A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
186 VI. ÜLÉS. kifejezett gondolathoz anyagi lehetetlenség miatt nem csatlakozhatom. Először azt kívánja, hogy a bród—szerajevói vasút normalis nyomtávú vas- uttá alakittassék át. Nem tudom, hogy képzeli, hogy ezt ki fizesse meg, mert ennek a költsége tetemesebb lesz, mint volt az egész vasúti vonalnak a megépítése, nem is szólva arról, hogy ez nem is volna lehetséges máskép, mint a forgalomnak hosszú időre való felfüggesztésével. Én örömmel üdvözlöm az eszmének megpenditését és nagyon hálás leszek, ha a hivatott tényezők anyagi áldozatokkal lehetővé teszik e dolog létrejöttét, de ez nem bosnyák érdek, tehát Boszniának nincs is módjában ezt végrehajtania, ez tehát teljes lehetetlenség. A doboj-samáczi vasút tekintetében már biztosabb alapon állunk ugyan, a mennyiben e vasútnak normális nyomtávú vasutként való kiépítése már törvényben biztositva van, épp úgy, mint a bugojno-arzsanói vonalnak ezzel egyidejű kiépítése : de már itt a bosnyák kormány részéről ki kell jelentenem, hogy e vonalakat nem építheti ki, mert már a mostani vasutak költségei következtében a teljesitő-képesség határához ért. Mi tehát bosnyák költségen kiépíttetjük majd akkor, mikor módunkban lesz; és itt azután a monarchia két államának kormánya lesz hivatva módját keresni annak, hogy hogyan lehetne mégis e két vasútvonalnak kiépítését valóságra változtatni. Áttérek végre Tuskán t. bizottsági tag úr megjegyzéseire, a melyek fóképen a varesi eseményekre vonaikoznak. Ezek bírósági vizsgálat tárgyát képezvén, végleges nézetet rólok nem nyilváníthatok, de rövid pár szóval jellemeznem kell a mozgalmat, a mennyiben a t. bizottsági tag úr teljesen félreértett. Az a munkaszünet, a mely Boszniában május havában tetemes kiterjedést vett, fokozatosan elterjedt a fővárosba s másféle központokba is, a többi között Varesbe és a legkülönfélébb tüneteket hozta napirendre, oly érdekes tüneteket, a melyekből a tanulságot mindenesetre le fogjuk vonni. Épen Varesban az a nevezetes dolog fordult elő, hogy a munkaszünetbe lépő munkásoknak egyik fókivánsága az volt, hogy a munkás élelmi-raktárakat ők kibővithessék bizonyos czikkekkel, a melyeket azért akartak raktáron tartani, minthogy a varesi kereskedő-világ őket valóságos uzsorásárakkal zsarolja; daczára annak, hogy az egyik fő-petitumuk a varesi kereskedő-világ ellen éleződött ki, mégis ez a kereskedői világ nemcsak melléjük állott, de kész volt áldozatot is hozni abban az irányban, hogy a munkaszünetelést tovább fentartsa. És mi ennek a magyarázata? A mint a varesi kereskedővilág látta, hogy őket az fenyegeti, hogyr a munkások a munkaszünetelés által esetleg kieszközlik azt, hogy a raktárakban elhelyezhetnek oly árúkat is, a miket eddig kereskedőtől vásároltak, akkor kezökbe vették a mozgalmat, magokhoz hivatták a munkások vezető embereit és megígérték nekik, hogy kitartják őket pénzzel, kenyérrel, ha aláírják, hogy e követelésektől visszalépnek. És ez még nem volt elég. Fölvetettek oly régi kérdéseket, melyek gravamenként évek sora óta az ottani lakosságban a hamu alatt lappangtak. Az egyik az, hogy Varesben tudvalévőén egy nagy vashámor van ; ez, mint modern intézmény, helyére lépett a régen ott létezett kis vaskohóknak, melyeket az egyes varesi lakók tartottak fenn ; mindenki a maga kis kohójában vasat olvasztott A mint a gyár létesült, természetesen a kis kohók megszűntek. Ez örökös tünete a kisiparos vállalat károsodásának a nagyipar mellett. Azonkívül tekintetbe jött az erdőkérdés is, a mennyiben ott, mint Bosznia más helyein is úgy van, a parasztságnak egy része zokon veszi, hogy az erdőben nem garázdálko Ihatnak szabadon, úgy mint előbb. A varesi kereskedővilág bedobta tehát e kérdéseket, mint üszköt; tartotta a munkásokat pénzzel, bátoiitotta a parasztokat, hogy csak garázdálkodjanak, majd felfordul a sváb uralom ; ők visszakapják a gyárat és városilag kezelik, a parasztok visszakapják az erdőt és azt teszik, a mi nekik tetszik. Varesben erre valóságos kis forradalom keletkezett. A kormány nehéz helyzetben volt, mert nem akart a kelleténél szigorúbb rendszabályokhoz nyúlni. Elhelyeztetett egy század katonaságot Varesban és elszállásolta a lakosok közt. Mikor ebből látta a lakosság, hogy a kormány komolyabb rendszabál) okhoz nyúl, — különben
