A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
188 XV. ÜLÉS. hoz és ezért nem is fodrok a fennforgó kérdés minden részletének taglalásával kontárkodni, vagy épen a magasabb politikai és diplomatiai uézpontok mérlegelésének terére kalandozni ; de én is — mint az előttem szólott t. barátom megjegyezte — fontosabbnak tartván a kérdést, semhogy egyszerű szavazásra szoritkozhatnám, ezt, talán kevesebb szakismerettel, de annál nagyobb őszinteség, és talán t. elvrokonaimat is meglepő nyíltsággal leszek bátor — főképen a concret kérdésre szorítkozva — röviden indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Ha van valaki, a kiben monarchiánk keleti politikájának, — melyet nem egészen értettem de nem is gáncsoltam, még kevésbé gyanúsítottam, — közelebbről Bosznia és Herczegovina ideiglenes megszállásában nyilvánult megtestesülése aggályokat keltett fel, — mondhatom én vagyok ; még pedig nem csupán államháztartásunk egyensúlyának helyreállítására irányzott törekvéseinknek megzavarása, hogy ne mondjam meghiúsítása miatt, hanem mert én az által több, nem kevésbé lényeges más közérdekünket, — nemzeti, politikai, nemzetgazdászati, sőt még nemzetközi érdekeinket is — koczkáztatva, a kilátásba helyezett távolabbi előnyöket, pedig kétes értéküeknek tekintettem ; a mit mindezeknek már bővebben történt kifejtése után részletezni feleslegesnek és részemről egyszerűen jelezni elegendőnek tartok. És azért én is egyike voltam azoknak, a kik a legfelsőbb trónbeszédre felterjesztett főrendi válaszfelirat készítésénél sürgették, hogy ezen aggályoknak abban határozott kifejezés adassék ; noha ott íőkép pénzügyi viszonyaink rendezésének meg- akasztása lön hangsúlyozva. És már most, — ha kérdem magamat, vájjon azon aggályaim a közlött adatokkal, és nyert felvilágosításokkal elenvésztetve vagy megnyugtatva lettek-e? tartózkodás nélkül, őszintességgel kijelentem, hogyelenyésztetve, egészen elenyésztetve nem, de lényegesen csillapítva lettek ; elismerve azt, hogy ezen aggodalmaknak másoknál további fennmaradása, valamint az azokat felkeltett eseményeknek jó következései és kedvező fejleményei iránti hit és bizalom szintén jogosultsággal bírnak. Az aggodalmak, melyek erre nézve átalában és hangosan nyilvánultak, és a melyekben nagy részben én is osztoztam, mint tudva van, főkép abban összpontosulnak : hogy Boszniának és Herczegovinának a berlini egyezmény következtében európai mandatum alapján, rendcsinálás czéljából történt ideiglenes elfoglalása, magában is kivételes, s abnormis és az általa eléretni várt és óhajtott czéllal talán nem kellő arányban álló erőfeszítést igénylő feladat ; az ideiglenes meg- szá lásról a tartós ottmaradásra, vagyis az occu- patióról az annexióra való átmenetre pedig hiányzik a jogalap ; sőt ennek egyik vagy másik módon utólag történendő megszerzése esetében is : ezen tartományoknak a monarchia melyik államterületbe való beillesztése, mily törvények és rendszer alapján való végleges szervezése, mily törvények uralma alá helyezése? a legnehezebben megoldható kérdések egész lánczolatat képezhetik ; mig az osztrák-magyar monarchia szláv elemeinek túlsúlyra emelkedése, — szláv honfitársaink mérséklete és hazafisága iránti minden bizalmunk mellett is — a monarchia állami szervezetére és közjogi viszonyainkra hátrányos visszhatásokat gyakorolhat, és különösen hazánk állami és nemzeti érdekeit komoly veszélyekkel fenyegethetné ; ezen kivül pedig e tartományok katonai és polgári administrati ójára, a nélkülözhetetlen befektetésekre, s ezeknek jövedelmezőkké tételére még éveken át sinlődő kincstárunkból tetemes összegeket meríteni, vagy amúgy is erősen igénybe vett közhitelűnkkel előállítani lesz szükséges. Nem tagadhatom tehát, t. bizottság, hogy mindezek csakugyan akként tűnhetnek fel, mint a mik később komoly bonyodalmaknak csiráját hordhatják méhökben, és még további nehéz áldozatok forrásává válhatnak : — miért is mindezen aggodalmaknak végleges eloszlatása csak a jövőtől várható. De másrészről — átmenvén az előttünk fekvő concret kérdésre, — ha a Bosznia és Herczegovina megszállásának mikénti bekövetkezését, ennek mily előzmények, s mily viszonyok közti foganatosítását elfogulatlanul, sine ira et studio vizsgálom ; ha tekintem, hogy a mint ez már többször elmondva és szerintem bebizonyítva volt, — a keleti bonyodalmak keletkezését megakadályozni hatalmunkban nem állott ; mert a keleti kérdést az én szerény felfogásom szerint nem más, mint a beteg ember végvonagk sai iránt északon