A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVI. ULKS. vonatkozólag — a ma gyár-osztrák monarchia s különösen hazánk érdekében óhajaink voltak, ezeket részint még mieló'tt nyilvánultak, teljesítve, részint érdemlett figyelemre méltatva találtuk. A kiil ügyek gondozására előirányzott szükségleteket tehát annál nagyobb készséggel szavazta meg az országos bizottság, mert vezeté- söknek eddigi következetes, szerencsés irányzata a világbéke további fcnraaradásáuak alapos reményére jogosit, s mert az azoknak élén álló jeles államférfin, — kit kiválóan sajátunknak tartunk, — (Élénk éljenzés.) velünk együtt érzi, hogy annak minél hosszabb, zavartalan megóvását Magyarország minden szellemi, s anyagi érdekének ápolása, fejlesztése és összes köziigyeink- nek sürgős végrendezése hatványozva követeli. Tudjuk s érezzük, hogy, bármennyire indokolt volt e szerint a közös ügyek most említett és egyéb szükségleteinek az 187G. évre általunk történt elutasithatlan megszavazása: mégis ezzel nagy, s egy részben új teher nehezedik a honpolgárok vállaira; de, miután az előttünk állott kettős kötelességnek politikai és erkölcsi súlyát lelkiismeretesen mérlegelve, az egyiket teljesíteni igyekeztünk a nélkül, hogy a másikat elhanyagoltuk volna, működésünk eredményét — a híven teljesített polgári kötelesség öntudatában — annál nyugodtabban bocsátjuk megbízóink s honfitársaink bírálata alá, mert kételkednünk nem lehet, sőt elvárjuk, hogy oly túlkiadások, minők most a zárszámadások vizsgálatánál találtattak, és melyek úgy az összeg nagysága, mint az igazolás hiányossága miatt méltó neheztelést és visszatetszést keltettek fel, a jövő országos bizottságok elé terjesztendő zárszámadásokban többé előfordulni nem fognak. (Helyeslés.) Midőn tehát még csak a közös minister uraknak nagyfontosságú tárgyalásaink körüli készséges közreműködésükért, valamint az albizottságok tisztelt elnökeinek, előadóinak és jeles jegyzőinknek eínyedetlen buzgalmukért s fáradozásukért az országos bizottság nevében köszönetét mondok, (Éljenzés) és elnöki teendőim gyarló teljesítésében a tisztelt országos bizottság részéről tapasztalt kegyes elnézésért és bölcs támogatásért szivem mélyéből fakadó legmelegebb hálámat kifejezve, magamat mindnyájuknak hazafias rokon- indulatába tiszteletteljesen ajánlom : (Elénk éljenzés.) a közös ügyek 1876. évi szükségleteinek tárgyalására megválasztott országos bizottságnak tanácskozásait befejezettnek nyilvánítom, s üléseit ugyanazon legőszintébb kívánalommal, melylyel azokat megnyitottam, zárom be: éljen s uralkodjék dicsőségesen, boldogul és boldogítva sokáig felséges urunk, apostoli királyunk ! (Lelkes éljenzés.) Üdüljön, gyarapodjék s virágozzék szeretett magyar hazánk ! (Hosszas élénk éljenzés.) Ilaynald Lajos kalocsai érsek: T. országos bizottság! Mindnyájunknak teljes bizalmát biró lelkes külügymiuisterünknek szavaiból megértettük ezen országos bizottság működésének és e működés eredményének mind állam-, mind nemzetügyi fontosságát. Nem akarok bemélyedni ennek további fejtegetésébe, nekem elég az, hogy a nemzet törvényes képviselői által méltánylotta a fenforgó európai körülményeket, állami életünk szükségeit, méltánylotta azt az apostoli fejedelem, és e két méltánylás találkozván egymással, tiszteletre méltót állított elénk — a törvényt. Üe valamint ezen kettős méltánylásnak tárgyai tiszteletre méltók: visszatekintvén bizottsági működésünkre, nem akadunk meg csupán ezen egy dolognál, a létrejött törvénynél ; hanem kell, hogy egy kitűnő személyiség felé is forduljon figyelmünk, melyet bizalmunk az elnöki székre ültetett. A fejedelemnek szintúgy mint a nemzetnek méltánylása fordult mindenkor feléje. Méltatta benne az államférfiul értéket, méltatta a hazafiul magas érdemeket és mindkét részről özönlöttek az elismerések az igazságosságnak, a kegyeletnek, a tiszteletnek újabb meg újabb bizonyítékai. És a fejedelem s nép méltánylása tárgyában ott is törvény állott elénk, mert az ő trón- és nemzet iránti hűségében és hazafiui kötelességei példás teljesítésében mint egy törvény fényeskedik előttünk, melyet minden hazafi szívesen követ. (Éljenzés.) Mi igy lévén t. bizottság, úgy hiszem, van kötelességünk ő iránta, melyet teljesítvén, ha ő most hangzott elnöki zárbeszédében az öldöklés mesterségének segédjeiként állított a világ szemei elé (Derültség.) mi megmutatandjuk, hogy valami jobb is van bennünk, van bennünk éltető minden jó és nemesre nézve és épen azért ő rá nézve is. (Tetszés.) Éltessük tehát őt, legszívesebb kivánatainkat kifejezve, hogy ki mindenkori hazafiui erényeit is* 139
