A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1881 - hiteles kiadás (Bécs, 1881)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

VI. ÜLÉS

97

van, t. i. mint ideiglenest, elfogadtam pedig azért, mert én azt gondolom, hogy ez által állást foglaltunk el szemben azon átalakulásokkal, melyek ott történnek és az én véleményem szerint — és úgy hiszem, ebben nem vagyok egyedül — ezen átalakulások még nincsenek befejezve ; hogy ezen átalakulások tovább fognak menni, arról mindenki meg lehet győződve; de merész ember lehet, a ki megmondaná, hogy mily irányt fognak ezen átalakulások venni.

Én tehát épen ezen ideiglenességet, mint legjobb biztosítékát tartottam annak, hogy ott ne történjenek oly intézkedések, melyek esetleg az ott történő fordulattal összhangban nem lennének. Én legalább mindenféle ily eventualitást lehetségesnek tartok, lehetséges az annexio, lehetséges a visszaadás — az én felfogásom szerint — lehetséges a csatlakozás máshova. Én mindennek praejudicálni nem akarok és minthogy azt, a mit a kormány tett, ezen ideiglenes állapotnak megfelelőnek tartom, és részemről abban valami törvénytelenséget nem látok, megnyugszom abban és az előterjesztést tudomásul veszem.

Szilágyi Dezső: T. országos bizottság! Előttem szólott t. képviselőtársam azon kezdte beszédjét, hogy ő a kérdésre nézve átalán s alkotmányos szempontból egyetért t. barátommal Apponyival, de azután kijelentette, hogy ő részéről ideiglenes álláspontjára nézve a közös pénzügyminister úrral ért egyet.

Ezt a különböztetést, t. országos bizottság, nem gondolnám, hogy a t. bizottságnak helyes volna elfogadni. Hogy legyen a t. bizottságnak ideiglenes álláspontja, mely homlokegyenest ellenkezik azzal, a mi átalános alkotmányosság szempontjából helyes, ez, azt gondolom, annyit tenne, mint azt jelenteni ki, hogy törvényeink keretén belől és törvényeink értelmének meg- felelőleg Boszniát administrálni nem lehet. S ez nem ideiglenes, hanem állandó álláspontja a közös kormánynak és a monarchia mindkét állama kormányának, hogy ők nem is kívánják, hogy eljárásukat más szempontból Ítéljék meg, mint alkotmányos szempontból.

Mert mit jelent az alkotmányos szempont épen a fenforgó boszniai ügyre nézve? Semmi egyebet, mint azt, vájjon azok, a mik BoszniáA löiö-i ü,;)i or-.zágos bizottság naplój i. 18S1.

ban történnek, vájjon azon intézkedések, melyek életbeléptetése szándékoltatik, azon törvényes hatáskörön belől maradnak-e, a mely törvényes hatáskör a közös kormány számára is vonva van. Ha azon belől maradnak, akkor átalános alkotmányosság szempontjából helyes, ha azon túlmennek, akkor helytelen.

És ezen helytelenséggel szemben sem ideiglenes, sem nem ideiglenes álláspont nincs, hanem csak egy álláspont van : a helytelenítés álláspontja. (Tetszés az ellenzék sorában.)

A mi már most a fenforgó kérdés lényegét illeti, mindenekelőtt bátor leszek azon előterjesztéshez szólni, melyet Bosznia és Her- czegovina állapotáról a közös pénzügyminister úr elénk adott.

Ezen előterjesztés érdemére nézve én azokkal, a miket t. barátom gr. Apponyi mondott, teljesen egyetértek, és igy nincs, hogy azt miért ismételjem. De nem mulaszthatom el ez alkalommal hozzáfűzni egy észrevételt, és azt a t. közös kormány figyelmébe nyomatékosan ajánlani.

A mely mértékben a boszniai occupatio — melyet Éber t. barátom a legideglenesebb természetűnek nevez, az annak körében történő intézkedések pedig a legvéglegesebb jelleggel bírnak és ő azokat helyesli — mondom, a mely mértékben a boszniai occupatio azon chaoticus állapotból, melybe eleinte jött, tisztázódik és kiválik, azon mértékben kötelessége a t. országos bizottságnak, mely ellenőrzi az ezen tartományok igazgatását vivő közös kormányt, a közös kormány irányában teljes ellenőrzési jogát igénybevenni. S ezen ellenőrzési jog hatályos gyakorlásának első feltétele a budget olynemű szerkesztése, mely az 1880: VI. t.-cz. határozatainak szorosan megfelel. Ezen törvény pedig azt kívánja, hogy különböztetés tétessék azon kiadások közt, melyek a tartományok beligazgatására vonatkoznak, mint rendes administrativ kiadások, és különböztetés történjék azon kiadások közt, melyek beruházásokra szükségeltetnek és különböztetés történjék azon kiadások közt, melyek a megszálló csapatok hadügyi kiadásai, más-más lévén a jogkör mindezen háromnemű kiadásokra nézve.

13