A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 107 az országyülés állapítsa meg és addig a czímer és a lobogó kérdésében ideiglenes utasítást ne adjon ki a külügyi kormány? 1869-ben a consuli zászlót minden törvény nélkül állapították meg. A pecsét és czímerre nézve a rendezés bekövet kezett 1869. április 14-én 3664. szám alatt és 1871. szeptember 29-én 13.222. szám alatt ezen azonban mennél előbb változtatni kell. A consuli főtörvényszék czímerét, mely megfelel a dualismusnak és paritásnak, szintén nem törvény útján, hanem rendeleti úton léptették életbe. Ebből mi következik? Az, hogy a mint eddig rendeleti úton tudtak intézkedni, intézkedni kell rendeleti úton most is, hogy azonnal elég tétessék Magyarország jogainak Ha Apponyi indokolása és javaslata legalább határozati javaslatként feküdnék előttünk, hogy azok mint határozatok volnának kimondhatok, akkor megnyugodnám ; de miután ez csak mint óhajtás adatott elő, nekem ez a határozati javaslat, mely rendeleti úton kíván intézkedést, többet ér. A mi pedig azt illeti, hogy magyarok is kellő számmal alkalmaztassanak, és olyanok, kik magyarul tudnak, ez azért is szükséges, mert a világ minden részéből hangzik a panasz, hogy consulatusaink útján nem tudjuk érdekeinket megvédelmezni. Nem tudom eléggé figyelmébe ajánlani a kormánynak a külügyi szolgálat ezen fontos ágát. Nézzük Romániát, ott több százezer magyar van, részint ideiglenesen, részint letelepedve, a kik nem találnak védelmet; a consulsági alkalmazottak soha a magyarok közé nem mennek, hogy azok iskoláit és egyházait meglátogassák, hogy társadalmi, egyházi és iskolai életüket figyelemmel kisérjék. Ez mind onnan vau, mert azok, a kik ott alkalmazva vannak, nem éreznek a néppel, a melynek érdekeit ott megvédelmezni és oltaimazni kellene. Esterházy, a ki Párisban van, nem szégyel a magyar egyletbe elmenni, ott a magyar embert védelmezni, a magyar név becsületére, tisztességére felügyelni,erkölcsre, szellemi műveltségre, hazafias összetartásra buzdítani őket és fényes sikereket ér el, nevét pedig minden iparos, a ki ott van, tisztelettel említi. Mi következik ebből? az, hogy mivel 34 éven keresztül nem tudtuk közösügyes rendszer mellett kereskedelmi és ipari érdekeinket megvédelmezni, véget kell vetni ezen közösügyi rendszernek, és legalább a külön consulatus terére kell lépnie Magyarországnak, ha érdekeit megoltalmazni akarja. Annál inkább szükséges ez, mert a kereskedelmi ügyek nem képezték 1859-ig a külügyministeriumnak egyik ressortját, hanem külön reszortot képeztek: és ha azon lehetetlen állapotot, mely most fennáll Ausztria és Magyarország között, hogy a hadi létszámot nem tudjuk 10 évre megállapítani, hanem csak évről-évre, mert Ausztriában a szükséges törvényhozási intézkedés hiányzik, ha nem tudjuk a vám- és kereskedelmi szövetségünket Ausztriával törvényhozási úton megújítani, hanem ideiglenes kisegítő eszközökkel tartjuk fenn, ha látjuk, hogy a közösügyi terhek viselésére nézve a hányadot nem tudjuk törvényhozási úton megállapítani, hanem Felség-intézkedéssel évről- évre kell a kérdést elintézni: akkor mindinkább feltűnik a jövő, mely abból áll, hogy Magyar- ország Ausztriával nem fog vám- és kereskedelmi szövetségben állni, hanem külön vámterület alapjára fog helyezkedni és ennek folyományaként a külön consulatusi rendszernek be kell következnie, ha érdekeinket meg akarjuk védelmezni. Elfogadom a határozati javaslatot és kérem a t. bizottságot, hogy azt szintén elfogadni méltóztassék. Széli Kálmán ministerelnök : T. országos bizottság! Csak egy pár szóval akarok hozzászólni ahhoz a kérdéshez, a melyet határozati javaslatában Holló Lajos képviselő úr felvetett és a melyhez hozzá szólott még Ugrón Gábor képviselő úr és a mely különben úgy hiszem, már Ugrón Gábor felszólalása előtt elintézést nyert abban a válaszban, a melyben ezt a javaslatot a t. bizottság több tagja részesítette, a kik mindnyájan a határozati javaslat elfogadása ellen nyilatkoztak, és elintézést nyert gondolom azon felszólalásban, melyet a külügy- minister képviselője a külügyminister nevében erre vonatkozólag tett. Minthogy azonban Ugrón Gábor képviselő úr a kérdést újból felvetette, és még élesebben kihegyezte, és pedig oly módon, mely a magyar kormány és a magyar országgyűlést mélyen érinti, indíttatva érzem 14*
