A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1898 - hiteles kiadás (Bécs, 1898)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÖLES. 73 rőJ, de elJenmondás semmi esetre sem. De összefüggés is van az én előterjesztésem és a 30 milliós hitel között; mert az én álláspontom az, hogy a hadsereg, vagy a hadi szükséglet a véderőtörvény keretén kívüli szellemben és irányban tágittatott. Már pedig a fegyverek beszerzése mindenesetre olyan természetű, a melyre nem lett volna ily nagy mértékben szükség abban az esetben, ha a véderőtörvény korlátái között maradva csakis a 800.000-nyi létszámot megvalósító póttartalékhoz szabjuk az eljárást és annak szükségletéből is indultunk volna ki. De én megmondom Hegedűs Sándor tisztelt tagtársamnak concret alakban is, — mert erre hivott fel engem, — hogy mely költségvetési tételekben rejlik az a tendentia, a melyet én évek óta látok követni a hadügyi politikában. Itt vannak például az új pótformátiok. Vájjon kinek volt esze ágában a véderő törvény megalkotása alkalmával az, hogy a póttartalék más czélra szolgál, mint a támadható fogyatékoknak a pótlására ? Ki hitte és ki tudta azt, hogy a póttartalékból formaliok fognak képeztetni, a mely formatiok veszik igénybe nagy részét azon szükségleteknek, a melyeken a tágítások történ tek ? Itt van a tüzérségnek nagyobb mérvű szaporítása, a mely semmiesetre sem illik a 800.000-nyi létszámhoz. Itt van a tiszti létszámnak nagyfokú szaporítása és ezzel kapcsolatosan a műszaki csapatoknak és minden egyéb intézménynek nagymérvű tágítása. Ezek mind olyanok, a melyek nem a 800.000-nyi létszám kereteihez vannak szabva, hanem azon túl mennek. (Mozgás balfélöl.) Bocsánatot kérek, leszek bátor erre vonatkozólag még egy pár további észrevételt tenni. Én, tisztelt országos bizottság, igyekeztem a mi véderőnknek berendezettségét más államok haderejével összefüggésben vizsgálat és combinatio tárgyává tenni. Legközelebb áll a mi véderőnk szervezetéhez és berendezkedésünkhöz a német államok hadserege és ezekkel az összehasonlításokat megtévén, ezen összehasonlításokból azt látom, hogy az a körülbelül 300 —400 ezer ember, a melyről itt mint póttartalékról van szó, hogy ez az az anyag, a mely rendszeresen, organicusan, tehát a hadi létszám felemelésének természetével birólag fejleszti a monarchia védA kflzöiügjri országos bizottság naplója. 1898. erejét. Helyesen-e vagy nem helyesen, erről szólni nem akarok, de állítom azt, hogy a törvényhozás intentiojában annak idején ez nem volt. Már pedig, a mikor ez intendáltatik, akkor a törvényhozáshoz kell fordulni és a törvény- hozástól kell kérni az intézkedéseket arra, hogy a monarchiának ezen védereje, ha szükség van reá és lehetséges is, tágittassék. ( Mozgás balfélöl.) T. országos bizottság! Több állam költség- vetésével és hadiberendezésével összehasonlításokat tévén, szolgálhatok és előttem fekszik a németországival való összehasonlítás. Ez az összehasonlítás elvezeti az embert azon felfogáshoz és azon kétségtelen tényhez, hogy mindazon intézkedések, melyek körülbelül 1891. év óta történtek — mert bár tulajdonképen 1894 ben kezdődött a duzzasztás, de már 1891-ben is bizonyos jelenségekkel találkozunk, mert mindnyájan tudjuk példának okáért, hogy a századok szaporítása kilencz legénynyel az 1"94. évet megelőzőleg történt, mindennek czélja pedig nem lehet egyéb, mint a monarchia véderejének, hadilétszámának felemelése az organicus szervezetnek, berendezkedésnek megfelelőleg. Ezen irányban történtek eddig a fejlesztések. Minden lépés, mely azóta történt, ezen felfogásnak s ezen irányzatnak felel meg. Mert, ha csak a 800.000 főnyi létszám keretében maradtunk volna és a póttartalék rendeltetését nem abban kereste volna a hadügyi politika, hogy a monarchia véderejének létszámát a 800.000 en felül emelje, akkor az intézkedésnek csak egy csekély részére lett volna szükség, de semmi esetre sem azokra a nagy arányokra, melyekkel éveken keresztül találkozunk és pedig nemcsak a hadsereg részére, hanem organicusan berendezve minden fegyvernemnél, hogy egyébről ne szóljak, bár másról is szólhatnék — a tiszti létszám emelkedése a gyalogság állományánál. Németország jelen békeereje az altiszti és a legénységi létszámban a gyalogságnál 358 000, a tisztek létszáma 12.000, nálunk az altisztek s legénység jelenléti létszáma a legutóbbi költségvetés szerint 160.990 ember, a tisztek létszáma 8578, holott ha a porosz hadsereg arányait alkalmazzuk, akkor tulajdonképpen csak 5300 tisztre volna szükség, még pedig a szolgálat minden rangfokozatán keresztül egyenlően megosztva, következőleg 3575-tel 10
