A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IL ÜLÉS. 9 is, melyek ezen állapotoknak okozói voltak. A congressus említett 18-ik ülésén ezek folytán a következő határozatot hozta, mint az az előttünk fekvő jegyzőkönyvekből olvasható (olvassa) : „A berlini congressuson egybegyiilt nagy- hatalmassági képviselők megindulva a némelyikök- hez érkezett, a rhodopei és szomszéd kerületek lakosságának szenvedéseit ecsetelő jelentéseken, úgy vélekedtek, hogy helyén van a konstantinápolyi nagyköveteknek lelkére kötni, hogy a magas portával egyetértésre lépjenek egy európai bizottság rögtöni kiküldetése iránt, melynek feladata leend a hely színén a tények horderejét kutatni, és a lehetőség mértékéig orvoslásra törekedni.“ A konstantinápolyi nagykövetek ezután csakugyan kiküldöttek egy bizottságot, melynek a következő instructiot adták, a mint ez az angol kormány által nem rég kiadott okmány-gyűjteményben találtatik : „a bizottság iparkodjék meg vizsgálni a kivándorolt népség állapotát és szenvedéseit ; lehetőség szerint kideríteni a menekültek számát, a helyeket, melyekből jöttek, nemzetiségűket, vallásukat, az indokokat, melyek őketa mene külésre kényszeritették, s melyek visszatérésöket akadályozzák.“ Ily instructioval ellátva, a Rhodope-commissio a helyszínén jul. 24-én csakugyan megkezdte működését. De már jul. 26-án nehézségek mutatkoztak, mert a vallomásra bocsátott tanuk jelentéseiből kiderült, hogy a lakosság szenvedéseinek okozásában és a tapasztalt kegyetlenségekben része volt az orosz katonaságnak is. Az orosz képviselő a bizottság működésének erre való kiterjesztése ellen tiltakozott. Ebben csak Németország képviselője által támogatatott némileg; holott a bizottság többsége úgy találta, hogy azon tényeknek kiderítése, a melyek a lakosság szenvedéseit és igy kivándorlását is okozták, egész átalánosságban tartozván a bizottság hivatásához, nem tesz különbséget, bárki által okoztattak is ezen szenvedések. Ezen alapon tovább folyt a bizottság működése. Augusztus 17-én a bizottság már Konstantinápolyban találkozott. Ott a bizottságnak franczia tagja Chalet ur beadta a jelentési tervezetet, a melynek szerkesztésével ő bízatott meg a bizottság által. Az orosz képviselő újból felvetette azon kérdést, hogy vájjon a bizottság A közösügyi országos bizottság naplója 1878. jogköréhez tartozik-e kiterjeszkedni az orosz fegyveres erő által történt dolgokra is. Erre az olasz képviselő Gratiani azt mondta, hogy a mennyiben az orosz katonaság által elkövetett tények a bizottság instructiojába, t. i. a lakosság szenvedése okainak felderítésébe vágnak, igenis oda tartoznak. így határozott a commissio, a melynek működésében még akkor részt vett Raab ezredes is, a mi monarchiánk képviselője és a bizottságnak egészen addig elnöke. Aug. 22-én, tehát 5 nappal későbben a bizottság újból találkozott, találkozott pedig azért, mert a bizottság tagjai az engesztelékenység szellemétől áthatva, iparkodtak a jelentési tervezetnek lehetőleg oly formát adni, a mely semmi nagy hatalmasságnak érzelmeit nagyobb mértékben, mint a feladatból folyólag szükséges volt, ne sértse. Ezen az ülésen Oroszország képviselője határozottan tiltakozott a bizottsági jelentés azon részei ellen, a melyek az orosz katonaságnak a szenvedések előidézésében való részvételére vonatkoznak, s ebben Müller németországi képviselő által támogattatott ; Raab ezredes, a mi monarchiánk képviselője pedig a bizottság ezen ülésén egyátaláu meg nem jelent, hanem magát betegség miatt kimentetni kérte. Távollétében a bizottság az előbbihez képest jóval megszeliditett jelentési tervezetben állapodott meg, de ezt sem akarta végleg megállapitani monarchiánk képviselőjének hozzájárulása nélkül. Elküldték tehát ezen tervezetet a betegség czímén láthatatlan magyar-osztrák képviselőhöz, hogy azt megvizsgálván, ahhoz hozzá- vagy hozzá nem járulását adja meg. Raab ezredes ur erre a bizottság augusztus 25-iki ülésében felolvasott levélben válaszolt, melyben ő azt mondja, hogy ő csak az első vázlatot ismeri, mely szerinte számos módosításnak volna alávetendő, különben egészségi állapota minden komoly munkát kizár, és hogy ő fenntartja magának ezen ügyről saját kormányának külön jelentést tenni. A bizottságnak többsége által megállapított jelentési tervezet aláírását e szerint megtagadta. Érdekes, t. országos bizottság, constatálni, hogy minő méltánylatban részesült monarchiánk képviselőjének ezen magatartása és ezen indispo- sitioja a bizottság más tagjai részéről. Fawcett angol consul és tagja a rhodopei 2
