A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve
III. ÜLÉS. 29 sióra adhatna alkalmat. E monarchia és Oroszország soha sem versengtek egymással, nem küzdöttek egymás ellen és nem vett el egyik a másiktól tartományokat, a melyek a re- vanchera okot adnának. Honnan van tehát, t. országos bizottság, a vetélkedésnek vagy a couílictusnak indoka és objectuma? Éppen az a jellemzetes, t. országos bizottság, hogy a közvélemény azt találja, hogy ezen indok, ezen objectum igenis létezik ; mert az emberekben él egy balsejtelem, hogy a keleti kérdésnek mikénti megoldása képezi az érdekeknek ellentétét és magának a Balkánfélszigetnek politikai alakulása képezi a vitának objectumát. De éppen azon körülmény, t. országos bizottság, hogy a vitának, hogy úgy mondjam, objectumát egy ily nehéz természetű problema képezi, mint a keleti kérdés, teszi azután azt, hogy a helyzet sokkal élesebb és acutabb ; mert mig Francziaország és Németország közt a helyzet világos és tiszta és annak a helyzetnek csak egy Achilles sarka van, addig e monarchia és Oroszország közt a helyzet nem tiszta. E monarchia nem tudja azt, hogy hányadán van Oroszországgal és maga a vitás positio a Balkán-félszigeten olyan, hogy azt lehet mondani, az embernek oka van az ág zörrenésétől is félni, mert soha sem tudhatja azt, hogy minő incidens folytán borul az egész lángba. Ez képezi, t. országos bizottság, a helyzet bizonytalanságát, mely kifejezést talál abban, hogy elégséges azon félelem, hogy nyugati Európa valamely pontján complicatio támad, hogy a közvélemény azt higyje, hogy mi is bajba sodortatunk. T. országos bizottság ! Hogy ha két nagy hatalom közt a helyzet idáig fajul, akkor e helyzetet méltán tarthatatlannak kell nevezni ; s akkor el kell követnünk mindent, hogy a helyzet tisztáztassék oly módon, hogy magának ezen monarchiának határozott és világos álláspontot kell elfoglalnia, mely azután a másik érdekelt felet is színvallásra kényszerítse. T. országos bizottság ! Mi képezi a monarchia álláspontját a keleti kérdéssel szemben ? Kifejtetett, hogy e monarchiának nincsenek önző czéljai, e monarchia akarja a Balkánfélsziget fejlődését, melynek alapját és instrumentumát a berlini szerződés képezi. Miután itten a berlini szerződés szelleméről és inten- tiójáról van szó: méltóztassanak megengedni, hogy ezt illetőleg egy két rövid megjegyzést koczkáztassak. Én a berlini szerződésnek politikai con- ceptiójáról nem akarok most szólani, mert az messze vezetne, de igenis szólani akarok röviden annak jogi alapgondolatáról, mely abban talál kifejezést, hogy a Balkán-félszigeten csakis oly politikai rend és szervezet engedhető meg, mely az európai concert sanctióját elnyerte és a melyre jogi alapot Európa beleegyezése szolgáltatja. Én ezt egészséges eszmének és felfogásnak tartom, mely egy nagy európai és nemzetközi traditio eredménye. Ez először a párisi szerződésben talált kifejezést és habár ennek politikai conceptiója meg is változott, de maga a jogi alapgondolat intacte fenmaradt és a berlini szerződésben kifejezést nyert. Az orosz-török háború után történt az, hogy Oroszország régen táplált vágyait a keleten meg akarta valósítani és annak instrumentuma volt Bulgária oly terjedelemben, mely a török állam fennállásával incompatibilis volt és azt Oroszország fenhatósága alá helyezte. Ez ellen fellázadt az egész európai közvélemény és a san-stefanói szerződés helyett Berlinben az orosz megoldás helyett európai megoldás létesült. Ha tehát Bulgáriát illetőleg a berlini szerződés szelleméről akarunk szólni, akkor mindig azt a két negativ momentumot kell szem előtt tartani, hogy tudniillik Bulgária ne tegye Törökország létezését lehetetlenné és ne álljon orosz fenhatóság alatt. Azóta, t. országos bizottság, ott jelentékeny fordulat állott be. Ugyanis Sándor fejedelemnek bölcs és erélyes uralkodása folytán és annak a derék népnek jóravalósága következtében ott a viszonyok mindinkább consolidálódtak, kifejlődött a nemzeti önérzet, a mely mint mindenütt, úgy ott is legnagyobb biztosíték minden jogosulatlan, idegen befolyás ellen, a mint hogy tényleg Bulgária Oroszországtól magát csak