A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
70 IV. ULKS. kori elnöke : Botlimer tábornok helyeselte álláspontomat és azzal váltunk el, hogy ez jegyzőkönyvbe foglaltatik és a hadvezetőség komolyan fog foglalkozni ezzel a kérdéssel. Most egy kitűnő szakértőt méltóztatott állítani a pótlovazási osztály élére, Bacsák generálist, a kiről tudja mindenki, milyen kiválósággal és milyen helyes érzékkel működik e téren. Felhívom tehát a hadvezetőség figyelmét ezen nagyjelentőségű, pénzben igazán pótolhatatlan veszteségre, a mely bekövetkezik, ha nem segítünk rajta. Méltóztassék ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni, méltóztassék ezt az indítványt megszívlelni, méltóztassék lehetővé tenni, hogy a tenyésztők igy egy-két lóval legalább passióval tudjanak foglalkozni, hogy ezek a lovak azokhoz jussanak, a kik tényleg alkalmasak erre, a kik ezzel vissza nem élnek, nehogy kereskedők utján ezek azután mint jó hátaslovak eladassanak. Méltóztassék az illetőket tenyésztési kényszerrel ellátni, a mint az állattenyésztésnél Svájczban és Svédországban már be van hozva ilyen intézkedés. Méltóztassék az illetőket ilyenre kötelezni, szívesen akad majd rá vállalkozó, de az itt elmondottakat a hadvezetőségnek, azt hiszem, meg kell szívlelnie azon eredmények után, melyeket magam is, mint a lótenyésztési bizottság elnöke, már évek óta tapasztaltam és itt elmondtam. Különben a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés ) Elnök: Ki következik? Edelsheim-Gyulai Lipót gr. jegyző : Vinkovics Tivadar ! Vinkovics Tivadar (horvátul beszél). Edelsheim-Gyulai Lipót gr. jegyző : Zichy Miklós gr. ! Zichy Miklós gr.: T orsz. bizottság! Nem volt szándékomban az általános vitánál fe1- szólalni. A mi mégis erre késztet, az egyrészt az itt elhangzott borvátnyelvü felszólalásoknak némely vonatkozása, másrészt a sajtóban megjelenő nyugtalanító liirek, a melyekkel kapcsolatosan vagyok bátor az igen t. hadügyminister úrtól felvilágosító és megnyugtató kijelentést kérni. Puskaporos az európai és különösen a Balkán-levegő. Nyugtalanító hírek keringenek, sőt ma is olvastam egy újságban, hogy a Szerbia határán elhelyezett csapatok megerősítésére és az egyes nemzetiségi vidékről kiegészített csapatok kicserélésére történtek, vagy történendők volnának intézkedések. Tagadhatatlan, hogy ezen szomszédunk erős idegességi rohamokban szenved az annexio miatt és nem tudni, nem ragadtatja-e el magát egy esetleges meggondolatlan lépésre, nem tudni, ha nem is a szerb kormány iniciativájára, de annak esetleges gyengesége folytán a felkorbácsolt szenvedélyű tömeg egy, a magyar határon átnyúló meggondolatlan megrohanást vagy átrán- dulást intézne. E tekintetben vagyok bátor felvilágosító kijelentést kérni, (Igaz! Úgy van!) Ezenkívül nyugtalanító hírek keringenek a tekintetben, hogy a határon elhelyezett csapatok nem volnának kellő számban, sőt hogy az itt elhelyezett csapatok megbizhatósága is kétségbe volna vonható. Ezekre nézve kérem az igen t. minister ur megnyugtató felvilágosításait. Elnök : A közös hadügyminister ur bejelentett megbízottja, Hofmann Hugó altábornagy ur kíván nyilatkozni. Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök : Igen t. országos bizottság! Az idő -rövidségére való tekintettel a bizottsági tag urak felszólalásaira részletesen holnap fogok válaszolni és ma engedelmükkel csakis Zichy Miklós gr. bizottsági tag ur felszólalására fogok annak különös fontosságánál fogva nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) T. bizottság ! Két államot szolgáló közös hadseregnek csak akkor van értelme, ha az a hadsereg mindegyik állam érdekében, tehát az egyiknek külön érdekében is, a két állam teljes erejével tud fellépni. Az ilyen közös hadsereg minden tagja át kell, hogy hatva legyen a kötelességérzéstől és minden érvelés és minden megfontolás nélkül mindenkor készen kell lennie arra, hogy síkra szálljon, ha ő Felsége és a vezetésre hivatott körök ezt igy kívánják. (Igaz! Úgy van !) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy hadseregünk e követelménynek teljesen megfelel és meg fog felelni a jövőben is. Ha ez a megnyugvás nem töltené el a hadügyminister urat, nem volna szabad a helyén maradnia. L talok 1878-ra, a mikor, ha nem is ugyanolyan, de hasonló viszonyok között horvát és szerb csapatokat küldöttünk hasonló nemzetiségű népek ellen. Bizonyára az urak közül is többen vettek részt az akkori küzdelmekben és semmi esetre sem mondhatják, hogy horvát és szerb csapataink kevésbbé teljesítették volna kötelességüket, mint a többiek. A hadvezetőség tehát nem bizalmatlan e csapatok iránt, erre nem volt és nincsen oka. Ezen nyilatkozat megtételét annál is inkább szükségesnek tartottam, mert a külügyminister urnák a függetlenségi pártkörben tett tegnapi látogatásáról szóló értesítések egyike azt mondja, hogy (olvassa): »Földes Béla szóba hozta a szerb kérdést. A külügyminister nem csinált titkot abból, hogy e kérdést nem látja egészen tisztázottnak. Mindenesetre — mondotta — meg kell erősíteni a határt és nem lesz felesleges óvatosság az ott állomásozó szerb ezredeket magyar ezredekkel cseréltetni fel.« Hogy folyt-e ott ily értelmű beszélgetés valakik között, azt én nem tudom, fFelkiáltó-
