A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

Közösüi>-yek tárgyalására kiküldött országos bizottság. XIY. ÜLÉS. Becsben, 1908. évi márczius hó 4-én, szerdán, Zichy Tivadar gróf elnöklete alatt. Tárgyai : Rakovszky Béla napirend előtti felszólalása a szandzsák—vasút ügyében. — Elnöki előterjesztés a birodalmi tanács országos bizottságának a magyar országos bizottság üzenetére adandó válasz elmara­dása tárgyában. — Jegyzőkönyv hitelesítése. A közös ministeriumok részéről jelen vannak : Aehrenthal Alajos báró, Barián István báró ministerek, Esterházy Pál gróf osztályfőnök, dr. Tallián Dénes báró udv. és min. taná­csos, Szapáry Tibor gróf osztálytanéicsos, Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök, Lucich Károly sorhajóhadnagy, dr. Szalay László min. tanácsos, dr. Thallóczy Lajos osztályfőnök és Kostyál Zsigmond udv. tanácsos. A magyar kormány részéről jelen van: Wckerle Sándor ministerelnök. (Az ülés délután ö óra 45 perczkor kezdődik.) Elnök : Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére felkérem Semsey László gr. jegyző urat. A napirend előtt Rakovszky Béla bizottsági tag ur kért felszólalásra engedélyt. Méltóztatnak ezen engedélyt megadni? (Igen!) Kérem, méltóz- tassék felszólalását megkezdeni. Rakovszky Béla : T. országos bizottság ! A külügyminister ur exposéjában jelezte, hogy politikájában a monarchia gazdasági érdekei fog­ják mindenekelőtt irányítani. Ennek documentá- lására szives volt velünk közölni, hogy konstanti­nápolyi nagykövetségünket arra utasította, hogy az úgynevezett szandzsák-vasút kiépítését előkészítő munkálatokat engedélyező irádét kieszközölje. Már néhány nappal később nagy elégtételünkre a lapokban közölt sürgönyökből azt olvastuk, hogy ez az irádé máris kiadatott. Ennek első követ­kezménye az volt, hogy kevés kivétellel az egész európai sajtó nagy hévvel az igen t. minister ur ellen támadt és folytatta ezen támadásokat heteken át abból az okból, a melynél fogva az általános külügyi vitában felszólalt összes szónokok a kül­ügyminister urnák elismeréssel és hálás köszö­nettel adóztak. (TJgy van!) Szivák Imre : Most is. Rakovszky Béla : Ezen egyidejűleg megindí­tott támadásokat feltűnő módon olyan egy­öntetűség jellemezte, mintha azokat egy és ugyanazon szellem irányította volna. A nélkül, hogy ezzel bárkit is gyanúsítani akarnék, consta- tálni kívánom azt a tényt, hogy ezek a táma­dások nagyon alkalmasaknak mutatkoztak arra, hogy az európai közvéleményt előkészítsék arra a beszédre, a mely a minap Londonban hang­zott el és a mely nagyon kisimított és nagyon jól csiszolt betetőzése látszott lenni azon táma­dásoknak, a melyek azelőtt az igen t, miniszter ur ellen intézteitek. T. országos bizottság! Yoltaképen miről is volt szó? Szó volt egynéhány kilométernyi, kizárólagosan gazdasági, tehát culturális czélo- kat szolgáló vasútról. Az utolsó évtizedbeu Európában és egyebütt is ennél sokkal fonto­sabb dolgok történtek a nélkül, hogy a sajtó ennyire felháborodott volna és ennyire igyeke­zett volna az európai közvéleményt felizgatni. Mi okozta tehát ezt a vihart és mi idézte elő ezt a felháborodást? A dolog szokatlan volta. Az európai közvélemény ugyanis évek hosszú során át megszokta, hogy az osztrák-magyar monarchia semleges passivitással nézte, hogy egyéb államok gazdaságilag hogyan fejlődtek, hogy egyéb államok a világ minden részé­ben hogyan osztozkodtak, hatalmi érdeküket

Next

/
Oldalképek
Tartalom