A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
116 X. ÜLÉS. Sághy Gyula : Mivel t. tagtársunk argumen- tatiómmal ellentétes álláspontot foglal el, vagyok bátor még egyszer felszólalni és hangsúlyozni, hogy úgy a kisgazdák érdeke, mint a lóállomány minőségének emelése is azt kivánja meg, hogy a hadvezetőség esetleg magasabb árakat is adhasson egy-egy lóért, de ne legyen megkötve a keze minden egyes esetnél, mert különben igazán jó lóért nem fizethet nagyobb árat. Tudtommal a honvédelmi ministerium lóbeszerzésénél ez már keresztül van vive, ne legyen tehát különbség e tekintetben a közös hadsereg és a honvédség lóállományának kiegészitése között. A fősulyt különben arra helyezem, hogy ez a tenyésztők érdekében áll, másrészt a lóállomány minőségének az emelése is ezt kivánja. Okolicsányi László eló'adó : Legyen szabad a mélyen tisztelt altábornagy ur felszólalását kiegészítenem és emlékeztetni a t. országos bizottságot arra, hogy akkor, a mikor ez a határozat először meghozatott, a hadügyminister ur a legnagyobb aggodalmának és kétségének adott kifejezést a fölött, hogy ő ezt teljesen végrehajthatja-e. Tényleg ez nagyon megköti a hadügyminister kezét, mert nem ad semmiféle szabadabb mozgási jogot és mintegy biztosítja a tenyésztőknek ezt a fixumot. Teljesen magamévá teszem tehát az altábornagy ur felfogását és azt hiszem, hogy ennek úgy teszünk eleget, ha a határozati javaslatnak ezen kifejezése után »beszerzendő pótlovak árát darabonként« beleszurjuk ezt a szót : »átlag«. Ajánlom ezt elfogadásra. (Helyeslés.) Esterházy Móricz gr. : Bocsánatot kérek, de csak pár pillanatra kívánom igénybe venni a t. bizottság türelmét. A magam részéről szintén ahhoz a módosításhoz járulok hozzá, melyet a t. előadó ur terjesztett elő és igen örvendek, hogy a hadügyministerium is ezt a módosítást fogadja el. Ahhoz az indítványhoz, a melyet mélyen t. barátom és szomszédom, Cziráky Antal gr. tett, hogy t. i. 800 korona legyen a minimális ár, nem járulhatok hozzá, mert ezzel biztosítunk ugyan a tenyésztőknek egy minimális árat, de nem biztosítjuk a hadseregnek azt a minimális qualitast, a melyre annak szüksége van. Az előadó ur módosításához járulok hozzá. Elnök : Kiván még valaki hozzászólni ? Ha nem, úgy a vitát berekeszteni. Következik a határozathozatal, vagyis a szavazás. Mindenekelőtt kérem a jegyző urat, szíveskedjék a beadott módosítást felolvasni. Zboray Miklós jegyzó’ (olvassa az Okolicsányi László előadó által benyújtott módosítást). Elnök : A kérdést úgy fogom feltenni, hogy elsősorban talán szavazás alá bocsátom az eredeti javaslatot, a mely ha elfogadtatik, elesik a módosítás ; ha pedig nem fogadtatnék el az eredeti javaslat, a módosított javaslatot jelentem ki elfogadottnak. Cziráky Antal gr. : A magam részéről visszavonom indítványomat. Elnök : Még Így is szavazás alá kell bocsátani az előadó ur által beterjesztett módositványt az eredeti szöveggel szemben. Nagy Ferencz : Az előadó ur módositványa kiegészítés, és ezért már az első kérdésre sem szavazhatunk nem-mel, ha azt bár a módosítással együtt el akarjuk fogadni. Arra is igen-nel kell szavaznunk és akkor fenmarad az a külön kérdés, hogy beleszurassék-e az előadó ur által javasolt »átlag« kifejezés. Elnök : Méltóztatnak a kérdés ezen feltételéhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor kérdem, méltóztatnak-e az albizottság eredeti javaslatát az előadó ur által benyújtott módosítással elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy az eredeti javaslatot a beadott módosítással kiegészítve, a bizottság elfogadta. Következik a harmadik válasz. Okolicsányi László előadó : A hadseregnek ipari czikkek beszerzésére vonatkozó megrendeléseire nézve az albizottság a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra. (Olvassa a határozati javaslatot.) »1. Az országos bizottság a hadügyminister válaszából tudomásul veszi, hogy azon megállapodásokat, a melyek az 1906. évben egyrészről a magyar kir. kormány, másrészről a közös hadügyminister között a hadsereg és haditengerészet ipari czikkekben való szükségletének beszerzése tárgyában létrejöttek, a hadügyminister ur is akképen értelmezi, hogy az ezen megállapodás 3. pontjában használt »nyers anyagok« kifejezés alatt ipari nyers anyagok s a 14. pontban használt »anyagok« kifejezés alatt alkatrészek értendők s hogy ezen megállapodások folytán a hadügyminister akként intézkedett, hogy Magyarországnak a quota teljes mértékben biztosíttatott úgy, hogy a mennyiben akár az egyes iparágban, akár a beszerzési csoportok valamelyikében a magyar ipar nem volna a quota szerinti mértékben részesíthető, az összes ipari szükségletek fedezésében a Magyar- országra eső quota minden esetben biztosítva legyen.« »II. A hadügyministernek a II. pontra adott válasza is tudomásul vétetik és felhivatik a hadügyminister, hogy a hadsereg és a hadi- tengerészet részére szükséges ipari czikkek beszerzésénél kiváló gondot fordítson arra, hogy Magyarország ipara a quota szerinti teljes arányban részesüljön megrendelésekben s a hadügyminister a jövőben is terjesszen az országos bizottság elé a zárszámadásokkal kapcsolatosan oly kimutatásokat, a melyek czimen- kénti összegekben kifejezve kitüntetik, hogy a megszavazott és fölhasznált kiadási összegekből mennyi használtatik fel az Ausztriából és mennyi a Magyarországból származó iparczik- kekre. Ezen kimutatásokban a katonai üzemek által kifizetett munkabérek azon állam ipari quotájába számítandók be, a melynek területén az illető üzem létezik.
