A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS 41 ban nem terjeszthető ki a törvényszabta korlátokon túl, az országgyűlés hatáskörének korlátáit csak ott leli, a hol az határozott törvényekbe ütközik. És ez oly különbség, a melyre ép ezen kérdésnél eléggé figyelmeztetnünk nem lehet és a mely úgy a törvény meghozatala alkalmával, valamint az abból kifejlődött gyakorlat következtében mindig figyelembe vétetett és úgy ezen bizottságnak éveken keresztül kimutatható határozataiban, valamint az országgyűlésen ismételten történt felszólalásokban kellő kifejezést talál. És engedje meg a t. ministerelnök úr, mi nagyrabecsüljük azon érvet, amely a rendszeres törvényhozás és az administrationalis működés szempontjából ezen monarchiában és annak mindegyik államában az egyszerű gépezetet a complicatiók kikerülésének tekintetei által követeli ; ámde nem emelhetjük ezen érveket oly magas polczra, a mely azután valóban vitás érdekeket, a magyar országgyűlés competentiáját és a nemzet ellenőrzési jogainak érdekeit egyátalában lerombolná. És azt hiszem, Szilágyi Dezső és Apponyi Albert gr. t. barátaim tegnapi felszólalásukban világosan bebizonyították, hogyha a t. országos bizottság ezen kérdésben a törvényt akkép magyarázza, hogy a középitkezések bizonyos fajai a középit- kezések más fajától megkülönböztetendők : akkor még nem állapítható meg, nem található fel sehol azon határvonal, a mely mellett a magyar országgyűlésnek törvényben biztosított ellenőrzési joga bármi tekintetben megóvható legyen; akkor — a mint eddig is tapasztaltuk — lépés- ről-lépésre, fokról-fokra kiszélesittetik azon testület hatásköre, a mely csak átruházott hatáskörrel bir, a melyben az ellenőrzés oly hatásosan nem teljesíthető és megcsorbittatik a hatáskör ott, a hol a nemzet közvetlen megbízási és ellenőrzési jogainál fogva valóban hatályosan működhetik ; akkor a t. ministerelnök úr és a többség csakugyan rátértek azon útra, a melyet — állítólag — még ma is perhorrescálnak, a mely az országgyűlés hatáskörét megszorítja, mig a dele- gatiónak törvényesen megszorított hatáskörét kibővíti. Ily törekvéshez, ily eljáráshoz egyátalában nem járulhatok. És a t. ministerelnök úr még azt mondja, A kötök ügyi országos bizottság naplója. 18S3. hogy a törvényben nem azért nem történt hadászati középitkezésekre hivatkozás, mintha ezek a többiekkel azonosittattak volna, hanem azért, mivel a hadászati középitkezések, ha a monarchia területén történnek, szintén a delegatiók által szavaztatnak meg ; a vasutak és csatornák pedig azért tartattak fenn az országgyűlésnek, mivel a monarchia két államában szintén az országgyűlések competentiájához tartoznak. Ezen indokot itt egyátalában nem fogadhatjuk el irányadónak, mert a delegatio hatásköre határozottan csakis arra terjedhet ki, a mivel a törvényhozás a dele- gatiót expresse felruházta. A törvényhozás expresse felruházta a delegatiót az 1867 : XII. t.-czikkben azzal, hogy a monarchia területén lévő és a monarchia közvetlen védelmére szolgáló hadászati kiadások felett intézkedjék. A boszniai administration)] szóló törvény egyátalában nem szól arról, hogy a Boszniábau eszközlendő állandó hadügyi beruházások a dele- gatióra volnának bízva. Az occupált tartományokban való állandó hadügyi beruházásokról külön intézkedés nem történt, mert ezek a törvény meghozatala alkalmával mindenki által a középitkezések közé tartozóknak tekintettek. Ha az a felfogás állana, a melyet a ministerelnök úr fejtett ki, akkor 20 — 30 millióba kerülő vár-, út- és kaszárnyaépitkezések vagy az összes elszállásolási szükségletek Bosznia és Herczegovina tekintetében a delegatio által volnának megszava- zandók és igy oly állandó összegek bex’uházása volna az országgyűlések competentiája alól kivonva, a melyek vitalis érdekkel és súlylyal bírnak az ország financiális erejére és consolidatió- jára nézve. Ha ez a magyarázat tulajdonittatik a törvény 3. §-sa utolsó bekezdésének : az ország- gyűlés joga csak árnyékká válik, mit sem a delegatio nem óhajt, sem pedig az országgyűlés nem engedhet meg. Mivel pedig sem ezen irányt nem vagyunk hajlandók részünkről helyeselni, sem pedig nem akarunk oly complicatiókat előidézni, a melyek az országgyűlésnek e tekintetben a delegatiók által hozott határozatával szemben megalkotott ellentétes határozat következményei lennének s mivel részünkről ezen összeg megszavazása az országgyűlés hatáskörébe tai- tozik, x-észemről pártolom Apponyi Albert gróf határozati javaslatát. 6
