A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XX. ULKS. 169 Elnök : Meg vagyok győződve, hogy az országos bizottság ezen engedeimet meg fogja adni. (Helyeslés.) Batthyány Tivadar gróf : Köszönöm szépen ! T. oiszígos bizottság ! Én csak azért szólalok fel, nehogy félreértés támadjon az igen t. minister urnák egy mondása folytán. Az igen t. minister ur ugyanis azt mondja, bogy quasi ne üljünk fel vagy ne vegyük mértékadónak Bosznia és Herczegovina muzulmán lakossága hangulatának megítélésénél a most itt járt küldöttségnek az informatióit. Én az utolsó időben annyira meg lettem tisztelve azzal, hogy személyemmel kapcsolatosan mindenfélét állítottak, hogy még a rendesnél is óvatosabb vagyok, és mert fel akartam ma itt a bosnyák kérdésnél szólalni, nehogy valaki azzal gyanúsíthasson, vagy azt állíthassa rólam, hogy én az itt járt küldöttségnek az informatiói alapján szólaltam fel, kerültem azt, hogy velők még csak egyetlen egy emberrel is szóba álljak. Tovább megyek, még a memorandumukat sem olvastam, hogy egészen ezen infor- matiókon kivid állólag mondhassam el azt, a mit elmondani szükségesnek látok. Ennyit a minister urnák azon megjegyzésére, hogy ne az itt járt mohamedánok informatiója szerint Ítéljünk. T. országos bizottság ! Én — és ez túlmegy a személyes jellegű felszólaláson — nem látom még a kérdést tisztázva, hogy azok a muzulmánok miért nem képviseltetik magukat, vagy miért nem kap a minister ur hivatalos megbízottakat arra, hogy a muzulmánokkal vallási autonómiájuk ügyében tárgyalhasson. 1900-ban megegyeztek azok az emberek, küldtek kiküldötteket a nélkül, hogy erre nézve csak bármily szabály fennállott volna. Ezekkel tárgyalt a minister ur. 1902 óta ez a dolog megállt és ma úgy látszik, valami láthatatlan ok teszi lehetetlenné, hogy ezek megbízottakat küldjenek olyan formában, hogy azokat a megbízottakat a minister ur is, meg a nép is ilyenekül elfogadja. Ha másképen nem lehet segíteni a dolgon, van egy mód, a melyet ó Felsége appli- cált itt a katholikus autonómiai szervezet kérdésében. Kiadott ő Felsége annak idején, a 70-es évek elején egyszerűen saját legfőbb patronatusi joga alapján egy szabályrendeletet, választottak congressusi megbízottakat és ezek tárgyalták az autonómiát most két év előtt, továbbá ugyanezen szabályzat alapján történtek választások és hivatalos megbízottak küldettek ki. Én erre azért utalok, nehogy a t. minister ur várjon ad infinitum, mig azok küldenek megbízottakat, azok pedig orrolva elégedetlenül visszavonuljanak, mondván, hogy a minister ur nem akart velők szóba állni, csak késlelteti a dolgot. Szóval én attól félek, hogy ha ezen courtoisie kérdés miatt maga a lényeg megoldása elmarad, ebből keserűségek maradnak hátra, a melyek épen azon elemeknek fogják a malmára hajtani a vizet, a melyek nem a fennálló rendnek a barátai. Én tehát a fennálló rend barátai érdekében, Az 1906. évi budapesti delegatio naplója. ezek positiojának megerősítése érdekében kérem az igen t. minister urat, méltóztassék keresni és találni módot arra, hogy a muzulmán autonómiát hivatalosan tárgyalhassák. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem : méltóztatik-e a négyes egyesült albizottság jelentését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen!) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Hoitsy Pál előadó : A négy egyesült albizottság következő határozat elfogadását hozza javaslatba (olvassa): »Határozat a Boszniában, Her- czegovinában és a Lim területen lévő parancsnokságok, csapatok és intézetek 1907. évi rendkívüli hadseregi szükségletének fedezése tárgyában. I. czikk. A Boszniában, Herczegovinában és a Lim területen lévő parancsnokságok, csapatok és intézetek részére szükségelt s a rendes előirányzaton felül maradó költségtöbbletnek fedezésére az 1907. évre mint rendkívüli hadseregi szükséglet a következő czimek és rovatok alatt engedélyeztetik : 1. czim. Pénzbeli illetékek 2,909.672 korona. 2. czim. Természetbeni élelmezés és legénységi közétkezés 1,731.810 korona. 3. czim. Lovak beszerzése 79.056 korona. 4. czim. Fegyverügy 125.897 korona. 5. czim. Vonatügy 106.276 korona. 6. czim. Hadmérnöki és építészeti ügy. A) A kifinoselo—ulogi kocsiút átalakítására a 84.000 koronányi összes szükséglet IV. részlete 17.000 korona. B) Lövés ellen biztosító ablak- és lőrésleplezők beszerzésére a megszállt terület erődítményeinél ; az 53.300 koronányi összes szükséglet IV. és utolsó részlete 6500 korona. C) A sarajevói tüzérszertár számára szükséges iroda, lakóház és két műhely építésére az ottani istálóbarakk-táborban a 171.000 koronányi összes szükséglet III. és utolsó részlete 58.000 korona. D) Sarajevo erődítésének kiegészítésére, a még hiányzó állandó eróditvények építése és a hozzájok tartozó közlekedési vonalak elkészítése által ; az előreláthatólag mintegy 250.000 koronával számítható összes szükséglet III. részlete 86.800 korona. E) A Lim-területen levő katonai helyőrségeknek a vasúttal való összeköttetésére szükséges országutak építésére, valamint katonailag fontos közlekedési vonalak helyreállítására a megszállt területen (folytatólagos hitel) 60.000 korona. F) Betegpavillonok építésére a sarajevói 25. számú helyőrségi kórházban a romiadozásnak indult betegbarakkok helyett ; a körülbelül 150.000 koronát kitevő összes szükséglet I. részlete 50.000 korona. G) Egyéb hadmérnöki és építészeti folyó kiadások 979.208 korona. 7. czim. Ruházat, szerelvény és ágyak 291.338 korona. 8. czim. Egészségügy 54.820 korona. 9. czim. Általános kiadások, még pedig: A) Banjaluka—doberlini katonai vasút. Szükséglet 742.000 korona. Fedezet 742.000 korona. B) Katonai, posta- és távirdaügy. Szükséglet 2,563.351 korona. Fedezet 2,563.351 korona. C) Helyőrségváltozások, a szabadságoltak és ujonczok menetköltségei, utazási költségek, valamint a házasok családjainak segélyezése és egyéb előre nem látható költségek 1,106.623 korona. Összesen 22
