A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

30

III. ÜLÉS.

kell kísérelni a politikai s katonai rendszer megváltoztatását. E követelményt én nem formuláz- nám oly ridegen, mint Bánhidy Béla t. bizottsági tag. A közös kormány tagjai közt vaunak olyanok, kiket semminemű felelősség a boszniai kezdeményért nem illet és közvetlen befolyást nem gyakorolnak annak mostani menetére ; nem azzal a czélzattal, hogy a közös kormány jelenlegi tagjait helyeikről eltávolitsam, hanem azzal a szándékkal, hogy őket színvallásra rábírjam ebben a kissé tunya ügyben, melyben a népképviseleti elemek befolyását kierőszakolni, mint tapasztalatból tudjuk, nehéz még erős eszközzel is, nem hogy oly eszközzel, melynek hatálytalanságát annyian emlegetik a kormány padjain, mikor a többség azt alkalmazza; hanem hatályos eszközzel oda szorítsuk, hogy azon összegek, melyeket megszavazunk, a lehető legczélszerűbben használtassanak fel. Ne a második vagy harmadik megszavazásnál, hanem az elsőnél alkalmazzuk, mert ha e kérdésnek föl kell vettetnie a második, har madik vagy mondjuk, negyedik megszavazásnál, akkor az nem talál kedvező megoldásra.

Nem szeretném ugyan azon felelősséget magamra vállalni, hogy az eddig általam is megszavazott milliók az által, hogy à kellő felv-ilágo- sitásokat kérni elmulasztottam és megnyugodtam az e kérdésben uralgó sötétségben és hagytam, nem tudom miféle személyek iránti kíméletből, folytattatni azon rendszert, melynek helyessége iránt magamnak is kételyeim voltak, sikertelenül pazaroltattak el. Azt tartom, sikerült kimutatnom, hogy álláspontunk még sem annyira illogi- cus a mint feltüntetni, szeretnék és talán nem is annyii'a impoliticus és imparlamentaris, a mint a vita folyamán oda állíttatott.

Ismétlem, mi meg akarunk alkudni a tényleges helyzet követelményeivel. De ezen tényleges helyzethez ne csak azt számítsuk, a mit az elfoglalt tartományok megtartásának érdeke esetleg követel, hanem azt is, a mit a monarchia mindkét államának és különösen Magyarországnak anyagi ereje elviselni képes.

És ezen második követelmény szem előtt tartása iránt a t. kormánynak sem előterjesztése, sem szóbeli nyilatkozatai semmi biztosítékot nem nyújtanak. A közös kormányhoz és különösen a boszniai administratio vezetőjéhez, at. közös pénzügyminister úrhoz intézett kérdésekre sohasem kaptunk más választ, mint azt, hogy a kormány jövőre is szándékozik folytatni az eddigi működést, azt az eddigi működést, mely nem tudta megakadályozni e nehéz calamitás kitörését, mely ezen calamitással szemben nem tudott egyebet, mint óriási katonai erőt mozgósítani és óriási pénzösszegeket követelni.

Ez legyen t. országos bizottság, az a biztosíték, melynek alapján a pacificatióra — ismétlem és erre fektetem a fősúlyt — a pacificatióra, a rend helyreállítására és consolidatiójára e nagy összeget megszavazni hajlandók volnánk ? Ha a t. országos bizottság ezen biztosítékkal megelégszik, meg kell hajolnom határozata előtt. Én, számot vetve lelkiismeretemmel, kötelességemmel, mint országgyűlési képviselő és közös ügyi bizottsági tag, nem vagyok képes igy vaktában ily nagy, vagy akár ennél kisebb, szóval bármely összeget megszavazni és egyenesen az az iránt nyerendő felvilágosítástól kell feltételeznem szavazatomat, hogy vájjon lehetséges-e hasonló események megakadályozása, vagy ha előállnak, megfékezése oly eszközökkel, melyek a monarchia két államát anyagilag tönkre nem teszik és a meddig ez iránt kellő felvilágosítást nem nyerek és mert eddig ilyent nem nyertem, kénytelen vagyok úgy a nagyobb, mint a kisebb összeget megtagadni és Szilágyi Dezső t. barátom határozati javaslatához csatlakozni. (Helyeslés.)

Elnök : Van-e még valaki, a ki az átalános vita során fel kíván szólalni ? (Szünet.) Miután senki sem kíván szólni, az átalános vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat.

Baross Gábor előadó : T. országos bizottság ! Igen röviden fogok szólni. Szólnom kell azért, mert oly állításokat hallottam, melyekkel szemben, megvallom, nemcsak személyemet, hanem a tárgyat illetőleg kötelességem egy-két megjegyzést tenni. (Halljuk!)

Nem akarom bírálni azt az eljárást — nem tartozik reám — mely szerint az ellenzék jónak látja e hitelt meg nem szavazni : ez az ő dolga. Ha előttem szólt t. képviselőtársam felvilágosításokat kér vagy az eddig adottakat elegendőknek nem tartja, az tisztán az ő nézetének kifolyása; ez ellen nekem legalább észrevételt tennem nem lehet. Szerintem a tárgy érdemével a felvilágosi-