A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
** > .. XX. ULF.S. 1G 7 hatom. Azonban épen a magyar jogi álláspont szempontjából — s ez egyik fő oka mostani felszólalásomnak — szükségét érzem annak, hogy már most óvást emeljünk és tiltakozzunk itt az ellen, hogy ezen eddigi gyakorlat és szokás követéséből bármiféle jogszabály is állittassék fel, hogy abban bármiféle jogszokás alkotása szemléltessék és hogy az praejudicáljon esetleg Bosznia és Herczegovina későbbi hovatartozandósága kérdésének eldöntésénél, ha esetleg ez a kérdés a viszonyok fejlődése folytán — bár jelenleg semmi actualitassal nem bir — actualissá válnék. Tiltakoznunk kell már eleve az ellen, hogy az eddigi gyakorlat és szokás követése egyáltalában praejudieálhasson a történelmi hagyományoknak, a magyar szent korona virtuális jogainak, hogy azokat, melyeket a király koronázási esküje is megerősit, a legkevésbbé se érinthesse. Ez természetszerűleg nem zárja Id azt, hogy azért úgy, mint Holló és Lovászy képviselőtársaim hangsúlyozták is, a magyar országgyűlés az ellenőrzést gyakorolja a magyar kormánynyal szemben, hogy ez megfelelően érvényesitette-e alkotmányos befolyását ez ügyek kezelésében. T. országos bizottság ! Azok után, a miket előttem szólott Batthyány Tivadar gróf t. képviselőtársam és barátom az autonómia tekintetében felhozott, — bár erről a kérdésről hosszasabban óhajtottam beszélni — most már igen röviden nyila tkozhatom, kijelentvén első sorban is azt, hogy a t. barátom által kifejtettekhez teljes mértékben csatlakozom. A magam részéről is nagyon melegen ajánlom az igen t. közös pénzügyminister ur figyelmébe ezeket a szempontokat. A minister úrról különben constatálhatom, hogy e részben a négyes albizottságban tett kijelentése csak jóindulatát mutatja, mert hiszen, mint a pénzügyminister ur mondotta, ő maga is hajlandó belemenni ezen alkotmányos és autonomicus intézményeknek megvalósításába, ügy egyházi, mint politikai téren a kellő előkészítéssel természetesen. T. országos bizottság ! Ehhez én csak annyit teszek hozzá, hogy óhajtandónak tartanám épen magyar szempontból is különösen azt, hogy ezek az alkotmányos intézmények, ez az önkormányzat mennél előbb és a mint Batthyány képviselőtársam kifejtette, az egész vonalon, mind a két irányban megvalósulást nyerjen. És különösen melegen ajánlom az igen t. pénzügyminister urnák figyelmébe, — kinek jóindulatáról, mondom, meg vagyok győződve — hogy a felmerülő panaszokat alaposan vizsgálja meg és lehetőleg törekedjék azokat gyorsan orvosolni is, mert hiszen a gyors orvoslás egyszersmind gyors megnyugvást is kelt. És törekedjék a minister ur úgy közigazgatási, mint gazdasági tekintetben felkelteni a lakosságban azon érzést, hogy a történelmi hagyományoknak meg- felelőleg a magyar állam védőszárnyai az ő érdekeik és jogaik gondozására is kiterjeszkedik. Mert nekünk törekednünk kell őket érzelmileg is Magyar- országhoz fűzni. Nemcsak politikai, hanem gazdasági tekintetben, gazdasági irányban is úgy kell eljárnunk, hogy ne csak Ausztriának, de Magyar- országnak gazdasági érdekei is kielégítést nyerjenek ezen occupált tartományokban, hogy ott a gazdasági élet minden ága fellendüljön és ez által az általános jólét emelkedjék. Ha gazdasági tekintetben is szorosan Magyarországhoz csatolva érzik magukat ezek a tartományok s ha ez által gazdaságilag is idegravi- tálnak, — hiszen a politikai szabadság terén már úgyis tapasztalhatják itt a magyar delegatió- ban történt felszólalásokból, hogy Magyarország sympathiájára, támogatására számíthatnak—akkor annál inkább fognak hozzánk vonzódni, a mi által nemcsak a közigazgatás és annak egész vitele válik könnyebbé, de a mely eljárás mindenesetre megnyugvást kelt és az erős ragaszkodás érzését ébreszti fel az occupált tartományok lakosságában Magyarország iránt. És nemcsak felébreszti ezt az érzést, — mert hiszen már rég fel van ébresztve — hanem azt fogja eredményezni, hogy a jó viszony közöttünk mindinkább meg inkább meg fog erősödni, meg fog szilárdulni. Zboray Miklós jegyző' : Bemáth Béla ! Bernáth Béla : T. országos bizottság ! Nem akarom a t. országos bizottság idejét hosszasan igénybe venni és csak röviden kívánok a kérdéssel foglalkozni. Mindenekelőtt annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy itt a magyar érdekek Boszniában kellően képviselve nincsenek és nagy súlyt kívánok helyeztetni arra, hogy a magyar érdekek igenis figyelembe vétessenek. Továbbá hangoztatom, hogy a mai korszellemnek nem felel meg, hogy Boszniában sincs szabadsajtó. Tudom, hogy méltóztatott a t. pénzügyminister ur kijelenteni, hogy ez reform alatt van. Felhívom figyelmét, méltóztassék a szabadsajtó reformját keresztülvinni és pedig szabadelvű alapon, mert még sem járja, a mint hallottam, hogy még a delegatus urak beszédeit is censura alá vették. Ez a mai felvilágosodott kor szellemének keretébe semmi körülmények között nem illeszthető és ez ellen minden szabadságszerető nép felszól és nemtetszésének fog kifejezést adni. Magam részéről természetesen pártolom azokat, a miket Batthyány gróf az imént felhozott, mert ha látjuk, hogy mindenüvé az alkotmányosság elve vonul be, az állam összes rétegeibe, itt is ezt az elvet kell keresztülvinni. Kérem az autonómiát szervezni először köz- ségileg, járásilag, az egész országra nézve még pedig mennél előbb, mert ez által a szabadság érdekeinek teszünk eleget. A tételt különben a magam részéről megszavazom. (Helyeslés.) Elnök : Nem kíván szólni senki ? Akkor bezárom az általános vitát. A minister urat illeti a szó. Burián István báró közös pénzügyminister : T. országos bizottság ! Gondolom, nem szükséges, hogy hosszas ismétlésekbe bocsátkozzam és elég talán hivatkoznom azokra, a miket szerencsém volt az egyesült négyes albizottságban elmondani,
