és a melyet egész nyugodtan tárgyalhatunk. Itt nem képviselőházi tagokról, hanem fő­rendiházi tagokról van szó. Úgy emlékszem, hogy a midőn a képviselőházban tárgyalás alá került a dolog, — megengedem, hogy rosszul emlékszem és akkor emlékezetem gyarlóságáért bocsánatot kérek — de akkor is az az eljárás követtetett, melyet a delegatió követett. Ne immoráljunk tovább ennél a kérdésnél, hiszen a bizottsági tag urak e tekintetben nem is tettek kifogást. Mél- tóztatnak tudomásul venni ? (Igen!) Jelentem továbbá, hogy Chavrak Levin sür- gönyileg tudatta, hogy a mai ülésre nem jelen­hetik meg és kimentését kérte. Jelentem továbbá, hogy az összes albizott­ságok letárgyalták a hozzájuk utasított előter­jesztéseket cs az egyesült négyes albizottság kivé­telével, a mely tegnap fejezte be tanácskozásait, benyújtották jelentéseiket. A jelentések az I. ülés­ben az elnökség részére adott felhatalmazás értel­mében kinyomattak és legnagyobb részben már napokkal ezelőtt szétosztattak ; a hadügyi albizott­ság jelentése pedig ugyanezen felhatalmazás alap­ján a mai napra hirdetett ülés napirendjére tűze­tett ki. Tudomásul szolgál. Mielőtt áttérnénk a tulaj donképeni napi­rendre, van szerencsém bejelenteni, hogy Sághv Gyula tagtársunk egy interpellátiót kíván elő­terjeszteni. Kérem a t. országos bizottságot, hogy ezen interpellátiót az ülés végén méltóztassék meghallgatni. Következik a napirend : a hadügyi albizott­ság jelentésének tárgyalása. A jelentést azt hiszem felolvasottnak méltóztatnak tekinteni. Az első szó az előadó urat illeti. Hegedűs Lóránt előadó : T. országos bizott­ság ! A hadügyi albizottság befejezvén tárgyalásait ezt a jelentést nyújtotta be a t. országos bizott­ságnak, a mely a t. bizottság minden tagjának kezében van, és a hadügyminister ur öt előter­jesztéséről ad számot. E jelentés bonyolult két különös okból. Az első ok az, hogy miután most először bízattam meg az előadói tisztséggel, nem mertem oly módosításokat indítványozni, melyek az eddigi jelentésektől eltérve azt lényegesen redukálták volna, mert hiszen mi nem költség- vetést tárgyalunk, hanem számadatokat állapí­tunk meg, a melyeket utóbb a két állam költség- vetésébe kell beiktatni. A jövő alkalommal talán lesz módom oly módosításokat indítványozni, a melyek egyrészt áttekinthetőbbé teszik a jelen­tést, másrészt kidomborítják az egész költség- vetésnek igazi lelkét ; egyrészt a ministeri válaszo­kat. másrészt a rendkívüli költekezést. A másik körülmény, mely bonyolulttá teszi a jelentést, azon rendkívüli helyzetben keresendő, melyben a mostani delegatió van. Ez is két okra vezethető vissza. Az első az, hogy mire az elő­irányzatot letárgyaljuk 10/12-ed sót u/18-ed rész­ben már elfogyasztatott az a költség, mely itt előirányoztatik. Ebben a tekintetben a bizottság oly szigorúan Ítélte meg a tételeket, hogy minden egyes tételen végig menve, hol a hadügyminister ur az idénre uj szervezést, uj állások szaporítását, vagy rangfelemelést tervezett, mely tételeket január 1-én, május 1-én, október 1-én és novem­ber 1-én akart életbe léptetni, deczember 1-ére halasztottuk el a hiteleket és ez fel is vétetett a jelentésbe. Az albizottság ezen takarékossági álláspontja ezen a czimen több mint 1,800.000 K megtakarítást fog eredményezni, mely a zárszáma­dásban fog elszámoltatni. A másik körülménv abból állott, hogy úgy a hadvezetóség, mint az országos bizottság egy nagy külpolitikai bonyodalom utóhatásait volt kény­telen ebben a költségvetésben éreztetni. Ennek meg voltak a maga különös és rendes eredményei. Különös eredménye nyilatkozik azon 180 millió korona rendkívüli hitelben, a melyről később külön leszek bátor szólam. De ettől eltekintve, már a szokásos előterjesztések keretében is a hadügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom