A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

i. Clés. 5 ezen bizottságban részt veszünk, programmunk- nak ezt a részét a legtávolabbról is háttérbe kíván­nék szorítani. Kötelességünk, t. országos bizottság, felemlíteni még azt is, hogy Deák Ferencznek ezen alkotása, ezen országos bizottsági intézmény, annak idejében nem foglalta magában azokat az allure-öket, a melyeket idők múltával ezen bizott­ság felöltőit. Ez a bizottság ugyanis mindinkább egy fiókparlament jellegét öltötte fel. Albizott­ságokat küld ki, stb. Én és t. barátaim itt az alakuláskor nem tettünk kifogást, mert a helvzet- tel számolunk, de kötelességünknek tartjuk leg­alább most, hogy ezzel szemben szót emeljünk. Én, t. országos bizottság, merem állítani, hogy épen olyan hű alattvalója vagyok Magyar- ország megkoronázott, alkotmányos királyának, mint bárki más. Minden alkalmat szívesen meg­ragadok arra, hogy alkotmányos királyaink iránti hűségemet és ragaszkodásomat épugy kifejezzem, mint a hogy megragadom az alkalmat, hogy alkot­mányunk intézményei és törvényes szabadságunk­hoz való ragaszkodásomat kifejezzem. Ezeknek előrebocsátásával hangoztatom, t. országos bizottság, hogy én helytelenítem azt, hogy akár az országos bizottság elnöke, akár az országos bizottság maga felmenjenek ö felségé­hez, de ha már felmennek, helytelenítem, hogy meghonosittatott az a szokás, hogy a bizottság felmenvén ö felségéhez, ott politikai enuntiatiók történjenek a tanácskozás megkezdése előtt. Az 1867 : XII. törvényczikk szelleméből nem is folyik, hogy ez alkalommal trónbeszédszerii decla- ratiók történjenek. És végül, t. bizottság, még csak egyet. Habár még hivatalos kormányelőterjesztések nem is fek­szenek előttünk, mégis tudja mindenki, tudja a nemzeti közvélemény, tudjuk mindannyian, hogy különösen a közös haderő részéről, a közös had­sereg, a közös hadi tengerészet tekintetében és fej­lesztése érdekében, óriási újabb terhek előtt áll az ország. !>' ■ Tudjuk mi azt, látjuk és aggodalommal látjuk, hogy máris az igen t. kormány mintegv előre jelzi, ezen terhek fedezésére előre dolgozik azon az utón, hogy monopóliumokat és egyéb újabb terheket kíván épen a nép millióira, a kis existentiákra kiróni. Látiuk azt, hogy nagy terhekkel kísérlik meg az országot megróni, a nélkül, hogy csak a legcsekélyebb módját is nyújtanák annak, hogy egyrészt a jogtalan nép alkotmányos jogokhoz jusson, másrészt pedig, hogy ez a nemzet gazdasá­gának önálló fejlesztésében újabb jövedelmi for­rásokhoz juthasson. Ily körülmények között, a midőn igazán el­jutunk oda, a midőn ezek a reformok csak félig- meddig abban a terjedelemben fognak megjelenni előttünk, a mely a kormányjavaslatokról máris közhírre jutott, csakugyan el fog jönni az a nyo­mor és szenvedés, a melylyel Magyarország népét egyszer már megfenyegették. Ily körülmények között kötelességünk, hogy alkotmányos jogunk­kal élve, parlamenti feladatainknak megfelelőleg az ellenzéki ellenőrzést a legerélyesebben, a szélső radikális álláspontunknak megfelelőleg fejtsük ki. Ezért jelentünk meg a t. országos bizottság előtt. Kimen-Héderváry Károly gróf ministerelnök : T. országos bizottság! (Halljuk! Halljuk!) Csak azon okból vagyok bátor egy pár szóra felkérni szives figyelmüket, nehogy a t. felszólaló bizott­sági tag urnák imént elmondott szavai félreérté­sekre adjanak alkalmat. Úgy hiszem, hogy a t. bizottsági tag urnák felszólalása inkább helyén lett volna az országgyűlés termében (Úgy van !) akkor, mikor az országos bizottságok kiküldetéséről volt szó. (ügy van!) Most, itt a bizottság kebelében, a mikor e bizottság törvényes feladatát teljesiti, az már túlhaladott álláspont, (ügy van !) a melyet elfoglalni méltóztatott és ezzel szemben csak arra a körülményre vagyok még bátor felhívni az orszá­gos bizottság figyelmét, miszerint ezen országos bizottság az 1867 : XII. t.-cz. alapján való első alakulása óta soha más allure-öket vagy más formákat nem öltött, mint a minőket a törvény maga megállapított és kijelentem, azt hiszem, teljes megnyugvással, hogy úgy áll fenn ma is ezen intézmény, mint a hogy az 1867 : XII. t.-cz. akarta (Úgy van!) és intézményiig be is ren­dezte. (ügy van!) Különben, azt hiszem, ezen felszólalás alkalmával nincs helye az országos bizottság bárminő határozatának (Helyeslés.) és csakis félreértések kikerülése végett kívántam a magam részéről e pár szóval élni. (Helyeslés.) Elnök : T. országos bizottság . . . Batthyány Tivadar gr. : Csak két szót kérek eljárásom igazolására. (Zaj. Halljuk!) Az igen t. elnök urnái jelentkeztem az országos bizottság ülésének megkezdése előtt. Megengedem, hogy lehetett volna az országgyűlésen is elmondani mindezt ; lehetett volna — és az én felfogásom szerint talán a leghelyesebb ez lett volna — ezen ülésnek a megkezdésekor, de én deferáltam a t. elnök ur azon kívánsága előtt, hogy az első ülés végén tegyem meg nyilat k ozatomat, a mely külön­ben a tárgynak érdemén absolute semmit sem vál­toztat. Elnök : Nagyon sajnálom, hogy az igen t. bizottsági tag ur méltóztatott rám egyenesen hivatkozni. Már most, ha én hallgatok, úgy tűnik fel, mintha abban a véleményben volnék, hogy az ő felszólalása egészen azokban a keretekben mozog, a melyekben nekem jelezte. Én, igen t. bizottság, valóban azt hittem, hogy elvi declaratio­ns van szó. Már pedig, azt hiszem, az, a mit a t. bizottsági tag ur előadott, ezen túlment. (Úgy van f) De végre is nem akartam őt előadásában zavarni, és csak azért teszem most meg megjegyzé­semet, mert különben az ő felszólalása után ugv tűnnék fel, mintha felszólalása egész tartalmát alakilag — természetesen, nem tartalmilag, mert erről nem lehet szó, hanem alakilag — helyesel­ném. Ezt voltam bátor megjegyzés tárgyává tenni. Ezzel az ügy be van fejezve. Különféle gyakorlat követtetett ezen országos bizottságban eddig a négyes-albizottság megala­

Next

/
Oldalképek
Tartalom