A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
X. ÜLÉS. 89 az magában a tényben fekszik, melyre nézve kérdést intézek, fel fogok olvasni, hogy a t. bizottság idejét megkíméljem. (Olvassa) : „Interpellate a közös kiilügyminister úrhoz. Nem fogja senki kevésre becsülni azon fontosságot, melyet az államok kereskedelmi érdekeinek ápolására és előmozdítására a consulok gyakorolnak. Ők lévén az általuk képviselt országok kereskedelmi érdekeinek leghívebb őrei, számuknak mindig egyenes arányban kellene lenni azon nemzetközi forgalommal, mely kereskedelmi összeköttetések folytán — az államok között kifejlődik. Azon adatokból, melyeket az igen t. klil- llgyminister ur az országos bizottság tagjaival közleui szives volt, azon meggyőződésre jutottam, miszerint consularis képviseletünk nincsen mindenütt a kellő összhangba hozva kereskedelmi érdekeinkkel. Mindezek folytán egész tisztelettel kérdem az igen t. külilgyminister úrtól: Mi annak az oka, hogy mig Peruban, Görögországban 7, Maroccóban 9, Brasiliában 10 consulunk van, addig Svájczban csak 3 consul által vagyunk képviselve. Megfelel-e kereskedelmi érdekeinknek ezen arány, és ha nem : Szándékozik-e az igen t. kiilügyminister ur jövőben a consulok számát kereskedelmi összeköttetéseinknek megfelelőbb arányba hozni?* Elnök : Az interpellatio még egyszer fel fog olvastatni. Zichy Ferraris Viktor gr. jegyző (olvassa). Elnök : A felolvasott interpellatio közöl- tetni fog a közös külügyminister úrral. Következik a napirend harmadik tárgya, a zárszámadási albizottság jelentésének tárgyalása. Dániel Ernő előadó: Tisztelt országos bizottság ! Midőn a zárszámadási albizottság jelentésében foglalt határozati javaslatokat a t. orsz. bizottságnak átalánosságban elfogadásra ajánlanám, legyen szabad itt magára a zárszámadásra, valamint a határozati javaslatok indokolására némi megjegyzéseket tennem. A zárszámadási albizottság a közös pénz- Ugyminister által beadott előterjesztést úgy az ahhoz csatolt és pedig az 1873. évre vonatkozó zárszámadásokat, és az 1874. évi kezelési száA közöaügyí országos bizottság naplója. 1875. madást szoros vizsgálat alá vevén, midőn a kiadások, jelesen pedig az előforduló túlkiadási összegek helyességéről meggyőződött, szigorú bírálat alá vette azon indokokat, a melyekkel az előforduló túlkiadások igazoltattak. E bírálat eredményét képezi a felmentési határozati javaslat, melyet az albizottság a t. országos bizottságnak elfogadásra ajánl. Nem mulaszthatja el azonban az albizottság e helyütt azon hiányokat és bajokat felemlíteni, melyeket a közös háztartásban a zárszámadások megvizsgálása alkalmával talált, és melyek elhárítására intézkedéseket vél szükségeseknek. Ha a zárszámadás eredményét csak a végösszegben tekintjük, úgy azt találjuk, hogy azon összeg, mely a birodalom két része által fedezendő hányad járulékát képezi 92.984,426 írt 7x/2 kr. azon összeghez képest, mely az előirányzatba felvétetett t. i. a 96.102,540 frt 75x/2 krhoz képest 3.118,114 frt 68 krajczárnyi csökkenést mutat fel. Azaz ennyivel fog keves- bedni a birodalom két felének háuyadrészlete. Ezen kedvező eredmény annak köszönhető, hogy a fedezetül felvett vámjövedelmek 15.556,000 frt helyett 17.536,518 frtot eredményeztek. Továbbá e kedvező eredmény annak is köszönhető, hogy a szükségletnél saját bevételként előirányzott összegek kedvezőbb eredményt mutattak fel, végre köszönheti annak, hogy a felhasználás is csekélyebb mérvben eszközöltetett, mint az előirányozva volt. Jelesen a csekélyebb felhasználás 1.052,431 írtra rúg, és ha tekintetbe vesszük, hogy ezen összegből 896,744 frt vonatkozik azon hitelmaradványokra, melyeket a közös hadügyi minister a későbbi évekre átvétetni kért, úgy a valóban eszközölt megtakarítások 155,687 frt 42 krt tesznek. Ezen végeredményeit tekintve a zárszámadásnak, ez egészben véve kedvezőnek mondható, mert egy 110 millióval előirányzott szükséglethez képest ezen eltérés oly csekély, hogy az alig figyelembe vehető. Máskép tűnik fel a zárszámadás, ha nemcsak ez átalános végeredményeket veszszük tekintetbe, hanem az egyes ezímeknél és azon tételeknél, melyeknél az átruházás megengedve volt. Az eltérések mind a két irányban, t. i. nemcsak a túl- kiadásoknál, hanem a csekélyebb felhasználásokig
