A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1880 - hiteles kiadás (Bécs, 1880)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
70 IV. ÜLÉS. szlavón határőrvidék és Szlavónia felől azonnal katonai zár alá helyezni ? Én erre határozott választ adhatok t. barátomnak, hogy nem ; mert nekem nem feladatom megóvni Horvátországot vagy eltiltani a bevitelt; ez az illető országnak feladata, úgy, mint például, hogy ha Galicziában kiüt a marhavész, akkor az illető magyar vármegyék óvják magukat. És talán még senkinek sem jutott eszébe azt mondani,hogy Galiczia zárjáéi határát. Vagy hogy ha nemzetközi viszonyokra akarunk átmenni, a marhavész leginkább Oroszországból terjed hozzánk, de meg az sem történt, hogy Oroszország felszólittatott volna, diplomatiai utón óvintézkedések tételére. Ez a mi feladatunk. S ennélfogva én erre nem vállaikozhatom. Hanem talán ellenkezőleg, ha keresztül vihető és lehetséges volna, én kérném azt, hogy közös erővel a birodalom két felének és Boszniának közös erejével intézkedések létesittessenek, melyek ezen marhavész megszüntetését eredményeznék. Apponyi Albert gr. : T. országos bizottság ! A közös pénzügyminister urnák nem épen most elmondott, hanem azelőtt, Szilágyi t. barátom észrevételeire válaszoló beszédjére akarok nehány észrevételt tenni. Először is megjegyzem, hogy előbb emlitett t. barátomnak megjegyzései a budget egyes tételeire nézve, habár ő nem fektette azokra akkori felszólalásának fösúlyát, még sem oly mellékes természetűek, mint minőknek azokat a közös pénzügyminister ur hinni látszik. Igen komolyan és igen határozottan ragaszkodunk azon gyakorlatilag sem irrevelans állásponthoz, mely szerint a Bosznia területén lévő vasutak üzemköltségei a hadügyministerium költségvetésébe csak per abusum szerepelhetnek, és tartoznak azon költségek közé, melyek az 1880: VI. t. ez- 3. §-a szerint Bosznia bennső jövedelmeiből fede- zendők és melyeknek pótlását csak ellenkező esetben lehet ezen alkotmányos testületektől kérni. Még lényegesebb t. barátomnak a jelentés 9. pontjának f) betűjére tett azon észrevétele, hogy a vasutak rendkívüli javítására ott előirányzott 175,000 frt törvény szerint ezen testületnek megszavazása alá nem is tartozik. Az összeg, melyről itt szó van, talán nem jelentékeny, de az elv igenis jelentékeny, és kötelességünknek tartjuk őrködni a fölött, hogy legalább azon korlátok tartassanak meg, melyeket a közös pénzügyminister ur elismerése szerint is nem igen szerencsésen szerkesztett 1880 : VI. t. ez. még fenntart. De én leginkább azokra akarok reflectálni, miket a közös pénzügyminister ur a delegatiónak alkotmányos jogkörére vonatkozólag mondott, Bosznia beligazgatásának költségeit, és ezen tartományok jövedelmeit illetőleg. És én egészen őszintén, ámbár sajnálkozással kénytelen vagyok bevallani, hogy a pénzügyminister ur nyilatkozata engem ki nem elégitett és nem teszi fölöslegessé azon további, alkotmányos jogkörünk megóvására ezélzó lépéseket, melyeket Szilágyi t. barátom kilátásba helyezett azon esetre, ha teljesen megnyugtató választ a kormány padjairól nem nyernénk. (Helyeslések.) A közös pénzügyminister ur azt mondotta, hogy igen természetesnek és jogosnak tartja nemcsak ezen országos bizottság, hanem az ország, sőt a monarchia minden lakójának azon óhajtását, hogy az annyi áldozattal occupált sőt esetleg még áldozatokat is igénybe vevő országok belállapotairól, jövedelmeiről és az azokra fordítandó költségekről tájékozva legyenek. Bocsánatot kérek a közös pénzügyminister úrtól, de a miért mi itt szólunk, az nem a természetes kíváncsiság jogosultsága, a mely csakug}an psichologiailag lehet ugyanaz az országos bizottság tagjainál és a monarchia többi lakóinál: hanem határozott és szorosan meghatározható, általunk minden körülmények között fenntartandó törvényen alapuló alkotmányos jogköre ezen testületnek. És a kettő között a különbség igen nagy. Azon szives készség, melyet a t. közös minister ur kifejezett, a mint az ő részéről csak psichologiai factorok mérlegelésén alapszik, úgy a mi részünkről is csak jóakaratának, előzékenységének kifolyásaként értelmezhetők. — De bocsánatot kérek, mi meg nem elégedhetünk azzal a biztatással, hogy a természetszerű kíváncsiságnak tekintetbe vételéből, szívességből az adatok közöltetni fognak ; ezzel mondom, meg nem elégedhetünk. Alkotmányos jogunk, hogy ezen tartományok bevételi és kiadási tételeit ismerjük, és csak azzal felel meg az alkotmányos követelményeknek a közös kormány, ha ezen adatokat
