A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
118 XI. ÜLÉS. megválasztását. Ezek pedig igen sokoldalúak : a tengerpart alakulása, a kikötök közlekedésének minősége, az egyik állomáshoz való közelség vagy attól való távolság. A tapasztalás mutatja, hogy hol vannak azon kikötők és partok, melyeknél leginkább fordul meg hajó, melyek szomszédságában van legtöbb veszély, a hol menhelyet kell keresni, a történt károknak felvételénél az ily consulatusi hivatalok tartoznak közbenjárni. Hozzájárul ezen viszonyokhoz, hogy némely országban a törvénykezési és igazságszolgáltatási viszonyok koránsem állnak a polgárisultság követelményeinek oly színvonalán, mint máshol. A mi világrészünkben pl. az igazságszolgáltatás, az idegennek a saját alattvalókkal való egyenjogúsága a törvény előtt sokkal kevésbbé követeli, hogy minden egyes esetben védelmeztessenek a con- sulság közbejárása által az alattvalók jogai a törvényszék előtt. Ebből folyik, hogy némely országban aránylag nagyobb számú consul van mint másutt. Ha tehát a t. interpelláló ur ellentétben levőnek mél- tóztatik találni azt, hogy Brasiliában, Marokkóban, Görögországban több a consul, mint Svájcz- ban, ez azon országok terjedelmes tengerpartja, hajózási viszonya, és igazságszolgáltatási körülményei által van indokolva, azonkívül pedig az által is, hogy némely vidéken egyes kikötők vannak, melyekhez hozzáférni sokkal könnyebb mint másutt, pl. Görögország elszigetelt kikötőihez, mely körülmények természetesnek tüntetik fel, hogy ily helyeken sokkal több consulatust kell felállítani ; mert a hajókázási viszonyok igénylik, hogy a mint a hajókapitánynak szüksége van a consulatus interventiójára, azt rövid idő alatt meg is találhassa. Azt hiszem, hogy e viszonyok maguk fejtik ki, hogy ez országokban miért kell több consul, mint Svájczban, a hol az igazságszolgáltatási viszonyok folytán nincs szükség annyi consulatusra, mint Görögországban, Marokkóban, vagy Brasiliában. Az eddigi tapasztalások szerint Svájczban barom consul tökéletesen megfelelt az igényeknek. Ezek az ő tudósításaikat eddig kellő meny- nyiségben és minőségben rendesen beadták, és az ellen még nem merült fel panasz, hogy ott kereskedelmi érdekeink nincsenek eléggé képviselve. Remélem tehát, hogy a t. interpelláló ur meg fog győződni, hogy a kül ügy ministerium nem mulasztott el e tekintetben semmit, valamint abban sem fog kétkedni, hogy a mint idővel egyik vagy másik országban a kereskedelem érdekeinek követelményei növekednek és nagyobb támogatást érdemelnek, a kttlügyministerium mindig kész, — a mint eddig is kész volt, ezt figyelembe venni, és a két ministeriummal egyértelműig változtatást tett akár a consulatusi állomások növelése vagy újbóli felállítása, vagy ellenkező esetben sziikségképeni csökkenése által. Ezt jövőre is fogja a külügyministerium tenni, és remélem, hogy a t. bizottsági tag ur teljes megnyugtatást fog találni, midőn kijelentem, hogy e tekintetben a ministerium mindig éber figyelemmel viseltetik a közkivánalommal szemben, mindig kész az igényeknek megfelelni és a törvényes formák megtartásával — t. i. a két ministeriummal egyetértőig — intézkedni. (Helyeslés.) Nagy György : T. országos bizottság ! Nem volt szándékomban ez ügyben mintegy vádat emelni a ministerium ellen, és igen jól tudom, hogy törvényeink értelmében a consulatusi ügyek a monarchia illető országai megfelelő ministeriu- mainak meghallgatása mellett intézeudők el. De bocsánatot kérek, midőn szives tisztelettel megköszönvén a felvilágosítást, nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy úgy látom mégis, hogy sokkal nagyobb súlyt méltóztatik fektetni a tengeri kikötőkre, mint azok talán valóságosan érdemelnék. Mert azt nagyon jól tudom, hogy a kevésbé polgárisuk keleten a consulatusi ügy máskép kezelendő, mint rendezett viszonyok között levő országokban; de nagyon jól tudom azt is, hogy Svájcz gabonaszükséglete, mely évenkiut öt millió mázsára megy, eddig jó részben Magyarország által fedeztetett, és tudom, mily sok nehézséggel kellett küzdeni a magyar gabonakereskedésnek, mig e piaczot megh'ditotta, mert keményebb lévén a magyar búza, újra kellett a malmokat szerkeszteni, átidomitani, végre azonban mégis megnyerte ezt a piaczot. Most ezen piaczot elvesztettük, mert a magyar kivitel oda bár kevéssel az előtt még 800,000 mázsát tett, most
