A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1904 - hiteles kiadás (Bécs, 1904)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

160 VII. ÜLÉS. tékenyebb fegyverneménél, a tüzérségnél szük­ségesekké váltak. A t. országos bizottság helyeselte, hogy biztosítékokat kapott az iránt, hogy azok a reformok, a melyeknek czélja a magyar tiszt­képzés terén a hadsereget közelebb hozni a nemzet szivéhez, és a magyar elemnek tért nyitni a hadseregben a hadsereg erejének emelésére és a magyar államiság érvényesítésére, — mind a két czélra egyaránt — hogy ezek az intézkedések abban a szellemben fognak végrehajtatni, a mely­ben kilátásba helyeztettek és a mely szellemet képviselte itt a közös hadügyminiszter úr a múlt delegatióban, a melyet helyesléssel fogadott akkor, helyesléssel fogadott most is a t. országos bizottság. E zárószavakkal rövid visszapillantást enged­tem meg magamnak, épen azért, mert ebben az évben nagyobb áldozatok kéretlek tőlünk és az eddigi gyakorlattól eltérő nem egészen szokásos módon és alakban. Ha tehát mi ezeket mégis megszavaztuk, tettük ezt felelősségünk tudatában, mert az a felelősség, a mely terheli azokat, a kik az ügyeket vezetik, az a felelősség alkotmá­nyunk szerint minket is terhel. Felelősek vagyunk azért, hogy az ország gazdasági erejét ne érint­sük, de felelősek vagyunk azért is, hogy meg ne tagadjuk azokat az eszközöket, a melyek a had­sereg harczképességét és az ország védelmét biztosítják. T. orsz. bizottság! Minden alkotmányos tevé­kenységnek és működésnek alapfeltétele az össz­hang a nemzet és a korona között. Mindig alapfel­tétel ez és talán sohasem nagyobb, mint nehéz viszonyok között. Ezt az összhangot nemcsak a nagy czélokban és feladatokban kell keresni, ápolni és erősíteni. Ezt tenni nemcsak érdeke az or­szágnak, ezt tenni hazafias kötelességünk is. És ezért nem mulhatik el felhasználatlanul alka­lom, a mely ennek erősítésére szolgál és azért most is végezzük működésűnket azzal, a mivel kezdtük. (Elnök és az országos bizottság tagjai fel- állanak.) Tekintsünk fel arra a magaslatra, a melyen a mi királyunk áll mindenki felett és mindenek felett; királyunk, a kit arra a magaslatra nem­csak a trónöröklési rend és trónöröklési jog, a törvény és alkotmányunk helyezett, hanem a ki azon a magaslaton áll, egyúttal a maga nagy fejedelmi erényeinél fogva, a kit, midőn azon a magaslaton tisztelünk és szeretünk és bámu­lunk, ebben a bámulatban osztozik velünk az egész művelt világ, osztozik a mi dicsőségünkre és előnyünkre. A mit az ország lantosai e nemzet nagy szónokai az ország elé ragyogó betűkkel tár­tak, az mindenki szivében él: hogy annak a páratlan kötelességérzetnek, a melynek jelszava : »mindent a hazáért«, annak incarnátiója a mi királyunk, ő Felsége, Ferencz József, a mi dicső­ségünk, a mi büszkeségünk, a mi szeretetünk tárgya. Áldja öt, óvja őt a magyarok Istene! Éljen! (Átalános élénk éljenzés.) Ezzel t. országos bizottság a mai ülés napi­rendje ki van meritve. Méltóztassék még a mai ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. MÜIlllich Aurél jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs senkinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre, azt hitelesített­nek jelentem ki és az ülésszakot bezárva, a mai ülést ezennel feloszlatom. i (Az ülés végződik d. u. 1 óva 35 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom