A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1884 - hiteles kiadás (Bécs, 1884)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 45 mely a rendkívüli szükségletben találja kifeje zését. A rendes szükségletben az emelkedést két hajónak, egy czirkáló és egy csatahajónak építési részlete okozza, mely ezen évben nagyobb összegben állapíttatott meg, t. i. a czirkáló és a csatahajó ez évi építési részlete a tavalyihoz képest 411,000 frtnyi többletet mutat. Ezen hajók magánvállalkozók által építtetvén, a ten- •gerészeti kormányzat bizonyos kényszerhelyzetben van, és kénytelen rnegtarlani, a szerződési pontokat, melyek a fizetési részleteket bizonyos meghatározott időponthoz kötik. Megjegyzem még, hogy a tengerészeti kormányzat igyekezett a költségszaporulatot részben az által csökkenteni, hogy a saját kezelésében épülőfélben lévő nagy csatahajónál a jövő évre a jelenlegi évinél sokkal csekélyebb összeget állított be. A tengerszertári személyzet szaporítása, mely szintén többletet vesz igénybe a tavalyihoz képest, az által indokoltatik, hogy mig cddigelé ezen tényleges személyzetszaporulat az illető czímnél átruházások folytán fedezhető volt, az jelenleg épen a tengerészeti szertárban teljesitett munkálatok tolytán lehetségessé nem válik. Az építésekről szólva, kénytelen vagyok jelenteni, hogy az előirányzat megvizsgálása alkalmával a tengerészeti albizottság tudomására jött egy szabálytalan eljárásnak, mely az »Erzherzog Kronprinz Rudolf« hajó építésénél az által állott be, hogy ezen hajóra nézve a tervek és a költségelőirányzat tetemes változást szenvedtek 1882-ben a nélkül, hogy a múlt évi delegatióknak erről jelentés tétetett volna. Az albizottság e részben határozat hozatalát hozza javaslatba, mely határozat hivatva volna jövőre ily eljárásnak elejét venni. A költség előirányzat formailag is változást szenvedett, mely különben igen helyesen eszközöltetett, főleg az ..Ital, hogy a fizetések mind egy tételben foglaltattak össze. Ezek után úgy hiszem, nem szükséges a költségelőirányzatot átalánosságban tovább fejtegetni és igy van szerencsém a t. bizottságot kérni, méltóztassék azt átalánosságban elfogadni. (Helyeslés.) Zichy Ágost gróf: T. országos bizottság! Midőn részemről kijelentem, hogy az előttünk fekvő költségvetést és tervezetet elfogadom, legyen szabad szavazatomat röviden indokolnom. Ha visszapillantunk az eddigi országos bizottságok tárgyalásaira, bizonyára emlékezni fogunk arra, hogy a haditengerészet költség- vetéseinél ép úgy az albizottságban, valamint a plenumban is a vita leginkább a körül forgott, hogy a használhatlanokká vált kisebb vagy nagyobb csata- és czirkáló-hajók pótlására újak szavaztassanak meg s vájjon ezen költség a rendes vagy a rendkívüli kiadások rovatában számoltassék-e el. A hadi tengerészet mindenkor az első, a delegatió tagjai pedig a másik nézet mellett kardoskodtak. Töri sek csak kis mérvben történtek, mert hisz ezen költség- vetések mindenkor a legnagyobb takarékosság keretében mozogtak. De igen jól érezte a hadi tengerészet, hogy ez ilyformán nem mehet mindenkor, mert a meglevő hadi anyag mindinkább elhasználtatott s a pótlások ezen elhasználással lépést épen nem tartottak. Megtette ezért a hadi tengerészet több ízben azon javaslatot, hogy állapíttassák meg a hajóhad létszáma s mondassék ki, hogy a mily mérvben a hadihajók elhasználtatnak, oly mérvben szereztessenek be újak. S hogy csak a közelüiult időre hivatkozzam, az 1879. és 1882. évi költségvetések tárgyalásánál állott elő a hadi tengerészet akkori főparancsnoka egy ily nagyobb szabású tervezettel. Az országos bizottság azonban híven ragaszkodva azon elvhez, hogy a hajóhad létszámának megszavazásával hatáskörét túllépné, ezen tervezeteket mindenkor mellőzendőknek vélte s a kívánt költségeket csak esetről-esetre szavazta meg. Most azonban, midőn tengerpartjaink és kikötőink védelméről gondoskodni elodázhatlan szükséggé vált, midőn a hadi tengerészet jelenlegi főparancsnoka a régi rendszerrel szakit s csak a defensiva álláspontjára áll, úgy hiszem, nem lesz közölünk senki, ki hazafias érzülettől áthatva, képes volna ezen czél elérésére szükséges eszközöket megvonni. Részemről örömmel üdvözlöm a hadi ten-
