A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

bármely más hatalomra nézve, ily esetben Oroszország karját feltartóztatni, midőn azzal látszólag nem a berlini szerződés megsértésének czéljából, hanem saját nagyhatalmi méltósága megőrzésének iirügye alatt akarta volna Bulgáriát sújtani. Ezen közvetlen és legnagyobb veszély ez idő szerint el van hárítva és ez legalább egy negativ okkal szaporítja a béke reményeket.

De a mint mondom, nem akarom ezen kedvező fordulat jelentőségét túlozni és nem lehetetlen, hogy valamint a Kaulbars-téle missio, úgy ezen most beállott aránylag kedvező álla. pót is, csak egy mulékony episodot képez. Arra, hogy a bulgáriai viszonyok valódi és állandóságot ígérő javulása beálljon, főleg két dolog volna szükséges : először az, hogy a közte és Keletrumélia közt fennálló viszony törvényes utón rendeztessék és másodszor, hogy a fejedelmi trón újból betöltessék. Már tavalyi beszédemben volt szerencsém kifejezést adni azon nézetemnek, hogy a bulgáriai unió, miután az csakugyan az ottani nép akaratával megegyező, bár egy pillanatra mesterségesen meg- gátoltatik, nemsokára — még pedig reánk nézve alkalmasint kedvezőtlenebb körülmények közt — mégis létre fogna jönni. Azóta az egyesülés további előmeneteleket tett és ha már egy évvel ezelőtt annak meggátlása nehéz lett volna) az ma merőben lehetetlenné vált. Czélszerű volna tehát a tényleges állapotra ráadni a törvényes szentesitest és azután ennek alapján rendezni az egyesült két ország viszonyait. A kezdeményezés e tekintetben bármely európai hatalomnak jogában áll és az albizottság azon nézetben van, hogy jobb, ha a bolgárok ezen jótéteményben ami kezdeményezésünk nyomán részesülnek, mint ha azt különös kegyajándékként Oroszország kezéből kapják. Ez a jelentésben ki van mondva és reményiem, hogv a t. országos bizottság e nézettől helyeslését nem fogja megtagadni. (Helyeslés.)

A fejedelmi szék betöltéséről azonban a jelentésben nincsen szó. E kérdés fölvettetett ugyan az albizottság tanácskozásai folyamán, de bármennyire osztoztunk is mindnyájan azon nézetben, hogy e kérdés megoldása Bulgáriában a rend és nyugalom egyik főbiztositékát képezné, r.em véltük czélszerűnek e tárgyról a jelentésben szólni, miután e tekintetben a kezdemény csakugyan nem az európai hatalmakat, hanem a bolgár nemzeti gyűlést illeti, a hatalmak pedig csak másodsorban állanak, a mennyiben a szob- ranje által megválasztott fejedelem megerősítése, vagy meg nem erősítése az ő jogukban áll. Mindazonáltal e kérdés is oly beható megbeszélés tárgyát képezte, hogy a külügyminister ur az e tekintetben uralkodó nézetek iránt semmi esett e sem lehet homályban; előtte nem lehet kétséges, a mi különben a jelentésben ki is mondatott, hogy a berlini szerződésnek nemcsak betűjében, hanem szellemében is fentar- tását kívánjuk és hogy Magyarország közvéleménye nemcsak azon orosz protectoratust perhorrescálja, mely nyíltan ilyennek adja magát, hanem ugyanily határozottsággal tiltakoznék az ellen is, ha a legalitás külső formáinak megtartása mellett, Oroszországtól függő fejedelem által kerülő utón akarna e protectoratus Bulgáriába becsempésztetni.

Nem szándékozom itt élőszóval, a jelentésnek paraphrasisát adni, csak azt az egyet akarom még kiemelni és azt hiszem e tekintetben jelentésünk a t. országos bizottság helyeslésével fog találkozni — hogy a magyarországi közvéleménynek igen világosan és határozottan iparkodtunk kifejezést adni; de tettük ezt a L-hetö legbékésebb hangon, habár érzelmeink helylyel-közzel annál erősebbet is követeltek volna, mert kerülni akartunk minden szót, mely a provocatiónak akár csak színével is bírhatna és akárcsak távolról is támaszthatna kételyt azon őszinte békeszeretet iránt, melytől mindnyájan át vagyunk hatva. Határozottan visszautasítjuk ugyanazt, mintha Magyarorszag anyagi helyzete által ezen békeszeretetre nagyobb mértékben volna kényszerítve, mint bármely más állam, mert azon anyagi nehézségek, a melyekkel hazánk ez idő szerint megküzdeni kénytelen, valamennyi európai állammal közösek és többé- kevésbbé mindenütt megérezhetők; azonkívül pedig a történelem tanúsítja, hogy az anyagi helyzet, önérzetes, szabadsága és törvényes jogai és létérdekei mellett lelkesülő nemzetet még soha sem tartóztatott vissza a háborútól; hanem igenis kötelességünk komolyan megfontolni mindenkor a czél és az eszközök közti arányt és a legmagasabb árt csak