A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
138 IV. ÜLÉS. a jogát, hegy kitanitson arra nézve, hogy az ellenzékhez tartozom-e vagy sem. (Nagy zaj.) Elnök: Tekintettel arra, hogy még többen vannak feliratkozva és az átalános vitát nem lesz lehetséges befejezni, a delegatioualis ülések befejezése pedig előre jelezve van, kérem a bizottsági tag urat, méltóztassék beszédét ma elmondani. (Helyeslés. Ellentmondás.) Rakovszky István: Én részemről kérem a bizottság határozatát, helyt ad-e kérelmemnek vagy sem? Apponyi Albert gr.: Én csak a tanácskozás rendjéhez kívánok szőlani. Én a t. kép viselőtársamnak egy kitétele ellen kénytelen vagyok egész udvariassággal tiltakozni, tudniillik az ellen, hogy a t. országos bizottságnak azon tagjai, a kik az ellenzékhez tartoznak, egyedül teljesitik itt az ellenőrzés feladatát. (Élénk helyeslés), mert én ma nem vagyok abban a helyzetben, hosszú éveken át voltam, de úgy érzem, kötelességszerüleg nekem is teljesítenem kell az ellenőrzés hivatását és tőlem telhetőleg teljesítem is. Egyébként én azt a kérést magam részéről is akarom intézni a t. országos bizottsághoz, hogy tartsuk meg itt különösen azon tagtársainkkal szemben, a kik úgyis eltűnő kisebbségben vannak, azt a méltányosságot, hogy egy ily kérésre, a melynek a magyar képviselőház plénumában mindig deferálni szoktunk, itt is deferálunk, különösen, mikor úgyis olyan kivételesen későre haladt a delegatio tárgyalása és mikor az átalános vita befejezésére úgy sincs kilátás. Rakovszky István : T. országos bizottság ! Félreértett szavaim helyreigazítására kérek szót. Az én igen t. tagtársam engem alaposan félreértett, ha úgy értette szavaimat, mintha azt mondtam volna, hogy a kormánypárt tagjai nem teljesítenék itt szintén lelkiismeretesen az ő kötelességeit; igenis teljesitik, de sokkal nehezebb a mi feladatunk, a mely meg nem oszolhatik csak négy ember között, holott, ha a kormánypárt összes tagjai teljesítenék a kötelességüket, sokkal jobban megoszolnék köztök az ellenőrzés. Thorotzkai Miklós gr. jegyző : Keglevich István gróf! Keglevich István gr.: T. országos bizottság! Rakovszky István bizottsági tag úrnak, de nem mint ellenzéki tagnak, mert ugyanezt tenném a delegatio bármely más tagjával is, a mennyiben szavazásra kerülne a dolog, én nagyon szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy beszédét ne az ülésnek olyan stádiumában tartsa, a mikor már teljesen ki van merülve ; ismétlem, nem azért, mert ellenzéki tag, mert legalább én részemről a delegatioban ellenzéket nem fogadok el, csak azért, mert az illető bizottsági tagok a magyar országgyűlésen ellenzéki párt tagjai. Nem tudom, méltóztatik-e az elnök úr a kérdést szavazás alá bocsátani, de ebben az esetben én részemről szívesen hozzájárulnék az ülés elhalasztásához, csakhogy akkor kérném, hogy tartsunk holnap ülést, mert nem tudok semmi okot arra, hogy miért ne tartanánk; egész vasárnapi napot Bécsben töltjük és semmi egyéb dolgunk nincs, nem tudom, miért kellett ma tartani és nem tudom, miért ne tartauánk holnap. (Élénk ellentmondás.) Szilágyi Dezső: Én azon a nézeten vagyok, hogy nem az ellenzéki tagokra, a kiket elismerek itt, mint ellenzéket, hanem mindnyájunkra való tekintettel ideje lesz, hogy az ülést megszüntessük és a tárgyalás folytatását más napra halaszszuk, mert soha semmi körülmény közt nem látok abban semmi helyes dolgot, túlságosan nyújtani az üléseket, és azáltal úgy praecipitálni a tárgyalást, hogy a bizalomnak meg kell rendülnie a delegatio iránt. A mi t. tagtársunknak azt az észrevételét illeti, hogy ha mindenki teljesítené kötelességét, akkor nem maradna rájok olyan nagy teher : bocsánatot kérek,. én nem láttam mindig a t. tagtársunkat a hadügyi albizottságban, csak egy félóra hosszat, mi pedig három napot ültünk ott és az ellenőrzés kötelezettségét nagyrészt ott is teljesítettük és teljesítjük itt is, de az ellenőrzési kötelezettség nem abban áll ám, hogy mindenki beszéljen, vagy mindenki hosszan beszéljen, hanem mindenki beszéljen akkor, a mikor mondani valója van és oly hosszan, a mint beszédét tartalommal el tudja látni. Kérem az elnökséget, méltóztassék az elhalasztásra nézve a napot és az órát javaslatba hozni.
