A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
52 XVI. ÜLÉS. A mi pedig a következő határozatban van, az költségvetési szempontból a legteljesebb kritikát hívja ki. Ismeretes dolog, hogy a haditengerészet rendes költségvetésébe vették fel az uj hadihajók költségeit. Azoknak a beszerzése tehát rendes szükséglet. Ezen rendes szükségletek cziméhez hozzáadatnak a külön pótlékok, ezek azonban már külön határozatként, külön hitelként vannak felsorolva. Pl. a rendes szükséglet VII. cziménél engedélyezett költséghez egy millió korona, a torpedó és viz alatt járó hajókra ismét külön összeg. Szóval a »rendes« czi- mekhez a pótlékok megszavazását külön határozattal kívánja az előterjesztés eszközölni. Hogy csoportosítsam a mondottakat, nekünk a hadügyi és külügyi igazgatás minden tételét külön tételbe kell foglalnunk, az természetes. Rendes és rendkívüli költségeket és átmenetieket külön czimekben és tételekben kell előirányoznunk. De kívánatos, hogy mindezek egységes költségvetésbe foglaltassanak össze és egymásután haladó indokolás mellett terjesztessenek elő, mert budgetszempontból kizárólag az ilyen előterjesztésnek van modern jellege s más jellegű előterjesztést elfogadni és megállapítani egyáltalán nem is lehet. Akkor mellőzhetjük majd ezen külön decretumokat, ezekben a quota megállapítására stb. vonatkozó tételeket, és csupán hatáskörünkben járunk el, az 1867 : XII. t.-cz. alapján, mely szerint a bizottság »megállapítja a közös ministeriumok költségeit«. Megállapítjuk és ezzel működésünk tere bezárul. De reátérek budget-szempontból egy másik érdekes kérdésre, a mely hogy miért kezeltetik ezen alakban, annak jelentőségét el sem tudom képzelni. Az V. számú határozat az 1906-ik évre póthitelt kér a hadügyminister számára. Baga- tell kis összeg, 179.000 korona az egész. Ez azt mutatja, hogy micsoda precisitással megy itt a kezelés, mert a mikor 179.000 korona tulkiadás merül fel, a mely fedezetet nem talál, annyira tisztelik a törvényhozás jogkörét, hogy ide jönnek és kérik ennek a többköltségnek a megszavazását. Ezzel idejönnek igen. De méltóztas- sék az 1905. és 1904. évi kezelési eredményeket megtekinteni, hogy mennyire nem voltak kényesek az urak a valóságos tulkiadásoknál. 1905-ben a közös hadügyministerium többköltsége a csapattesteknél 1,038.000 korona, a műszaki tüzérségnél 2.778.000 korona, a katonai építészeti hatóságoknál 1,807.000 korona, a természetbeni illetményeknél 5,700.000 korona, a íuházatoknal, ágynemüeknél 1 millió; összesen 3,020.000 korona többlet állott elő az 1905. év kezelésében. Itt azonban 179.000 korona többlettel élénk jönnek, — nagyon helyes, de ez nem változtatja meg azt, hogy az előirányzatnak ismertetett túllépése mégis csak sok. ,, Jh. meg érdekesebb az azelőtti év zárszámadásánál a kezelés eredménye. Az előző évben a I közös külügyministernél 119.000 korona, a közös hadügyministernél 11,900.000, a hadi tengeré- * szetnél 388.000 korona túllépés volt, összesen tehát 11,900.000 korona túllépés volt. Az ötödik számú póthitel nagyobb soliditását tehát igen lerontja, ha látjuk, hogy ily túllépések vannak. I (Mozgás. Egy hány: Vakulj magyar!) De hogy is vagyunk tulajdonképen a megszavazásokkal ? Megszavaztatták velünk nagyon szépen az ordináriumot. Ezek a rendes kiadások rendesen nem elégségesek. Az ordináriumon kívül, tudjuk, beruházások és egyéb hitelek és nagy- összegek szerepelnek. Itt van például 1904-re megszavazva »egyszeri rendkívüli szükségletként« oly felszerelésekre, a melyek a hadseregnél rendkívüli szükségletet képeznek, és a melyeket addig csak kisebb részletben irányozták elő ; de hogy beszerzésök »gyorsabban legyen eszközölhető«, megszavaztattak velünk 10 milliót. Az összeg 1904-ben nem lett felhasználva, pedig gyorsan beszerzendő anyagról volt szó. 1905-re szintén ily gyorsan beszerzendő anyagra 78 millió szavaztatott meg. Szintén nem lett felhasználva. De vannak 1901-re, 1902-re, 1903-ra, 1904-re szóló általunk adott hitelnyújtások és megszavazások hasonló eredménynyel. (Mozgás.) Bakonyi Samu: 1897-hen is. Holló Lajos: Vannak itt 1901 re, 1902-re, 1903-ra, és a többi évekre is hitelek, a melyek fel nem használtattak. Es a melyek felhasználását most kérik. Ez sokszor lehetetlen. Például az 1905-re megszavazott kőszenet 1906-ban lehetetlen felhasználni, akár maneuverre, akár másra kellett az ! Hiszen egészen mások a dispositiók és azok szükségletei máskép lettek fedezve és most ennek folytán mi tehát megszavaztuk ezeket a nagy hitelösszegeket és nemcsak megszavaztuk, de a mi pénzügyi kormányaink ezeket az összegeket átszolgáltatják a közös pénzügyministerium cassájába. Wekerle Sándor ministerelnök : De a tételek felhasználására ! Holló Lajos: Tehát akkor ezek kezeltetnek, mint hitelek . . . (Mozgás.) Batthyány Tivadar gróf : Függő tartozások ! Holló Lajos: Függő tartozások, a melyek azonban csak később fognak megtétetni. Széli Kálmán : Ha igénybe vétetnek, igen. Holló Lajos: Részben később fognak igénybe vétetni, de a melyek évről-évre átvitetnek és igy részint a zárszámadási eredményt, részben a költségvetési megszavazási tételeket feltétlenül zavarják. De azt hiszem, hogy ha az elszámolás nem az előirányzás szerint történik, ezzel a költségvetés alapja teljesen fel lesz forgatva. Xem akarom mondani, hogy rosszhiszeműen teszik ezt, hogy rejtett hadi kincset gyűjtenek össze, de bekövetkezik az, hogy az összegek egyszerűen nincsenek fedezve, ha túllépések fordulnak elő. Hivatkoztam 1905-re, a mikor 9 millióval, 1904-re, a mikor 11 millióval nagyobb
