A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

2 I. ÜLÉS. Az 52 beadott szavazat közül Bujanovics Sándor, Széli Kálmán és Vécsey József b. kaptak egyenkiut 51 szavazatot. (Éljenzés.) T. elnökünk helyét még el nem foglalván, azt ezennel neki átadom. (Leszáll az elnöki helyről és Bittő István éljenzések között foglalja el az elnöki széket.) Bittó István elnök: Mélyen tisztelt orszá­gos bizottság ! Midőn imént hozott határozatuknak engedve, habozás nélkül lépek e helyre, melyet ha- zafiui érdemekkel koszorúzott nagy tehetségű és dús tapasztalatokkal biró férfiak oly fényesen töl­töttek be előttem, és ez idő szerint is a tisztelt bi­zottságnak annyi kitűnő tagja lenne nálamnál inkább hivatva elfoglalni : teszem ezt azon mély kötelesség­érzetből, mely valamint közpályám eddigi folyamá­ban mindenkor készséggel fogadtatáel velem a szá­momra kimutatott munkakört, úgy e komoly pilla­natban is arra készt, hogy feltétlenül engedelmes­kedjem parancsuknak. (Éljenzés.) De midőn igy teljes készséggel veszem vál- laimra a megtisztelő bizalraok által rám ruházott bizottsági elnökségnek, ma inkább mint valaha, sú­lyos, és nagy erkölcsi felelősséggel járó kötelessé­geit ; más részről mélyen érzem és őszintén beval­lom saját erőm elégtelenségét, és ennek csiiggesztő öntudata ellenében csakis azon reményből meritek magamra nézve bátorítást, hogy a mélyen tisztelt országos bizottság önként bevallott gyengeségemet saját bölcsességének hatalmas pártfogása alá véve, hazafias jó indulattal fogja támogatni állásom nehéz feladatainak teljesítésére irány zandó törekvéseimet. Annál kívánatosabbnak tartom és biztosabban reményiem én e szívélyes támogatást, minél válsá­gosabb a pillanat, melyben hivatva vagyunk a tör­vény által ránk bízott nagy fontosságú ügyek felett határozni. A kényes európai helyzet ugyanis, melyben a monarchia közös ügyei fölötti tanácskozásaink meg­indulnak, s melyet a mélyen tisztelt országos bizott­ság tagjai sokkal jobban ismernek, minthogy szük­ségem volna azt e helyről részletesen elemezni, rendkívül nagy fontosságúvá teszik a feladatot, mely ezúttal ránk vár : mert, mig egyfelől a kül- tigyeket illetőleg a múltnak alapos bírálata mellett határozottan ki kell jelölnünk azon irányt, melyet a megváltozott helyzettel szemben a monarchia ér­dekében jövőre követendőnek tartunk ; másfelől hadügyi tekintetben komoly figyelembe kell ven- j niink a mostani hadjáratból meríthető tanulságokat, és a helyzet követelményeinek megfelelőleg hala­dék nélkül oly karba helyeznünk a monarchia vé­delmi képességét, hogy az ne mások jó akaratában, hanem saját erejében birva biztonságának ésfügget- lenségének garantiáit, úgy a jelen pillanat veszélyei­nek mint a jövő bármely eshetőségeinek nyugodtan nézhessen eléje. (Elénk helyeslés.) Teljes meggyőződésem, hogy a mélyen tisz­telt országos bizottság tagjai mélyen áthatva a pil­lanat komolyságától és a fenforgó tárgvak nagy korderejétől, de lelkesítve egyszersmind a trón és a haza iránti hőségük érzetétől is : azon államfér­fim tapintattal és hazafiui erélyes buzgalommal fognak az általam imént jelzett feladatok megoldá­sához járulni, mely mindnyájoknak oly nagy mérték­ben sajátja, és mely egyedül képes biztosítani a sikert. A mi engemet illet : én, ki szilárd hazafiui jó­akaratnál és kötelességem hű teljesítésére irányzott buzgó törekvésnél egyebet nem hozhattam magam­mal e helyre, részemről csakis ezt, de ezt teljes mértékben ajánlom fel a mélyen tisztelt országos bizottságnak, — mély hálámat nyilvánítván egy­szersmind az érdemem felett irántam tanúsított ki­tüntető bizalmáért. r Es most. istentől áldást kérve munkálkodá­sunkra, és a bizottság nevében köszönetét mondva mélyen tisztelt korelnökünknek alakulásunk körül tett szives fáradozásaiért, elfoglalom az elnöki szé­ket, és az ügyrend 7-ik szakasza értelmében vég­leg megalakultunk jelentem ki az országos bizott­ságot, azon mindnyájunk szivéből fakadó óhajtással végezvén szavaimat : Éljen a király ! virágozzék fel a haza ! (Atalános élénk éljenzés.) LónyayMenyhért közös pénzügyminisz­ter: Miután a tisztelt bizottság megalakult, van szerencsém a közös minisztérium nevében előterjesz­teni a következőket : 1. Az osztrák-magyar monarchia államháztar­tásának előirányzata az 1871-dik közigazgatási évre ; 2. Emlékirat a közös külügyminisztérium költ­ségvetéséhez az 1871 évre; 3. Emlékirat a foga­natba vett consulsági szervezet jelen állása és to­vábbi életbeléptetése iránt; 4. Indokolása az 1—14. czím alatt az 1871. közigazgatási évre javaslatba hozott rendkívüli pénzszükségletnek ; 5. Emlékirat a közös külügyminisztériumnak a titkos kiadások

Next

/
Oldalképek
Tartalom