A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
gyarországot itt megint az ő régi betegsége érte utói egy új alakban : tudniillik még a megszállott tartományokban is van nyelvi és nemzeti-égi harcz Nem elég a Lajtán túl és Lajtán innen való mindenféle nemzetiségi küzdelem, hanem, úgy látszik, a Száván túl is új nemzetiségi kérdéssel van dolgunk. Ezt legalább abból következtetem, hogy egyrészt szerb és horvát röpira tok panaszkodnak arról, hogy kívánságaik nem teljesittetnek, ők elnyomottaknál: érzik magukat, másrészt az izlám lakosság röpiratai azt panaszolják, hogy a szerbek és horvátok érdekében háttérbe szorítják őket. Akár egyik, akár másik irány legyen igaz, egyiket sem tudnám helyeselni, mert a helyes irányzat egyedül az, hogy a megszállott tartományok népei ismertessenek meg lassen és fokozatosan a civilisatió és cul túra áldásaival, de olyan modorban, bogy magokat háttérbe szorítva, elnyomatva, jogaiktól megfosztva ne érezzék. Legyen — bele tudok nyugodni absolut kormányzás, mert ez idő szerint még más nem lehet, de azzal az absolut kormányzással szemben is meg kell adni a sértett jognak a jogorvoslatot és a jogsérelem orvoslására való utat és módot. Nem szabad olyan drákói intézkedéseknek előfordulniok, mint az, a melyet Rakovszky István t. barátom felemlített, hogy egy első fokú hatóság valakit kivándorlónak nyilvánít, azután kirekeszti hazájából és megfosztja még attól is, hogy felebbezés utján jogorvoslattal élhessen az ellen. Kállay Béni közös pénzügy minister: Nem az alsó hatóság, hanem a kormány járt el ellene ! Rakovszky István : A Landes-Regierung! Kállay Béni közös pénzügyminister: Az a harmadik forum! Okolicsányi László: Alsófokú határozat ebben az ügyben nem hozatott ; ez volt az első határozat, a mely ebben az ügyben hozatott és ez ellen az ítélet ellen az illető nem felebbez- hetett. Engedelmet kérek, ilyen állapotok és ilyen viszonyok között csak egészen természetes, hogy az a nép nem viseltethetik valami nagy ragaszkodással és szeretettel a civilisatió terjesztői iránt, de nem fogja megszerethetni még azt a civili- satiót sem. Mert boldog és megelégedett volt eddig otthonában, az ő kevésbbé culturalis viszonyai között, mondjuk az ő ázsiai állapotában, megelégedett volt, az az ő szellemi niveaujának és gondolkozásának megfelelt és feltalálta abban megelégedettségét Most pedig mi azzal megyünk közéjük, hogy culturát viszünk közétek, civili- sálni akarunk titeket és szerencsétlenné teszszük az ő existentiájokat, éreztetjök velők ezt a drákói szigort és tetézzük még azt olyan igazságtalanságokkal, a melyek ellen ők sehol jogorvoslatot nem találnak. Halljuk az onnét ideérkezett küldöttség tagjaitól, hogy bárhol járnak, hatóságtól- hatóságra, ajtóról-ajtóra, sehol őket meg nem hallgatják, sehol igazságot nem találnak, a tisztviselők az ő végtelen önkényükkel azon systema szerint intézkednek feletfök, mint a hogy igen tisztelt barátom, Rakovszky István, egészen helyesen mondta az előbb, a mint tették azt azelőtt Magyarországon a boldogult Bach-rendszer alatt. Nagyon sajnálom, hogy akkor, a mikor Bosznia kormányzásának élén húsz év óta éppen magyar ember áll, hazánknak egy fia és pedig, elismerem, egy minden qualitásra nézve kiválló állam- férfiú, hogy akkor ilyen panaszokkal találkozunk, a melyek éppen a mi általunk leginkább gyűlölt és mindig elitéit osztrák rendszernek és osztrák szellemnek a kifolyásai. Figyelmeztetem arra a közös pénzügyminister urat, hogy soha még nem volt sem Európában, sem Európán kívül egyetlenegy nép, a történelem nem tud ilyet felmutatni, a mely az osztrák kormányzat alatt jól érezte volna magát és a mely az osztrák kormányzatot megszerette és ahhoz ragaszkodott volna. Ebben a szellemben tehát, abban a hagyományos osztrák szellemben, a mely, mint a minister úr nagyon jól tudja, minálunk rég időktől fogva nagyon odiosus emlékű, ezeket a tartományokat kormányozni nem lehet, mert ebben a szellemben nem lehet azokat sem a magunk számára, sem a civilisatió számára megnyerni. Ha az állapotok ott csakugyan olyanok, a mint az itt hallott és az ezen füzetekben foglalt panaszokból észleltük, akkor az eddigi egész kormányzást elhibázottnak kell mondani és akkor változtatni kell azon a rendszeren olyan irányban, ho^y az a nép egyrészt gazdaságilag haladhasson, fejlődhessék, a kivándorlástól ne ezen 1901. évi október 31-iki drákói szigorú rendelet