A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
32 IV. ÜLÉS. tottságot e monarchiában, hogy úgy mondjam véglefolyását nyerte az occupatio cselek vényében. Akkor aztán a kérdés nem az lesz, a mint a tisztelt gróf felállította, hogy mondják meg, mit kellett volna a 12-ik óra utolsó perczében az occupatió helyett tenni, hanem a kérdés az lesz, hogy a ki ismeri ennek a monarchiának természetét, a ki tudja azt, bog}' ezen monarchia két középállamból van összetéve, hogy ezen államok mindegyikének, különösen a magyar államnak, meg vannak az ő nagy nemzeti ezé Íjai, mégpedig a monarchia keretén belül, hogy a magyar állam bel szervezetének kiépítése és megszilárdulása, pénzének és erejének minden szemerét szükségessé tette belső dolgai számára; a ki tudta azt, hogy minő nehéz küzdelem alapján lett létrehozva az a dualisticus szerkezet, mely Magyar- ország fejlődési lehetőségét és szabadságát visszaadta és a melyben való munkálkodás a nemes gróf egyik dicsőségét fogja képezni, sokkal biztosabb dicsőségét, mint a boszniai occupatio képezné akkor, ha minden állítása úgy volna, a mint azt most utólag mondja is ; mondom, a ki tudta azt, hogy Magyarországon két nagy érdek élt a nemzet szivében; az egyik az, hogy anyagilag rendezhesse magát, a másik az, hogy azt a keretet, melyet a dualismus ennek a nemzetnek adott az alkotmányban, azt a való erő és felvirágzás elemeivel kitöltse; mondom, a ki tudta ezt, akkor én kérdem azt az államférfit: ha ő politikát akar csinálni ennek a monarchiának, vájjon évek előtt ahhoz a politikai irányhoz kellett-e szegődnie, a mely a keleti mozgalmat megindítja, a mely azt táplálja, a mely annál egyéb positiv czélokat, a nagyobbodásnak még akkor nem is határozott mértékén kívül nem ismert, vagy pedig kellett volna neki ahhoz az irányhoz szegődnie, a mely abban áll, hogy a mi érdekünk a török állam birtok- és hatalmi viszonyainak / lehető fentartását kívánta ? Es, hogy abban a monarchiában és Mag3Tarországon bizonyára e két irány közt senki sem habozott volna, mutatja azon felirat, melyet 1878-ban az a többség, a mely kényszerüleg belenyugodott ezen politikába; felterjesztett és a melyre önök, uraim, mind jól emlékeznek, és mutatja az, hogy azt a politikát, mely ennek ellenére választatott, nem is tudta más módon védeni, mint a megindult ésfeltartóztathatlan világesemények elméletével. Vagy, ha nem akarják igy feltenni a kérdést, hát tegyük fel máskép. Tegyük fel úgy, hogy ha nem lehetett azt a nagy mozgalmat feltartóztatni, de hogy fogta fel ebben a mozgalomban a monarchia érdekét és Magyarország érdekét is? Vájjon úgy fogta-e fel, hogy ennek a monarchiának területi terjeszkedésre kell törekedni ily mozgalommal szemben ; vagy pedig úgy fogta-e fel, hogy nekünk azt a mozgalmat localisálni és lehetőleg oda kell törekedni, hogy lehető legyen a török uralom fentartása ezen provincziákban és akkor nem kellett volna tűrni azt, hogy e monarchia határos provincziáiban egy más — kétségtelenül az ottani mozgalmakat és a török uralom megmaradását a lehető legjobban megnehezítő politika követhessék ? ( Úgy van !) Vagy, én belenyugszom abban is, hogy tegyük fel a kérdést a legközvetlenebb és legpracticusabb alakban: Tegyük fel, egy államférfi meg van arról győződve, hogy a területi nagyobbodás politikája elkerülhetetlen; tegyük fel, egy államférfi azt látja, hogy a monarchia érdeke azt kívánja, hogy mi azokban a tartományokban épen a területi nagyobbodást érjük el. Ha abból indulunk ki, akkor a kérdést úgy kell feltenni: hogy a ki igy fogta fel a monarchia érdekét, vájjon az occupátiónak ez a neme és ez a módja volt-e az, a mely ezen felfogás szerint a monarchia érdekét a lehető leghevesebben szolgálja? E három kérdés valamelyike alapján félj kell tennünk a kérdést — csak az lehetetlen, a mit a nemes gróf akar, hogy az occupátio ténye maga, mint egy valami, mint az előbbi eseményekből és a hosszú éveken át követett politikától elvágott valami, úgy ítéltessék meg és ezzel szemben az ellenzéktől — ily episodicus valamivel szemben — egy más reális terv ajánlása kivántassék. De én, t. orsz. bizottság, nem akarok beleereszkedni most ezen kérdések egyikének tárg}Ta- lásába sem. Ha ennek a bizottságnak az lesz a hivatása — a mint azt mindig fel lehet tenni— hogy hát még egyszer vizsgáljuk meg azokat, mik történtek, vizsgáljuk meg a kellő alapon, kellő világi- tásban ; — akkor, mondom, kész vagyok bővebben kifejteni, én nekem elég jelenleg kimutatnom azt, hogy ezen mozgalom, amely jelenleg történt és a melynek megújulásától mindnyájan tartunk,
