A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
vagyunk, a melyet alaposan elrontottak, diplo- matiai nyelven normálisnak szokták mondani. Azután, t. országos bizottság, ha az európai külállamokkal olyan barátságos jó viszonyban vagyunk, a minő normalis viszonyban vagyunk Szerbiával, akkor engedje meg nekem az igen t. külügyminister ur azt a kijelentést, hogy az ő nyilatkozatai engem meg nem nyugtatnak. Mert maga a t. külügyminister ur mondja, hogy Szerbiában nem normálisak gazdasági viszonyaink. Hogy lehet tehát normálisnak mondani azt a politikai viszonyt, a mely gazdaságilag nem normalis? Hiszen a t. külügyminister ur mondja, hogy a gazdasági viszonyok szoros összefüggésben vannak a politikával és manapság ez az összefüggés még mind szorosabbá meg szorosabbá válik. Valóban, t. országos bizottság, nagyon kiváncsi volnék megtudni az igen t. külügyminister úrtól, hogyan képezhet ebben egyedüli kivételt épen Szerbia ? T. országos bizottság! Vállalkoztunk arra is, hogy a macedóniai vilajettekben rendet csinálunk, és pedig Oroszországnak beleegyezésével. Erre vonatkozólag a t. külügyminister ur maga mondja, hogy Törökország még ma sem hisz a mi őszinteségünkben és még mindig gyanús szemmel nézi működésünket. És azt is mondja a külügyminister ur, hogy Bulgáriával és Görögországgal szemben a legszivélyesebb rokonszenvvel és őszinte jóakarattal vagyunk ; hogy ezek az államok aztán milyen érzelemmel viseltetnek velünk szemben, erről hallgat a külügyminister ur. Nem hallgat azonban arról, a midőn azt mondja, hogy Törökországban még eddig nem tudtunk relativ eredménynél többet elérni, a minek oka nagyrészben Törökországon kivül Bulgáriának és Görögországnak magatartásában rejlik. Nos hát, t. országos bizottság, itt találjuk meg azt az érzelmet, a melylyel ezek a nemzetek irántunk viseltetnek. T. országos bizottság ! Ilyen körülmények között nem is kell még bővebben foglalkoznom külpolitikai helyzetünkkel, mert hiszen ezzel a kérdéssel foglalkoznunk nekünk úgyszólván nem is lehet. Minekünk egyszerű földi halandóknak nincs megadva a mód és hatalom, hogy azokba a titkos, rejtett helyekbe betekinthessünk és onnan meríthessünk magunknak tudást és tapasztalatot. A mit mi a t. külügyminister úrtól tudunk, annyi, a mennyit az újságokból is megtudhatunk. Erre pedig, t. országos bizottság, egy külügyi kritikát s véleményt basirozni teljesen lehetetlen. Én tehát, a mikor a külpolitikai helyzetet bemutatom, tisztán és kizárólag a t. külügymr- nister urnák nyilatkozatait vettem alapul és abból vonom le a consequentiákat, a mi az, hogy mi szeretünk mindenkit a világon, de bennünket nem szeret senki; (Derültség) mi Az 1906. évi budapesti delegatio naplója. meglehetősen el vagyunk szigetelve ; mi még saját szövetséges társainkban sem bizhatunk és olyan absurd politikát folytatunk, hogy a Balkánon, a hol nekünk olyan óriási érdekeink vannak, Oroszországgal együttesen járunk el, azzal az Oroszországgal, a melyik velünk egy contraszövetségben foglal helyet. És, t. országos bizottság, mikor nekünk Oroszország segédkezik a macedóniai vilajettekben rendet csinálni, ugyanakkor azt látjuk, hogy Oroszországnak szövetséges társa, Francziaország, Szerbiának gazdasági megmentésére jön és kisegíti őt abból a crisisből, a melybe a vámháboru folytán került. T. országos bizottság ! Azt hiszem, ez teljesen mutatja azt a szomorú képet, a melyben az osztrák-magyar monarchia külpolitikai tekintetben van. Az adott helyzetben az igen t. külügyminister ur előtt, a kinek hivatása az, hogy az osztrák-magyar monarchiát nemzetközi vonatkozásaiban képviselje, nem bírhat kis fontossággal az, hogy az osztrák-magyar monarchiában consolidált állapotok létezzenek. Mert a monarchiának nagyhatalmi állása ezt megkívánja, tekintélye, súlya és nyomatéka is csak akkor lehet, és a sikeres működésnek is egyik elengedhetetlen feltétele az. Kérdés már most, miként lehet Ausztria- Magyarországban consolidált állapotokat teremteni ? Az én meggyőződésem szerint ennek egyetlen módja van és ez az, hogy a 67-iki kiegyezést tessék becsületesen végrehajtani. Azt a kiegyezést, a mely 67 óta nem hogy előre ment volna, hanem még visszafejlődött és a melynek egyensúlya 67 óta még soha nem volt helyreállítva. De, t. országos bizottság, nézzük, mit tapasztalunk e tekintetben a mi külügyminis- teriumunk részéről? Azt, hogy ezen nagy állami érdekek szempontjából nemcsak hogy nem tettek semmit, hanem még az ország bel- ügyeibe is beavatkoztak, sőt elmentek odáig, hogy az alkotmánytiprókat is védelemben részesítették és az országnak becsületes küzdelmét a világ előtt compromittálták. így tehát megállapíthatjuk azt, hogy 67 óta, vagyis a kiegyezés óta az egy Andrássy Gyulán kivül nem akadt még külügyminister, a ki állásának magaslatára tudott volna emelkedni, hanem a külügyministerek mindenkor az idegen befolyások által igyekeztek magukat vezettetni és a diplomatiában annyira szokásos besugá- sokra hallgatva, intricával tették mindig lehetetlenné a magyar nemzet és királya között való megértést és egyetértést. Kmety Károly : És birodalmi cancellárok voltak ! Buzáth Ferencz: T. országos bizottság! A t. külügyminister urnák az idegen befolyásoktól teljesen emancipálnia kell magát; ha sikert akar elérni és a vezetést és irányítást 19
