A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
26 IV. ÜLÉS. azért, mert az előirányzati árakkal szemben nem ugyan a búza, illetőleg kenyér-árak,hanem a szalma, i széna és részben a zab-árak emelkedtek. Ennek következtében még nagyobb mértékben növekedtek volna a túlkiadások, ha azokat a kenyéráraknál eszközölt megtakarítások útján nem mérsékelték volna, úgy hogye czímen a túlkiadás csak 199,000 irtot tett ki. A hadügyi költségvetés 23. czíménél az élelmezésnél és közétkezésnél csaknem 299,000 frtnyi túlkiadás mutatkozik, a mi a hús és főzö- liszt árának változásával áll összefüggésben, a mennyiben a hús árának emelkedését nem paralizálhatta a liszt árának csökkenése. Az ötödik lényeges tényező, mely a rendes kiadások emelkedésére befolyással birt, a 16. czímnél előforduló építkezésekkel, illetőleg elemi csapásokkal és desinfectionalis költségekkel van összeköttetésben. E czímen — a mint méltóztat- nak tudni — az elemi csapások által okozott károkra, vagy egészségügyi pillanatnyi szükségletekre, milyenek például a desinfectionalis költségek, a liadügyministernek, mint szükséges fedezet, semmi sincs előirányozva. Az országos bizottság mindig azt az eljárást követte, hogy e tekintetben a controlt kimutatásokban és a zárszámadások indokolásában kereste. Erre vonatkozólag az albizottság jelentéséhez tüzetes kimutatás van csatolva és jelenthetem az országos bizottságnak, az albizottság nevében, hogy mindazon elemi csapásokról és építkezésekről, melyek ily czímen előfordulnak, a jelentéshez csatolt összetes kimutatáson kívül részletes kimutatásokat is kapott az albizottság, melyek a túlkiadások jogosultságát, sőt szükségességét teljes mértékben igazolják. Már ez az öt tényező a túlkiadások e nagy emelkedését csaknem teljes mértékben megmagyarázza, a mennyiben ezen öt czímen előfordult túlkiadásoknak összege megközelíti egy pár ezer forint híjával a két milliót. Tehát a 2.171,000 frtnyi túlkiadást csaknem teljes mértékben megmagyarázza, a mely a fedezet visszamaradásán kívül előfordul. Azonban az államháztartásnak és az 1884-ik évi zárszámadásnak jellemzésére szükséges, hogy némely dolgokat felhozzak, a melyek a rendkívüli szükségletben és a megszállott tartományok költségvetésében fordulnak elő. A rendkívüli szükségleteknél az 1884-ik évben nem túlkiadás, hanem megtakarítás fordult elő, a mennyiben a megszavazott 8.149,000 frtnyi hitelből összesen 333,000 frtnyi költség lön megtakarítva ; de hogy megítélhessük, vájjon ez valódi megtakaritás-e, tekintetbe kell venni, hogy ez összegből nem kíván e hitelmeghosszabbitást a közös kormány ; és minthogy ez összegből 273,000 frtra nézve részben már hitelmeghosszabbitást nyert, részben pedig most kéri a hitel meghosz- szabbitását az elszámolás tekintetében : természetes, hogy ha ezt is az 1884-iki évnek terhére Írjuk, akkor tulajdonképen a megtakarítás a rendkívüli költségből csak 56,000 frtot tett. A megszállott tartományok költségvetése összesen 7.147,000 frt volt. Tényleges kiadás czímén meg lön takarítva 272,000 frt; minthogy azonban egyszersmind oly bevételek voltak a megszállott tartományokból, melyek előirányozva nem voltak és 153,000 frtot adtak: igy a megszállott tartományok költségvetésének tényleges pénzügyi eredménye a költségvetéssel szemben 425,000 frtnyi javulást, illetőleg tényleges hitel- megtakaritást mutat fel. Azonban itt is tekintetbe kell venni, hogy mit kér hitelmeghosszabbitás czímén a kormány a megtakarított összegekből és minthogy e czímen 96,000 frtot kér, a valóságos megtakarítást e czímen összesen 329,000 írtnál többre tenni nem lehet. Ehhez járulnak némely póthitelek, melyekre nézve részint az 1870-iki, az 1880-iki, részben az lS83-iki évekből vagy a rendkívüli költségek, vagy pedig a megszállott tartományok költségének terhére meghosszabbítás adatott a kormánynak, úgy, hogy ha minden czímen összefoglaljuk a rendkívüli kiadásokat, a póthitelekkel együtt, melyek a közös kormány rendelkezésére állottak : akkor az egész államháztartás összes rendkívüli czímein való megtakarítás 1.285,000 frt volt. E megtakarítás azonban csak hitelmegtakaritás, de tényleges pénzügyi megtakarításnak azért nem mondható, mert ezen 1.285,000 írtból különböző czímeken hitelmeghosszabbitást kért a kormány 933,000 frt erejéig, tehát a valódi megtakarítás, mely visszaesik a közös államháztartás javára, csak 355,000 frtra megy. Ha most e 355,000 frtnyi hitelmegtakaritást hozzáadjuk azon nagy túlkiadáshoz, melyet a zárszámadások a rendes költségvetésben felmutatnak, úgy fogjuk találni, hogy túlkiadás mutatkozik, illetőleg az egész kezelésben az elöirány-
