A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
208 XV. ÜLÉS. lan vérengzést! háború lefolyása kellett es arra, hogv ezen loyalis érzelmek erősödjenek, százezer szuronyt kell ott tartanunk. De vájjon az ottani állásunk olvan-e, hogy az aspiratiokat és a moralis sympathiákat nem tereli az ellenkező irányba és nem ad-e nekünk ép oly állást, mint Agesilaus szavai szerint a spártaiak állása volt, a kiknek hatalmuk és befolyásuk addig terjedt, a meddig lándzsájuk vége ért. Ha igy tekintjük a dolgot, akkor megmérhetjük azon erőgyarapodást, és azon befolyást, a melyet a berlini szerződés folytán elfoglalt állásunkból magunknak szereztünk. Ha áll az, a mivel a minister ur politikája a magyar képviselőházban mindig és legközelebb is védelmeztetek, hogy annak az orosz hatalmi túlterjeszkedésnek meggátlása és megfontolása volt a czélja, akkor megmérhetjük az érintett tényekből azt is, mely fokban volt képes politikánk ezen czélját elérni. Ha igy tekintem a dolgot, akkor egyet, gondolom, mint kétségtelen valóságot mondhatok, s ez az, hogy a berlini szerződés által teremtett állapot minden inkább, mint jövő bonyodalmak magvait kizáró rendezés; több oldalról, sőt részünkről is Apponyi Albert gróf t. barátom által mondatott, hogy azon eredmény, melyet a berlini szerződés felmutatott, az osztozkodás politikája, osztozkodás a balkánfélsziget egyes részei, és az ottani befolyás felett. Ezen kijelentés t t. barátomnak a külttgyminister ur a lehető legalaposabb czáfolatban részesítette. A berlini szerződés jegyzőkönyveiből bizonyította be, hogy abban nincs megirva az, hogy az osztozkodás politikája ezen eredmény. Eu megvallom, hogy nagy tisztelettel viseltetem a diplomatia iránt, és a mai diplomatiát őszintébbnek tartom, mint a múlt századbelit, de elegendő naivitással még sem birok arra, hogy azt higyjem, hogy politikai motívumaikat az államok egy conferen- t'a jegyzőkönyvébe teljesen és őszintén lefektessék. És e tekintetben nem kell más bizonyítékra hivatkoznom, mint magára a minister urra, mert en szorgalmasan végig néztem a jegyzőkönyveket, de nem találtam benne, hogy a minister urnák Bosznia occupatiójának indokolására vonatkozó előterjesztésében benne foglaltat- n k azon f > orv, melylyel bennünket most felvilágosított, hogy t. i. e nélkül Dalmátia tarthaI tatlan volt; valamint azon jegyzékekben sem találtam,—-melyek a vörös könyvben közölve van- I nak,— a külügyminister urnák azon véleményét sem kifejezve, melyet beszédében felemlített, hogy t. i. a konstantinápolyi conferentia megállapodásai,melyeket mi is elfogadtunk, az ő nézete szerint túlságosak, ennélfogva igazságtalanok, ennélfogva helytelenek voltak. Nem a jegyzőkönyvekből, hanem a tényekből kell megítélni : osztozási politika volt-e, a mely folytattatott vagy sem. Nekünk, kik igy ítéljük meg a tényeket, ebben a részben segítségünkre jő ékes beszédében a kalocsai érsek ő nagyméltósága, mert ő, midőn nézetem szerint igen elmésen okoskodva, meg akarta erőtleniteni azon érvet, hogy miképen van az, hogy Oroszország belenyugodott ezen tartományok megszállásába, holott minden officiosus és nem officiosus kormánypárti nyilatkozat szerint ez épen ő ellene intézett actio, kiemeli, hogy ezért Oroszország nem maradt compensatio nélkül és illő hatalmi gyarapodásban részesült. Haynaul Lajos kalocsai érsek (közbe- i szed): Nem mondtam, hogy illő! Szilágyi Dezső : Nem ragaszkodom a szóhoz, de azt méltóztatott mondani, hogy Oroszország szintén hatalmi gyarapodásra tett szert ; egyébiránt nem nagy a különbség. Andrássy Gyula gróf kiiliigyminister (közbeszól) : De nagy a különbség ! Szilágyi Dezső: Bocsánatot kérek, nem nagy a különbség, mert mihelyt meg van engedve, hogy ő viszont önön hatalmi gyarapodása fejében egyezett bele abba, a mit mi önhatalmunk növelésének tartunk : meg van az osztozási politika. Az érsek úrral szemben nem akarok félreértetni, nem akarom azt kihozni, hogy az érsek ő nagyméltósága helyeselte; — de Iniint meglevő tényre utalt ő nagyméltósága, hogy Oroszország szintén hatalmi gyarapodásban részesült, visszanyerte Bessara- biát, befolyást nyert Bulgáriában és közvetett befolyást Kelet-Kuméliában ; természetes, hogy igy gyarapodván, el kellett néznie, hogy a mi hatalmi körünk is növekedjék. Ha ez nem osztozkodás politikája, ha ez nem azt jelenti, hogy én a Balkán keleti részét nyitva hagyom az orosz befolyásnak, de ő aztán ne zavarja az én köreimet a balkánfélsziget déli és nyugati részeiben : akkor az osztozkodásnak oly más jelentésének
