A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

85

VI. ÜLÉS.

ben is kifejezve van, azt lőhet mondani, az utóbbiaknak szavakat kölcsönöz.

Miután a zországos bizottság jelenleg éppen azon helyzetben van, hogy úgy a keleti, mint a flagrans bolgár kérdések iránt az országban nyilvánult nézeteknek kifejezést adhat, meg vagyok győződve, hogy midőn ezen politika megvaló- sitásáról lesz szó, minthogy a külügyminister- uek magának állását kifelé a fenti álláspontoknak kellő respectálása adja meg, azokat respectálni fogja unnál inkább, mert mint mondám, azon súlyt, melylyel Európában bir, neki nem ott künn adják meg, hanem itt benn a monar chia kebelében. S minthogy ezt úgy az egyik, mint a másik országos bizottságban megtalálja, ennélfogva afféle kis lappangó bizalmi kérdésekre szüksége sincs, hogy macának Európában erős és hatalmas, monarchiánkat megillető állást biztosítson. (Helyeslések.)

Szécsen Antal gr.: T. országos bizottság! Méltóztassanak nekem megengedni, hogy az itt előadottak után némely csekély észrevételeimet megtehessem. (Halljuk!) Azon általam mindig elfogadott szempontnál fogva, hogy diplomatiai é§ nemzetközi, főleg pedig függő kérdések nyilvános tanácskozás alkalmával részleteikben meg nem vitathatók és el nem dönlhetók, az itt felhozottakba bővebben belé ereszkedni, vagy azokat bővebben feszegetni nincs szándékom.

Csak miután itt a bizalom, vagy nem bizalom kérdésének értelmezése felemlittetett: nem tehetem, hogy ez alkalomból azon meggyőződésemnek ne adjak kifejezést, hogy a dolgok rendes meneténél a bizalom vagy nem bizalom kérdése nem áll első sorban, ha e kérdés tüzetesen a tanácskozás tárgyát nem képezi.

A dolgok rendes menete az, hogy a bizalom kérdése felvetve nincsen, ha más oldalról á bizalmatlanság kérdése nem inditványoztatik. És mellőzve azt, hogy közjogi szempontból kérdéses, mennyire volna maga a delegátio az országgyűlés mellőzésével, ilyen nyilatkozat tételére jogosítva, véleményem szerint, nem használ az ügynek az, ha e kérdések előtérbe állíttatnak és nem egyszerűen azon nézet fogadtatik el, hogy a hol a dolgok menetében a nem bizalom kérdése nem inditványoztatott, a bizalom kérdésének határozott előterbe állítása felesleges. (Helyeslés.)

Ezt azért véltem megemlitendónek, mert azt hiszem, hogy ezen kérdésnek ok nélkül és minden alkalommal — nem szólok csupán a mostani delegatióról, hanem az előbbiekről is — előforduló felvetése a tanácskozásnak és a kritikának szabadságát némileg megszorítja, minthogy tehet valaki nagyon alapos észrevételeket és ellenvetéseket a nélkül, hogy az által a nem bizalomnak kijelentést adni akarna. (Úgy van!)

Még csak egy észrevételt bátorkodom tenni. Ismételten hallottam a vezérszerep kérdését hangoztatni és összefüggésbe hozatni a kelet- ruméliai unió iránti kezdeményezés kérdésével.

Megjegyzendőnek vélem, hogy annak idején, mikor a kelet-ruméliai unió kérdése először került szőnyegre, éppen azok, a kik azt jelenleg kívánatosnak és helyesnek tartják, határozott.m ellenkező szemponton állottak, mert abban Oroszország befolyásának érvényesítését látták; részemről nem akarom tagadni, hogy a mint az albizottságban is kijelentettem, a mostani körülmények között az Andrássy Gyula gróf t. barátom által nyilvánított véleményhez járulok és ennélfogva ezen kérdés támogatását a mi érdekünkben helyesnek találom és annak kezdeményezését, a mennyire a körülmények megengedik, óhajtom.

De azt hiszem, tévedés van abban, ha valaki a kezdeményezésnek valódi nemét magával a vezérszerep átvételével azonosítja. Nem mindig az a legkitűnőbb hadvezér a ki a had- sei’egnek élére áll és a zászló előrevitelével ellenfeleit megtámadja; sokszor az a jelesebb hadvezér a ki ideiglenesen nyugodtan a háttérben maradva, megítéli az egész csatatér természetét és kiszemeli az alkalmat, hogy a zászlót akkor tűzze ki, midőn annak diadalmas keresztül vitelére, győzelmére van kilátás. (Helyeslés.)

Apponyi Albert gr.: T. országos bizottság ! Ha szólásra senki sincs feljegyezve, akkor a t. bizottság engedelméből nehány szót még elmondani bátor leszek és maradok azon korlátok közt, melyeket a félremagyarázott szavak helyreigazítása elém szab, ha különben ügyrendünk értelmében nem volna is jogom még egyszer felszólalni.

Láng Lajos tisztelt barátom és ö hozzá csatlakozva Keglevich István gróf t. barátom is