A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
228 XX. ÜLÉS. sem járulhatnék, mely ezen kérdést nyilt és határozott megoldás alá nem veszi, hanem a póthitel megszavazása alakjában ezen politika helyeslését rejti ; mert hiába tiltakozik ellene a t. előadó ur, hogy ebben a megszavazásban nincs meg a politikai helyeslés, hanem a mint ő magát kifejezi, a budget-jog szempontjából, majd a zárszámadásoknál, az egyes kiadási tételek megvizsgálásánál adható meg a budget-jog szerinti felmentés. Ugyan kérdem, ha arra, hogy a múlt évben ezen két tartomány megszállása eszközöltetett, kiadott összeg, t. i. 107 millió, bármily alakban megszavaztatik, ennek a megszavazásnak — eltekintve a részletektől — mi a politikai, mi a pénzügyi értelme? Politikai értelme mindenesetre az, hogy jóvá van hagyva az a lépés és el vannak fogadva azok a czélok, a mely czélokra és a mely lépéssel e nagy összeg kiadása megtörtént. A mi még a zárszámadás szempontjából fenntartatik, az nem egyéb, mint annak megvizsgálása, hogy az ily megszabott összegnek keretén belül is azon czélra, azon költekezések részletei miként történtek. Ennek az összegnek egészben való megszavazásában, ha annak egyátalában valami értelme akar lenni, ha az valamit jelenteni akar, a politikai helyeslés, a politikai felmentés meg van adva, — és elrejtve, nem nyíltan és határozottan, a mint megadni szükséges. S azután még abban az esetben is, t. bizottság, ha a zárszámadásoknál eszközlendő megvizsgálás alkalmas volna arra, hogy a politikai felmentés kérdése szellőztettessék, azon nézeten vagyok, hogy a jelen alkalommal és a jelen határozat alkalmából kell e kérdést felvetni, mert hogy még egy évig legyen e kérdés függőben, szaporodjanak a bevégzett tények s csak azután vesse fel a testület azon kérdést, hogy helyes volt-e a kormány eljárása, hogy meg nem szavazott összeget elköltött s megszavazott összegeket oly czélra költött el, melyre nem szavaztattak meg, ez annyit jelentene, mintha e testület maga lemondana ellenőrzési jogának minden komoly g) akorlataról. Én tehát azon nézeten vagyok, hogy a t. többség álláspontjából is e határozati javaslat a politikai felmentésre nézve minden tekintetben pótlandó. A mi a kiadásoknak többi részét illeti, én ezeknek részletezésébe nem bocsátkozom, nem bocsátkozott a t. előadó ur sem, és igen helyesen, — mert hisz ezen kiadásokban egy pár tényező biztos megállapításán felül a többi szám mind csak előirányzat és pedig oly előirányzat természetével bir, a melynél ma már bizonyos, hogy több tényező behatása alatt módosul. De mielőtt e kérdésben szavazatomat adnám, két dolgot hallgatással nem mellőzhetek. Egyik az, hogy ezen roppant költekezésnek, magának a négyes albizottssígnak jelentése szerint, egyik oka egy körülményben fekszik és ez igy hangzik: „Az 1878. jul. 5-én történt mozgósítás elégtelennek bizonyult az ellentállás előre nem látott mérve következtében.“ Midőn, t. országos bizottság, az albizottságban a hadügyi kormányzatot kérdeztük, hogy miért kerül a szállítás oly enorm összegekbe, a közlekedési eszközök tizenkét milliót meghaladó összegben, hogy miért történtek különböző czí- mek alatt rendkívüli nagy kiadások, akkor a hadügyi kormányzat részéről mindig azt a feleletet kaptuk : nem láttuk előre a nehézségeket, nem képzeltük, hogy ily ellentállással találkozunk, tehát arra sem voltunk elkészülve, hogy oly természeti viszonyok közt kell ottan működnünk és mert sem az ottani viszonyokat nem ismertük, sem az ellentállás mérvét nem láttuk előre, kénytelenek voltunk ezen óriási költekezésekre. Ezeket, mint tényeket elfogadva, t. bizottság, lehetetlen kötelességszerű vizsgálat és megítélés nélkül hagyni, hogy magának a viszonyoknak ezen nem ismerése, ezen ellentállásnak, ezen előre nem látott mérve hibából történt-e s kinek a hibájából? Mert ha egyszer a kormányzat részéről nyíltan kimondatik, hogy oly ellenállással találkoztak, a melyre nem számítottak és ez okozta a költekezéseknek igen tetemes részét, az ellenőrző testület első kötelessége erre nézve vizsgálatot indítani és erre nézve teljes ismeretet szerezui. Fájdalom, hogy a dolgok jelen állása mellett erről határozottan nyilatkozni nem lehet; de kötelessége lett volna az albizottságnak, különösen azoknak, a kik ezen összegek elfogadását ajánlják, erre nézve a lehető legnagyobb felvilágosításokra törekedni, mert a mi az eddigi nyilatkozatokból kitűnik, abban áll, hogy a hadügyi kormányzat nem tétetett abba a helyzetbe,
