A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 135 tervekkel előlépni, midőn e tekintetben a teendők előtte és a hadsereg intéző körei előtt oly világosak, hogy azokat velünk is világosan megértetheti. Ez mindenesetre nagy érdeme a hadügyminister úrnak és én azt hiszem, hogy egy pár havi vagy évi haladék semmi tekintetben kárunkra nem válhatik. Természetes, hogy meddig lehet ezzel várni, az két körülménytől függ: a külügyektől, a melyek úgy látszik e tekintetben rendkívüli sietséget nem parancsolnak, másrészről a technikai kérdések megoldásától, melyek csak türelemmel, az összes szakértelem felhasználásával és tüzetes kísérletekkel oldhatók meg Megvallom, nem értem egészen t. képviselőtársam kifogásait azon rendeletek ellen, melyek a szekerészét, valamint a vezérkar újjászervezését illetőleg ki bocsáttattak. Azt értem, hogy az ellenzék természetszerűleg ki szeretné terjeszteni az ellenőrzés alkalmazását és szívesen venné, ha esetleg előre közöltetnék bizonyos rendeletek, intézkedések, tervek tartalma a delegatiókkal. De azt az egyet jegyzem meg, hogy addig ezek a rendeletek nem voltak kibocsáthatók, mig az azoknak megfelelő költségeket a hadügyministernek a közösügyi bizottságok, illetőleg az ország- gyűlések meg nem szavazták. Tehát új szervezet mindig csak egy delegatió ülésezése után, illetőleg a budget érvényesítése után léptethető életbe, nem pedig az előtt. Más részről pedig azt is értem, hogy a hadügyminister rendeletéit, terveit nem kívánja közzétenni, mielőtt azok valósággal életbeléptetve nincsenek, mert semmi sem volna ellenkezőbb azon traditiókkal, melyeknek a hadseregnél létezuiök kell, mintha tervek tétetnének közzé, rendele- letek bocsáttatnának ki és azok utólag módosíttatnának oly változtatások alapján, a melyek nem szakértők által történtek. Mert arról, hogy előkészítésük szakértők által kellőképen ellenőriztessék, igenis gondo.-kodni kell. Megvannak az eszközök és módok reá és a had- ügyminisler nem is késedelmeskedik azok fel- használásával. De a katonai dispositiókat köz- discussiónak kitenni valóban veszedelmes volna. Teljesen egyetértek azokkal, a miket Bolgár Fereucz t. tagtársum a katonai bűnvádi eljárásra vonatkozólag mondott. Ez is oly kérdés, mely itt megpendíthető, mely iránt kívánalmakat fejezhetünk ki, de a melyeket érvényesíteni csak az országgyűlésen lehet. Azért csak annyit kívánok e tekintetben megjegyezni, hogy a fegyelmi eljárást szükségkép kapcsolatba kell hozni a bűnvádi eljárással; nem minden tekintetben servilisen utánozni, de a fegyelmi eljárásban is érvényesíteni kell azon elveket, a melyeken a bűnvádi eljárás alapul, kapcsolatban azokkal, melyek a tisztikar becsületérzése és a tisztikar összetartozósága szempontjából szükségesek. Végre kénytelen vagyok még egy megjegyzést tenni Ugrón Gábor t. tagtársam azon ked- vencz eszméjére, melyet a hadseregnek nem nemzeti voltát illetőleg előadott. És itt mindenek előtt rectificálnom kell egyik megjegyzését. Az nem áll, hogy a honvédséggel együtt csak 15 hadtest volna szervezhető. Hisz tudja t. képviselőtársam, hogy 15 hadtest nagyobbára magából a közös hadseregből is kitelik és a honvédség csak kis részben járul ezen hadtestek kiegészítéséhez, mig a honvédségből itt is, ott is több külön hadtest lesz kiképzendő. Nem is leh:t elképzelni, hogy körülbelül 1,200.000 főnyi hadsereg háborúban 15 hadtestbe volna beosztható. Ez merőben t. képviselőtársamnak egy félreértésén alapul. Vannak honvédcsapatok a 15 hadtest keretén belől is, de úgy tudom, hogy számos és meglehetős számú hadtest az, mely a 15 hadtesten kívül a honvédségből még kikerül. Egyébiránt ezen kérdés azon szervezéssel kapcsolatban lesz megoldandó, mely a véderötörvény, illetőleg az ujonczlélszám új megállapítása után fog bekövetkezni. Itt vannak állandó hadtudományi elvek, melyek mindig figyelembe veendők. A természetes keretek okvetlenül mindig fenn fognak tartatni, mert azok nélkül a hadvezetés maga lehetetlenné válnék. A mi azonban a hadsereg nemzeti voltát illeti, engedehnet kérek, de én az igen tisztelt képviselő úrral szemben igen haereticus nézetet vallók. A hadseregnek igenis, nemzetinek kell lennie, a mennyiben nemzeti czélokat szolgál és nemzeti közérzülettól kell, hogy át legyen hatva; nagyon kívánatos, ha a hadsereg nemzeti más értelemben is, de nálunk ez teljesen
