A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 5b kuf-vagyon kezelése és fölhasználása végett fennálló intézmények teljesen kielégitóek a főnforgó szükséglet szempontjából, a minek folytáu átalakításuk és újjászervezésük sem indokolt, sem hasznos nem volna. A közös ministerium továbbá arra a meggyőződésre jutott, hogy a beadvány még csak megközelítőleg helyt álló bizonyítékát sem szolgáltatja annak a kérésnek, a mely szerint a mosztári kerület részére különleges muzulmán intézményeket volna szükséges teremteni; ez a kérés teljesen jogosulatlan, a minek folytán nem volt figyelembe vehető. E szerint az egész beadvány a statútummal egyetemben elutasittatik. A közös ministerium azonban azt a benyomást szerezte a kérdéses beadványból, hogy a fölfolyamodók eleven érdeklődést tanúsítanak a muzulmán közoktatásügy és ennek fejlesztése iránt; reméli tehát, hogy ez az érdeklődés megfelelő áldozatkészségben kifejezésre fog jutni, akkor, a mikor ennek az évnek a folyamán a Medzsliszi-Ulerua által kiküldött bizottság majd megállapítja a muzulmán lakosság hozzájárulását a mostári kerületi mektebek megszaporitásá- nak és megjavításának a költségeihez. A közös ministerium a szóban forgó beadványból nagy megelégedéssel vette tudomásul a felfolyamodók kívánságát, hogy a muzulmánközoktatásügy javításánál közreműködhessenek és annak idején teljes készséggel hathatósan fog előmozdítani minden ilyen törekvést, a mennyiben azok megmaradnak a fennálló intézmények keretében«. íme, ez is egyike azon zsarnoki, elutasító végzéseknek, a melyekről itt-ott szó volt épen ebben az esetben. Mi történt már most? Ezt a kettőt, a legfelsőbb végzést és a ministeri elhatározást a kerületi főnök ünnepélyesen felolvasta és felszólította őket, hogy már most nyugodjanak meg. Ez nem történt, hanem az agitatio, sőt a terrorizálás tovább folyt és pedig ennek a székhelyévé telték a kiraethanét, ez egy olvasó- és jótékonysági egylet, mely pár évvel ezelőtt keletkezett Mos- tárban s a melyet a kormány hathatósan pártolt, épen ezért, hogy a művelődést elősegítse. Ez az egylet vált aztán ezen mozgalomnak és most már nyílt ellenzésnek székhelyévé. Több szőr intette őket a kormány a legbarátságosabb módon, hogy hagyjanak fel ezzel. Opponáljanak ha tetszik, de ne ilyen módon. Ez nem használt, és erre, miután a kiraethane statútumában benfoglaltatik az, hogy semmiféle politikai dolgokkal foglalkoznia nem szabad, hanem csak tisztán azokkal, a mik részere elő vannak Írva, ezen egyletet feloszlattuk. Azt hiszem, ez más országokban is megtörténik és jogosan. Az agi tatió mindamellett most sem szűnt meg, mert annak a feje, a mufti, még ott volt. Hogy két kisebb mohamedán hivatalnok, a ki az agitatio- ban élénk részt vett, elmozdittatott, azt talán felesleges felemlitenem. De ott állt még a mufti, a ki felszólittatott, hogy jelentse ki, — semmi egyebet, — csak azt, hogy lemond erről a politikai agitatióról s többé azzal nem fog foglalkozni. Ü határozottan kijelentette, hogy ezt nem teszi. A muftit a kormány nevezi ki és a kormány fizeti. Az országban nyolcz ilyen van s csak ezzel az egygyel volt baj. No erre aztán nem volt más mód, mint ezt a muftit elbocsátani. Ez megtörtént egy nap, és másnap egy nagyon előkelő, az egész tartományban ismert és tisztelt mohamedánt kineveztünk muftivá minden baj és megrázkódtatás nélkül. így áll a dolog. És most ugyanebből a körből néhányan feljöttek Mostárból azéit, hogy ő Felsége előtt ihegjelenvén, ismét ennek a statútumnak megerősítését kérjék. Én egészen a t. országos bizottság ítéletére bízom, hogy leheséges-e ilyen, legfelsőbb helyen már végkép elintézett, elutasitott dologban ismét a trón elé menni. Én azt hiszem, hogy nem. (Helyeslés.) Mondják, hogy több helyt is voltak. Most már tudom, de néhány nap előtt még nem tudtam, mert hisz nálam nem voltak. Most már tudom, hogy voltak a legfőbb udvari irodában kihallgatást kérni, tudom, hogy voltak a török consuluál, a ki szintén elutasította őket; hozzám azután jöttek és én azt mondtam, hogy’ majd meglátom, micsoda választ adhatok nekik. Még egypáran vannak velők és ennyi az egész. De ezek most felidéztek ezzel egy ellenmozgalmat. Még jóval ezek feljövetele előtt, a mikor a mostári események történlek, a nevesini mohamedánok 350 aláírással beadványt intéztek kerületi főnökükhöz, a melyben raegtagad< * ____
