A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XIV. ÜLÉS. 133 jövő alkalommal kétségkívül n.eg fogja szavazni. Teszem ezt azért, mert színét, látszatát is kerülni akarom annak, hogy a magyar országos bizottság mintegy meglepve, mintegy kierőszakolva akarna súlyt és érvényt szerezni a magyar kincstár egyik követelésének, mintha nem bíznék abban, hogy ha ezen tárgy kellőleg felvilágosittatik, kellőleg kiderittetik és megvitattatik minden oldalról, ezen követelés jogosultsága nem fogna oly tisztán állani. Kívánom hogy világosittassék, vitattassék meg a kérdés úgy, hogy a fölött többé kétsége jogosan ne lehessen senkinek, mert a mint egyrészről kívánom és mint Magyarország képviselőjének kívánnom kell, hogy Magyarország minden követelése érvényre jusson, úgy más részről kívánom és úgy hiszem Magyarország érdekében kívánnom kell, hogy Magyarország minden követelésének jogosultsága oly fényesen, oly világosan derittessék ki, hogy azon senki, hacsak készakarva nem, ne kétkedhessék. Teszem harmadszor azért, mert azon eljárást, mely a közös szavazásban nyilvánul, én részemről a lehető legritkábban kívánom alkalmazni, és csak a legvégső esetekre fentartani. A dolog a t. tagtársak előtt eléggé megvilágositva lévén, nem akarom bővebben indokolni nézetemet, hanem a felhozott indokokból a következő határozati javaslat elfogadását ajánlom : „A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság, a közös költségvetésnek az erdélyi katonai kórházakért járt bér megtérítését illető tételét az országos bizottságokkal közlütt adatok által elégségesen s minden kétséget kire- kesztőleg indoknak látja ugyan, de minthogy a birodalmi tanácsból kiküldött országos bizottság nem véli ezeket elégségeseknek arra, hogy ezen tétel felett ez alkalommal érdemleges határozatot hozhasson, a magyar országos bizottság nem ragaszkodik ahhoz, hogy a 83,395 frtnyi összeg az 1876-diki költségvetésbe vétessék fel azon feltétel alatt: hogy a közös hadügyminister ezen összeget a legközelebbi költségvetésbe újból felveendi, közölve az adatokat és felvilágosításokat, melyekből a birodalmi tanács bizottsága meggyőződhessék a magyar kincstár követelésének jogos voltáról.“ Azon esetben, ha az országos bizottság a határozati javaslatot elfogadni méltóztatik, elvárjuk, hogy — és meg vagyok győződve, hogy nem is csalatkozunk várakozásunkban — a hadügyminister ur, vagy annak képviselője nyilatkozni fog ez iránt, mely nyilatkozat, ha kielégítő leend, a mint remélem, hogy az leend, a jegyzőkönyvbe felveendő. (Helyeslés.) Benedek Sándor altábornagy: Én ezennel kijelentem a hadügyminister ur ő nagyméltósága nevében és megbízásából a t. országos bizottságnak, hogy a hadügyminister a jövő budgetbe ezen kérdésben levő 83,395 frtnyi összeget minden esetre be fogja venni s közölni fogja mindazon adatokat is, melyek a követelés jogosultságát kitüntetik. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az indítványt). Nagy György: Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok azon helyzetben, hogy a felovasott indítványt még a hadügyminister ur jelenlévő t. képviselőjének jegyzőkönyvbe veendő nyilatkozatai után is elfogadhassam, de azért ellenindit- ványt nem fogok benyújtani, azért, mert egyszerűen fentartatni kívánom az országos bizottság e tárgyban előbb hozott határozatát. Nagyon röviden, pár szóval csak annyit fogok mondani, — miután ezen tárgy minden oldalról elég bőven megvitattatott — hogy nekünk, t. i. azoknak, kik az eredeti határozat fentartása mellett voltak, nem az volt tulajdon- képen czélunk, hogy ezen összeget készpénzben megkapjuk, hanem hogy oly határozatot sem mi ne hozzunk, sem az osztrák bizottság oly határozatát re fogadjuk el, mely a kérdés jogi oldalának praejudicál. Miután a birodalmi tanács bizottságának velünk közlőit határozata a mi nézetünk szerint nem biztosítja ezen kérdés jogi oldalának ránk nézve kedvező eldőle'sét; miután az én nézetem szerint az épen most felolvasott határozati javaslat sem biztosítja azt: én bátor vagyok azt indítványozni — szóval, mert nem szükséges Írásban beadni, miután a t. bizottságnak arra már határozata van — hogy a beadott indítvány mellőzésével méltóztassék az eredeti határozat mellett maradni.
