A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
II. ÜLÉS. :\'ï litása van. Tessék a közegeket arra utasítani, liogy a két állam politikai individualitását teljesen érvényre juttassák. (Igaz! Úgy van!) A kiképzés tekintetében részletekbe nem akarok bocsátkozni. Mindenesetre nagy szerepet játszik az, a mi érintve volt, hogy az teljesen lehetetlen, hogy valaki olyan államot képviseljen, a melyet nem ismer. Arról kellene gondoskodni, hogy a gyakorlati élet utján alaposan ismerjék a magyar állampolgárok, a mennyiben a consula- tusokhoz mennek, az osztrák viszonyokat, az osztrák állampolgár pedig, ha erre a pályára megy, ismerje meg Magyarország kereskedelmi, ipari és termelési viszonyait. Ezért igen helyes az az irány, melyet a t. küliigyminister ur követ, a melynek nyomát látjuk a költség- vetésben, hogy t, i. kereskedelmi szakerőket alkalmaz. Arról is lassanként le kell szokni, hogy minden ügykörben jogászokat alkalmazzunk. (Helyeslés.) Ezzel a traditióval szakítani kell. (Helyeslés.) Hanem alkalmazni kell gyakorlati embereket, kik a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem terén nőttek fel, máskép nem lehet czélhoz jutni. Azt hiszem, hogy ennek az 50.000 koronának, melyről szó van, felaprózásával kis állásokra nem fogunk annyi czélt elérni, hanem nagy súlyt fektetnék arra, hogy akár egy ember kapja azt az 50.000 koronát és pedig egy széles- látású kereskedelmi szaktekintély magában a központban a külügyministeriumban, ki az egésznek áttekintését és vezetését bírná. Ebben volna a garantia, hogy a fejlődés jó irányban történik s ez lehetővé tenné, hogy gyakorlati szolgálatokat teljesítsen. Egyébként a költségvetést elfogadom. (Helyeslés). Elnök: T. országos bizottság ! Miután szólásra senki sincs feljegyezve, kérem, méltóztatik-e még valakinek a külügyi albizottság jelentéséhez szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A magyar királyi ministerelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor ministerelnök : T. országos bizottság! Engem két körülmény indit a felszólalásra. Először, mert Szász Zsombor képviselő ur azzal indokolta a költségvetés el nem fogadását, hogy ő Felsége souverainitási jogának kiterjesztése Bosznia és Herczegovinára pátenssel történt s másodszor, mert egy határozati javaslatot adott be a consularis intézmény kettéválasztása iránt. Az annexióval, ő Felsége souverainitási joga kiterjesztésének kérdésével, mint ide nem tartozóval, nem kívánok bővebben foglalkozni. Csak azt a kérdést intézem a t. képviselő úrhoz, hogy ugyan hogyan képzeli magának, hogy ezek a souverainitási jogok kiterjeszthetők lettek volna előleges országgyűlési tárgyalás után ? Képzelhető-e az, hogy másképen ki lehessen azt terjeszteni, mint hogy a külügyminister ur megfelelő tájékozást és biztosítékot szerez aziránt, hogy nagyobb complicatiók nem lesznek s ez alapon mondatik ki a kiterjesztés. A mi közjogunk szerint legkevésbbé kifogásolható ő Felségének, Magyarország apostoli királyának ezen ténye, miután a koronázási hitlevélben esküvel megerősítve arra vállalt kötelezettséget, hogy a magyar szent korona fenható- sága alatt álló tartományokat alkalomadtán visszaszerzi. De nem kifogásolható ez a tény azért sem, mert az a magyar felelős ministerium előlegesen kifejezett beleegyezésével történt s erre vonatkozólag törvényjavaslatunkat közelebb a képviselőház elé fogjuk terjeszteni. (Helyeslés.) Én tehát nem hagyhatom úgy odaállítani a kérdést egy perczig sem, mint hogyha közjogunk legkisebb sérelmével, pátens utján történt volna ezen actusnak végrehajtása. (Igaz! Úgy van!) A mi a határozati javaslatot illeti, ebben felhívja a képviselő ur a közös külügyminister urat, hogy tegye megfontolás tárgyává azokat a feltételeket és módozatokat, a melyek mellett a consuláris intézmény a monarchia két állama közt kettéválasztható. Erre vonatkozólag, t. országos bizottság, két megjegyzésem van. Az első politikai természetű. T. i. akkor, mikor a kormányra vállalkoztunk, mikor a kormány megalakithatása czéljából különböző pártok egy többséggé egyesültek, akkor mi erre az Ausztriával való viszonyunk szabályozására ma fennálló törvényünk alapján vállalkoztunk, annak határozott kifejezésével és kijelentésével, hogy az egyesült pártok fentartják elveiket, ezeket a kérdéseket azonban ez alatt az átmeneti idő alatt bolygatni nem fogják. Ez egy politikai természetű kötelezettség, a mely kizárja hasonló természetű határozati javaslatok beadását, illetőleg érvényesítését. De másodszor jogi szempontból is kifogást kell tennem a tekintetben, hogy a t. képviselő ur épen az ő pártállásánál fogva ide, a költségek megajánlására és az ezen költségekkel összefüggő administratio ellenőrzéseire hivatott, határozottan determinált ügykörrel biró delegatio előtt vet fel ilyen kérdést. Mindezen okokra való tekintettel, ha nem is merem a t. képviselő úrhoz azt a kérést intézni, hogy épen saját pártállására való tekintettel ne méltóztassék határozati javaslatához ragaszkodni, de minden esetre azzal a kéréssel járulok a t. országos bizottsághoz, hogy a határozati javaslatot mellőzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Az utolsó szó az előadót illeti. Thorotzkai Miklós gr. előadó: T. országos bizottság ! Tisztán csak azért kérem a t. országos bizottság figyelmét pár perezre, hogy Szász Zsombor t. tagtársamnak nehány állítására reflektáljak.
