A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

18 XII. Clés. gára a költségvetésre nézve, ugyanúgy jár el az indemnitásra- nézve is. De mert bizonyos te­kintetben inár előre is gondoskodott a törvény- hozás, illetve a kormány arról, hogy az a tör­vényhozás elé kerüljön, — hiszen méltóztatnak tudni, abban az indemnitási törvényjavaslatban, a mely a képviselőház elé terjesztetett, máris bele van szúrva az, hogy »tekintettel a közös­ügyi indemnitásra« — én nem tartom helyesnek azt, hogy mi ezt külön indítvány alakjában formulázzuk akkor, mikor az úgyis magától ér­tetődik, hogy ez a magyar törvényhozásnak tu­domására fog hozatni a további lépések meg­tétele végett. Ezen oknál fogva vagyok ellene, uem in merito, mert úgyis fog tudomást szerezni a törvényhozás, de ne alkossunk praecedenst ott, hol ez által még in peius lesz a viszony meg­állapítva, szemben a törvényhozással. Ha mi most ezt külön jelentés alakjában csináljuk, azt hiszem, ez nem fogja azt a viszonyt, melyben a delegatio az országgyűléshez áll, javítani, abból a szempontból, hogy ez csupán bizottság s nem önálló parlament, hanem ellenkezőleg, ez még elhomályositása lesz a dolognak. Elnök : Kíván még valaki általánosságban szólni ? Ha nem kíván szólni senki, berekesztem az általános vitát. Az előadó ur kíván szólni. Hoitsy Pál előadó: Igen röviden csak két megjegyzésem van. Az egyik Sághy t. tagtár­sunk felszólalására vonatkozik, a ki félreértett. Én el akarom oszlatni ezt a félreértést. Ő azt mondotta, hogy magyar részről okvetlenül kell valami határozathozatal, hogy legalább is a képviselőházban kell e tekintetben intézkedni. Ezt én is úgy értettem s a jelentés ezzel a feltevéssel van szövegezve. Abban a javaslatban, melyet az indemnitásra vonatkozólag épen teg­nap nyújtott be az igen t. pénzügyminister ur a magyar képviselőházba, benne volt expressis verbis, hogy ez vonatkozik a közösügyi kiadások folyósítására a két első hónapban. Érre vonat­kozik a jelentés incriminált passusa, hogy mivel benne van a magyar indemnitási javaslatban, itt külön határozathozatalnak helve nincs. A mi pedig magát a felfogást illeti, a melynek kifejezést adtam, igen tanulságos fel­szólalásokat hallottunk, de engem az én jó 48-as felfogásomban ezek a felszólalások nem ingattak meg. Én osztozom abban a nézetben, a melynek kifejezést adott Okolicsánvi, Batthyány es Bakonyi, hogy ez a bizottság csak egy bizottsága az országgyűlésnek és semmi egyéb. *.!*, vonatkozott a jelentésnek ezen passusa; méltóztassék ki-ki legjobb meggyőződése szerint f, határozatot ebből vagy amabból az indoko- <is io elfogadni, én ebből fogadom el, és kél em a • országos bizottságot, méltóztassék mindenki a, fahl 1 IIlegg}őződése szerint magát a határozatot Elnök : Következik a határozathozatal. En­gedjék meg, hogy mielőtt a kérdést felteszem, némileg tájékozzam magamat, mik volnának a t. bizottságnak kívánságai. Az előttünk levő jelentés két részből áll. Először három bekezdésből, mely tulajdonképen csak indokolás, a többi négy pedig a határozati javaslat. Méltóztatik tehát belenyugodni, hogy én a kérdést úgy teszem fel, méltóztatik-e elfo­gadni az egész jelentést, a részletes tárgyalás alapjául? IFelkiáltások: Nem! Csak a határo­zatot!) Akkor ugv fogom feltenni, méltóztatik-e elfogadni a négy utolsó bekezdést, vagyis a ha­tározati javaslatot ; e felett fogunk először sza­vazni, és azután az indokolás felett. Rakovszky István : A kérdés feltevéséhez kérek szót ! Azt hiszem, ha a t. bizottság vala­mely tagja nem követeli, hogy bekezdésenként szavazzunk, akkor az egész határozati javaslatot egy kérdéssel lehet szavazásra feltenni és el­intézni. Méltóztassék tehát az egész hatá­rozati javaslatot egyszerre szavazás alá bo­csátani. Elnök: Akkor felteszem a kérdést: méltóz- tatik-e a bizottság jelentésében foglalt és négy pontból álló határozati javaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Iyen!) Ha igen, akkor elfo­gadottnak jelentem ki. Most következik a részletes tárgyalás. (Fel­kiáltások : Nem szükséges!) Széli Kálmán: Gondolom, az igen t. elnök ur úgy értette azt, midőn feltette a kérdést, hogy elfogadja-e az országos bizottság a négy egyesült albizottság által javaslatba hozott ha­tározati javaslatot a maga egészében. Erre szavaztunk, az el van fogadva, erre többé sza­vazni nem kell. Most következik az, hogy Rakovszky István indítványát elfogadja-e a bizottság, igen, vagy nem ? Elnök : Méltóztassék felolvasni Rakovszky István indítványát. Zboray Miklós jegyző (olvassa az indít­ványt. Felkiáltások : Elfogadjuk ! Nem fo­gadjuk el!) Elnök : Felkérem azokat, a kik Rakovszky István indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások : Kisebbség ! Ellenpróba !) A szavazatok meg fognak szám- láltatni. Zboray Miklós jegyző (megszámlálja a sza­vazatokat). Elnök : Most méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. Zboray Miklós jegyző (megszámlálja a sza­vazatokat). Elnök : A szavazatok megszámláltatván, bátor vagyok kimondani, hogy Rakovszky Ist­ván indítványa mellett szavaztak 18-an, ellene 16-an, s e szerint az indítvány elfogad­tatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom