A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XI. ÜLÉS. 49 Prileszky Tádé : Az imént felolvasott albizottság! jelentés, nézetein szerint, indokolásra nem szorul. A számnak kell, hogy önmagát számmal indokolja; mert csak a számoknak vau kérlelhetlen logikája, és ha nem indokolná magát a jelentés önmaga. megvallom : akkor alig volnék képes, bár mily ékesszólási tehetséggel bírnék , azt indokolni. Ezt tehát nem teszem, hanem igenis fel akarom hozni azon elveket és nézpontokat : amelyekből a működő albizottság kiindult, midőn a zárszámadásokat vizsgálat alá vette. Kétséget nem szenved, hogy az alkotmányosságnak egyik fő joga az ország vagyonával való rendelkezés ; de az kétségkívül áll, hogy a zárszámadások szigorú átvizsgálása nélkül ezen jog tisztán ilusoriussá válik. Ez volt egyik fő oka annak, hogy a működő albizottság igen fontos feladatának tekintette azt, hogy úgy saját magának, mint az országnak és a birodalomnak megnyugtatása végett a lehető legkimeri- tübben vizsgálja meg a zárszámadásokat : hogy teljes lelki megnyugvással léphessen a t. bizottság elé. (Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy az albizottság megfelelt feladatának. Meglehet, sőt bevallom, hogy kissé hosszadalmas a munka : a részletekbe talán nagyon is bele mentünk ; de az szükséges volt. még pedig annál inkább, mert meg volt győződve az albizottság, hogy miután ez az első zárszámadás, melyet megvizsgáltunk : kötelességünk oly alapot teremteni, melyen minden további számadás megvizsgálása történhessék, a mely alap ha egyszer megállapittatik, lehetséges lesz a számadásokat jövőre úgy megvizsgálni, hogy, mint jelenleg, közmegnyugvással találkozzék. Szükségesnek találta az albizottság e czélból mindenek előtt tekintetbe venni a közös főszám- széknek jelentését, melylyel az ezen zárszámadásokat hozzánk kisérte ; kötelességének tartotta szintén bírálat alá venni a közös pénzügyminiszternek ugyané tárgyban tett előterjesztését, és a mint ez máskép nem is lehetett : csakugyan azon meggyőződésre jött, hogy a hadügyminisztériumot illetőleg a zárszámadások egyes tételei és czímei az előirányzat tételeivel és czímeivel összhangzásba nem hozhatók. Nem hozhatók pedig azért ; mert a delegatio, mely az 1868-iki előirányzatot megszavazta, midőn a hadügyminisztérium költségvetését tételenkint és czímenkint megszavazta volt : záradékul 3.271,000 frtra menő úgynevezett PauschalAbstrieh-ot, átalános törlést tett. Nagyon természetes tehát, hogy miután ezen összeget meg kellett takarítani, es miután a virement minden metsző- ritás nélkül megengedtetett: a zárszámadás tételei nem egyeztethetők össze a megszavazott tételekkel. Ezt constatálván, természetes, sőt szükséges volt, hogy az albizottság akként járjon el, a mint eljárt. Mindenek előtt biztos alapokra akarta az albizottság fektetni annak tudomását, mi a tettleges kiadás ; mert minden számadásnak utoljára is az a vége : mi adatott ki tettleg ? és miután sikerült tökéletesen, biztosan számok által igazolni, kimutatni, hogy ezen és ezen összegek adattak ki : összehasonlítani kellett ezen összeget a bevételekkel és abból természetszerűleg leszármaztatni azon összeget, mely a hányad által lesz fedezendő. Ebben leli, t. bizottság, felderítését azon körülmény, mely több oldalról emlittetett meg : hogy t. i. miképen egyeztethető össze az, hogy midőn a zárszámadásokat elénk terjesztő főszámszék, előterjesztésének 4-ik lapján azt mondja, hogy a két birodalom rész hányadfizetése által fedezendő összeg 68 millió 685,929 frt kr., a közös pénzügyminisztérium előterjesztésének 4-ik lapján 2. §. alatt 72.658,016 frt 27 krra tétetik az ugyanezen hányadok által fizetendő összeg. Az albizottság tehát kénytelen volt törekvését oda irányozni, hogy ezen látszólagos, a mint a munkából magából kitűnik, csakugyan látszólagos és egyedül a számok nem egészen szabatos esoportozatából kifolyó és leszármazó különbséget egyenlítse ki ; ami is, a mint méltóztatnak látni magából a jelentésből : számtanilag kiegyen- littetett, illetőleg összhangzásba hozatott. A hányad által fedezendő összeg valóságban 70.985,857 frt; ha ezen összeghez hozzáadjuk azon 1.674,160 frtot, mely kiadást a hadügyminiszter saját maga készletéből teljesített, s melyről, midőn a közös minisztérium számadásai előterjesztettek, még biztos tudomása nem lehetett : akkor kijön azon összeg, melyet a közös pénzügyminiszter előterjesztett, t. i. 72.658,016 frt és 27 kr. Ekként a különbség a közös pénzügyminisztérium és a működő albizottság jelentése között tökéletesen kiderül. A különbség, mely a működő albizottság és a főszámszék között létezik, abban áll, hogy a főszámszék számesoportozatában a tettleg történt kiadásokból levonta a rendkivülileg megszavazott 26 7