A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XVIII. ULES. 94 felvonulási terv követelményei akadályozzák e kívánság tekintetbevételét. Azt hiszi az ezredes ur, hogy ha módomban lett volna betekintést nverni a mozgósítási tervbe, nem bántam volna eî oly röviden e szemponttal. Keni is kívántam röviden elbánni ezzel. Teljes tudatában ^ vagyok a nehézségeknek, a melyeket a mozgósítási terv­nek a hadkiegészítő kerületek beosztásával való egybehangzásának követelménye okoz. De apre- tiáltam e nehézségeket, csakhogy azt mondtam, hogy absolut nehézséget nem okoz e szempont, és bátor voltam időkimélés szempontjából az általános vita során csak a hadtestekként cso­portosítani az eredményeket, a melyeket én a magyar államnyelv hatékonyabb érvényesülése szempontjából várok a megfelelő uj beosztástól. Katonai szempontból sem lehet ennek a fontos­ságát kétségbe vonni. Hiszen mikor a magyar államnyelv érvényesítésével szemben aggodalma­kat hangoztatnak, mindig azzal a szemponttal érvelnek, hogy katonai szempontból káros. Ha ebben van megszívlelendő szempont katonai tekintetből, akkor a többnyelvűség még károsabb, tehát a hadkiegészítő kerületek oly beosztása, a melyet én tartok szem előtt, a soknyelvüséget mindenesetre enyhíti, nivellálja. A mikor a hadügyminister ur a mi el­ismerésünket érdemli ki azzal, hogy a magyar államnyelv jogosultságának alapján állva ki­jelenti ezt az osztrák delegatióban is, akkor azt hiszem, méltán fűzhetem e kijelentéséhez azt a reményemet, hogy e szempontot a hadkiegé­szítő kerületek beosztása tekintetéből is méltá­nyolni fogja. Kern oly értelemben veszem az ezredes ur kijelentését, mintha a hadügyminis­ter e nézete örök időre, vagy egész hivatalos- kodásának idejére szólna. Azt hiszem, hogy viszont a hadügyminister ur, ha ezeket a szempontokat, az állami nyelv érvényesülésének katonai tekintetben való fontosságának szem­pontját, apretiálni szives lesz, rájön arra, hogy nem lehet categoricus imperativusként felállítani ennek útjába azt az akadályt, a mely ma létezik, hogy a mozgósítási tervet át kell dolgozni. Méltóztassék átdolgozni, megfontolás tárgyává tenni. Csak nem szólhat az idők vé­géig egy mozgósítási terv. Annak kidolgozására befolyással sok szempont van és kell hogy legyen, és azt hiszem, e szempontok között a maga helyén kell lennie annak az érvelésnek is, a melyen az én felfogásom és a velem együtt gondolkozó felfogása alapszik. Ezeket bátorkodtam előadni és remélem, hogy a hadügyminister ur e szempontot a maga idején nem fogja oly rövid elbánásban részesí­teni, a minőt nekem méltóztatik nem egészen jogosan szememre vetni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? Hanem kíván szólni senki, kérdem, méltóztatik-e elfogadni a íatározatot? (Igen!) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. Okolicsányi László előadó : A második hatá­rozat igy szól: »Az országos bizottság tudomá­sul veszi a hadügyminister által a pótlovak beszerzésére vonatkozólag tett intézkedéseiről adott választ« — itt az és szó sajtóhibából ki­maradt — és »utasítja a hadügyministert, hogy a hadsereg összes lószükségletét kizárólag tenyésztőktől és továbbtenyésztőktől szereztesse be s a tenyésztőktől beszerzendő pótlovak árát darabonként 800 koronában állapítsa meg : a pótlovazás-eredményről pedig a legközelebb össze­hívandó országos bizottság elé is terjeszszen jelentést.« Elnök: Kivan valaki szólni? Zboray Miklós jegyző: Szalay László! Szalay László : T. országos bizottság ! Elég fontosnak tartom a kérdést arra nézve, hogy e tekintetben a magam igénytelen meggyőződésé­nek kifejezést adjak e helyen is, hogy recapi- tuláljam azokat az okokat, a melyek vezéreltek engem, hogy az albizottság üléseiben a most az albizottság részéről előterjesztett határozatot indítványozzam. Azt hiszem, hogy ahhoz értő katonai szakértők sem fogják kifogásolni meg­győződésemet, hogy a lovasságnak a hadviselés mai rendszerében is kiváló fontos szerepet kell tulajdonítanunk, mert hiszen úgy a felderítő-, mint a hírszolgálatban, valamint egy győzelmes ütközet eredményének biztosításában, azt hiszem, hogy a lovasságnak ma is kiváló fontos szerepe van. Úgyszintén fontos szerepe jut a lóállomány minőségének a tüzérség mozgékonyságának, hasz­nálhatóságának biztosítása tekintetében is, a mely tapasztalati tényekből azt a következtetést lehet és kell levonni, hogy magának a hadsereg­nek kiváló és fontos érdekét, a hadsereg liarcz- képességének érdekét képezi az, hogy a könnyű lovasságnak Magyarországon megfelelő könnyű nemesvérü lóanyag álljon rendelkezésre. Ez az egyik szempont, a mely kötelességévé teszi a t. bizottságnak, hogy minden tekintet­ben megtegye az intézkedéseket ebben az érte­lemben. De kiváló kötelességét képezi az orszá­gos bizottságnak az is, hogy ennek a kérdésnek bírálatánál figyelmét fordítsa a tenyésztők mél­tányos érdekeire is, mert könnyen belátható, hogy a könnyű, meleg, nemesvérü lótenyésztés felvirágoztatása csak akkor remélhető, ha a tenyésztő közönség abban a helyzetben van, hogy az általa producált anyagot megfelelő méltányos áron értékesítheti. Ebből a szem­pontból bátor voltam indítványozni az előző években is az országos bizottság elhatározását; és több év óta évről-évre meg lett újítva az a határozat, melyben a hadvezetőség arra lett utasítva, hogy a katonai lószükséglet beszerzé­sénél a tenyésztők érdekeire lehetőleg figyelem­mel legyen, és igyekezzék a szükséglet jelenté­keny részét maguktól a tenyésztőktől, a közve­títő kereskedőknek lehető kizárásával beszerezni. Ezek az intézkedések azonban a kívánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom