A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1897 - hiteles kiadás (Bécs, 1897)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

64 IV. ÜLÉS. volna akkor, ha három éves korában átveszi vala és a telepre elvitette volna. Azt gondo­lom, hogy. ha az ország legjobbhirű lótenyésztői számithatnak arra, hogy három és fél éves csikaikat kiválasztják, lebélyegezik és négy és fél éves korukban 500 frtért átveszik, igen sok találkoznék közűlök, a ki erre ráállna, s azt hiszem, hogy ebben az esetben oly lóanyagra tenne szert a liadügyminister úr, a mely sok­kal felette állana a mostaninak. T. országos bizottság ! Absolute nem azt óhajtanám, hogy a most meglevő intézményeket felforgatva, ily bizonytalan kísérleteket tegyünk, de miután úgy is kiterjesztése contempláltatik a csikótelepeknek, úgy gondolom, nem zárná ki semmi, hogy a kísérletezés megtörténjék, és én ajánlom a t. liadügyminister úr figyelmébe e kérdést azzal a kéréssel, legyen kegyes ebben a tekintetben az actiót a jövő évben kezdemé­nyezni. Ez semmi tekintetben sem zavarja meg az 1898-iki költségvetést, és azt az actiót, a melyet 1898-ra kilátásba helyezni méltóztatott. Mert, ha a megállapodás a tenyésztőkkel 1898-ban létesül, 1899-ben fogja átvenni a csikókat, tehát csak 1899-iki költségvetés számlájára lesznek e költségek fedezendők. Ennek folytán, midőn ezen ideákat ismételve ajánlom a t. hadügy- minister úr figyelmébe, a magam részéről mind­azt, a mi az 1898. évre a költségvetésben fog­laltatik, úgyszintén a hadügyi albizottság ja­vaslatait elfogadom. (Élénk helyeslés.) Zsoldos Ferencz altábornagy, a kö­zös hadiigyministeriuin csoportfőnöke : T. országos bizottság! A történt felszólalásra a liadügyminister úr ö nagyméltósága kijelenü, hogy azon kísérletre, a melyet Tisza István gróf országos bizottsági tag javasolt, nagyon készségesen hajlandó, hogy azonban ez ter­mészetszerűleg egyelőre nem lehet egyéb, mint kísérlet. (Helyeslés.) Különben a liadügyminister úr mindenkor kész érintkezésbe lépni az illető tenyésztőkkel, ha ajánlataik olyanok, a melyek a hadügy czéljaira egyátalában elfogadhatóknak i gérkeznek. (Helyeslés.) Elnök : Az országos bizottság tudomásul véve a liadügyminister képviselőjének válaszát, a határozati javaslatot elfogadja. Miinnich Aurái előadó (olvassa)-, 6. A katonai orvosjelöltek ösztöndíjaira vonatkozó­lag az országos bizottság 1896. évi III. ülésé­ben 14. jegyzőkönyvi pont alatt azt határozta, hogy a katonai orvosjelöltek számára szánt ösztöndíjaknak illetőség és egyetem szerinti megosztásáról a jövő évben is tegyen jelentést. A hadügyminister, ezen határozatnak meg­felelve, részletes kimutatásokat terjesztett elé, melyekből kitűnik, hogy 1896. évi május 1-én ösztöndíj élvezetében maradt 90 ausztriai és 24 magyarországi illetőségű, 1896. évi május 1-től 1897. évi április végéig ösztöndíj enge­délyezéséért folyamodott 113 ausztriai és 20 magyarországi illetőségű ifjú. Ezek közül ösz­töndíjat nyert 59 ausztriai és 12 magyar- országi illetőségű. 1896. évi május 1 -töl 1897. évi április végéig ösztöndíj élvezetében volt 149 ausztriai és 41 magyarországi illetőségű. Ezek közül kilépett 52 ausztriai és 18 magyar- országi illetőségű s igy ösztöndíj élvezetében maradt 1897. évi május 1 -töl fogva 97 ausz­triai és 23 magyarországi illetőségű orvosnö­vendék. A magyarok közül a bécsi egyetemet látogatja 6, a gráczi egyetemet 3, a budapestit 2 és a kolozsvárit 12. Ezen ügy további ellenőrizhetése szempont­jából hasonló jelentést tart kívánatosnak az albizottság a jövőre is és ezért a válasz tudo­másul vétele mellett a következő határozati javaslat elfogadását ajánlja: »A közös hadügyminister által a katonai orvosjelöltek részére szánt ösztöndíjaknak honos­ság és egyetem szerinti megosztásáról tett jelentés tudomásul vétetik és felhivatik a közös hadügyminister, hogy ezen ügyről a jövőben is jelentést tegyen az országos bizottságnak.« Elnök: Elfogadtatik. Miinnich Aurél előadó (olvassa): 7. Az 1896. évi in. ülés 15. jegyzőkönyvi pontja szerint hozott határozatra, melynek értelmében bármely felszerelési és ruházati tárgynál a pá­lyázatok kiírása alkalmával a magyar iparnak fentartott szükségleti rész a jövőben is ennek számára tartandó fenn és a mennyiben az ezen rendelésekből a kisipar számára elkülönített részt ez igénybe nem venné, az igy fenmaradó rész is a hazai iparnak adandó ki, a külön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom