A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1884 - hiteles kiadás (Bécs, 1884)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
I. ÜLÉS. 3 törekvésében is szavának a kellő tekintélye meg van. Ilyenek lévén a viszonyok, igen kellene csalódnom, ha a kormányelőterjesztések a végösszegekben a múlt évbeliektől nagy eltéréseket mutatnának, avagy — mint már említettem — indokot szolgáltatnának nagyobb elvi discussiókra. Egy dolog van azonban, szerény nézetem szerint, a melyet nem hangsúlyozhatunk eléggé, de a melyre, meg vagyok győződve, különben is a legnagyobb súlyt fekteti a kormány is — és ez az, hogy az előrelátható békés korszak felhasználtassék a monarchia nemzetgazdászati érdekei emelésére irányzott nemzetközi komoly actióra. Ha körül nézünk, azt látjuk, hogy majdnem minden államban bizonyos idegességgel keresik az utat és módot ezen érdekek kielégítésére. Gyarmatositási kísérletek tengeren túli világrészekben, új utak létesítése a kereskedés nemzetközi világforgalmának megteremtésére vagy gyarapítására, napirenden vannak. Mi talán közelebb is megtaláljuk egyelőre a működési tért. Mi, egyenesen és első helyen mi vagyunk utalva Európa délkeleti piaczait árúczikkeinkkel ellátni. Ennek azonban két feltétele van. Az első : hogy létesüljenek valabára azon irányban a szerződésileg stipulált közlekedési összeköttetések s hárittassanak el — az értetlenség vagy rósz akarat sugalmazásából eredő akadályok a kereskedelmi forgalom nemzetközi érintkezésében. Erről tenni feladata külügyi kormányza tunknak. A másik, hogy a szélesebb látkörü vállalkozási szellem és értelem fejlődjenek az államban az erre hivatott körökben. Erre hatni, ez irányban ébreszteni a szellemet, támogatni a nyilvánuló komoly igyekezetét — a mi feladatunk. E szerint tehát nem megpihenés, nem a semmittevés korszaka ezen békekorsza! , melyre kilátásunk van — de a tevékenység, a következetes munka korszaka kell, hogy legyen. — Mi munka nélkül meg nem élünk, itt dolgozni kell minden embernek. Vegyünk példát ebben is az első magyar emberről, a királyról, kinél ez országban többet a közjó érdekében senki sem fáradozik. (Átald- nos zajos éljenzés.) Lelkesítsen a munkára az ő magasztos példája, mely hogy mentői tovább lehessen vezércsillagunk, kérjük az egek urát: hallgassa meg e nemzet fohászát és tartsa meg szeretett királyunknak becses életét népei bol- dogitására az emberi kor legvégső határáig. (.4 bizottság tagjai fölállanak és szűnni nem akaró lelkes éljeneket hangoztatnak.) És ezzel a magyar országgyűlés által az 1867. évi XII. t.-cz. alapján kiküldött s ő Felsége legmagasabb rendelete által 1884-ik év október 27-ére Budapest fővárosba összehívott országos bizottságot megalakulnak nyilvánítom. (Zajos fölkiáltások : Éljen az elnök!) A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Hegedűs Sándor jegyző urat, a szólók neveinek feljegyzésére Rudnyánszky József báró jegyző urat kérem fel. Méltóztassanak most meghallgatni az elnöki előterjesztéseket. Hegedűs Sándor jegyző {olvassa a közös hadiigyminister átiratát, melyben értesíti az országos bizottság elnökét,hogy a közös haditgyministerium költ- ■ énvetését illetőleg nyilatkozatok és felvilágositdsok adásával Pápay Sándor alezredest bízta meg; a közös hadügy minist er átiratát, mely szerint Sterneck M ksa b. altengernagy a hadi tengerészet parancsnokává és a tengerészeti osztály főnökévé kinevez- tdett: a közös külügy minist er átiratát, mely szerint Szögyény M. László osztályfőnököt bízta meg a külüjy ministerium költségvetésének képviselet évei ; a közös külügyminister átiratát, m lyben jelenti, hogy képviseletével Gömöry Oszkár udvari és rninisteri titkárt b zta meg és mellé Tallián b. udvari és rninisteri fogalmazót rendelte; a közös külügyminister átiratát, mely szerint képviseletével Szentgyörgyi Gyulát és Komarek Henriket bízta meg ; a \özös pénzügyminister átiratát, mely szerint képvisel "ével kaposmérei Méreg Sándort bízta meg; Sterneck Miksa b. altengernagy átiratát, mely szerint képviseletével Semsey Gusztáv fregatt- kapitányt bizta meg.1) *) Lásd az irományok 3—d. számait. 1*
