A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
i:í2 XIII. ÜLÉS. (Augustus 28-án 1861).) hagyni, hogy a tétel, mint olyan, mely elő nem fordul az í808-ki előirányzatban, a két pénzügyministerium költségvetésébe bevétethessék, és ha az összeg nincs is megszavazva, a tétel bevétetbessék a zárszámadásba. Zsedényi Ede: Ez nem áll, mert azt egyenesen ki nem mondotta a delegatio, és ezt nem lehet elfogadni addig, inig a szám nincs előttünk tudva. Meninger Vincze osztályfőnök: Ezzel nincs kimondva, hogy a számra nézve indemnitást kér a kormány, hanem csak az, hogy a kormány feljogosítva érzi magát a végelszámolást indítványozni. (Helyeslés.) Hajner Pál toll vivő: A külügyministeriumra nézve nincs eltérés a két bizottság határozatai közt a rendes szükségletben; a rendkívüli szükségletben azonban van eltérés, a mennyiben a magyar delegatió a zászlók és pecsétek megváltoztatására 28.000 frtot szavazott meg, a másik delegatió pedig csak 8.000 frtot. ordinariumba, a pecsétek kérdését pedig hagyjuk függőben addig, még e czimre nézve egyezkedés jön létre. Tisza Lajos: Tökéletesen indokolt az albizottság | véleménye, és én csak azt szeretném hozzátétetni, hogy azon esetre, ha a czimerre nézve a közös megállapodás létrejön, a pecsétek megváltoztatását igénylő összegre nézve a külügyministeriumnak indemnitást adunk. (Felkiáltások: Nem lehet!) Elnök: Méltóztatnak tehát ezen pontra nézve hozzárulni a birodalmi tanács delegatiójának határozatához? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Uajner Pál tolhivö: A második kérdés, melyre nézve még nincs megállapodás a Lloyd javadalmazása, melyre nézve a birodalmi tanács delegatiója ragaszkodik eddigi álláspontjához. Pulszky Ferenez: Tisztelt bizottság! Már e tárgyat sokszor megvitattuk s azért leghelyesebb lesz, hogy álláspontunkat fentartsuk. (Maradjon!) Pulszky Ferenez: Tisztelt bizottság! Mi a lobogók beszerzésére és a pecsétek megváltoztatására, —- ámbár megegyeztünk abban, hogy a pecsétek átváltoztatása csak akkor történhetik, mikor a czimre nézve az egyezkedés meg fog történni — 28.000frtot ajánlottunk meg. A másik delegatió tekintettel arra, hogy 126 consulatus van, tehát 12G nagy és közép nagyságú lobogóra lesz szükség, azt hiszi, hogy 8.000 frt. elégséges lesz és a mennyire nekünk a lobogókra és zászlókra nézve az utolsó időben volt némi tapasztalásunk, én azt találtam, hogy tökéletesen összeesik a a nagy zászlók ára azzal, a mit ők felvettek. Eszerint tehát úgy látszik 8.000 frt. tökéletesen elég arra, hogy a consulátusok mindenütt elláttassanak lobogókkal. Azonban a pecsétek megváltoztatására nézve nem fogadták el indítványunkat, mivel azo.i nézetben vannak, hogy ez függővé van téve attól, hogy a czimerre nézve egyezmény jöjjön létre. A czimerre nézve a mi részünkről nincs nehézség, mert mi ismerjük a magyar birodalom czimerét, hanem nehézség van és alapos nehézség a másik félre nézve az iránt, hogy a czimer hogyan állapíttassák meg. És miután erre nézve nincs még megállapodás, a birodalmi tanács delegatiója a pecsétek megváltoztatásának kérdésébe még nem akar belebocsátkozni, és azt mondja, hogy majd akkor fogja ezen összeget megajánlani, ha a czimer kérdése el lesz döntve. Nézetem szerint az ő eljárásuk correct, mert eddig megegyezés nem történt és előre nem szükséges az összeget megajánlani. Indítványozom tehát, hogy togadjuk el az ó ajánlatukat és egyezzünk meg abban, hogy a 8.000 Irt. irassék most be az extraEluök: Úgy hiszem kimondhatom, hogy a tisztelt bizottság erre nézve megmarad eddigi határozatánál. (Helyeslés.) Hajiier Pál tolhivö: A közös pénzügyministerium költségvetésének lY-ik czimére nézve egyeznek a határozatok; ugyanezen költségvetés III—ik czi- mét, a „számellenőrzést“ illetőleg, a költségvetési pótkezelésre és az 1870-ik évre engedélyezett hitelek érvényességére nézve hozott eltérő határozatához továbbra is ragaszkodik a birodalmi tanács bizottsága. Széli Kálmán a hetes albizottság előadója: A hetes albizottság erre nézve indítványozza, hogy a pótkezelésnek a következő évi junius hónapja utolsójáig való kiterjesztésre, bővebb tapasztalatok tekintetéből azonban csak a legközelebb következő egy évre t. i. 1871-re elfogadtassék; azontúl úgy is életbe fogván léptettetni az államháztartási számvitel - ügyét végleg rendező szabályzat. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a hetes bizottság indítványát ? (Elfogadjuk !) Rajner Pál tollvivö: A hadi tengerészeire nézve nincs már sem az ordinariumban, sem az extra- ordinariumban a legkisebb ellentét; csak a birodalmi tanács bizottsága nem említi a virement-t, inig a mi határozatunkban ez meg van adva. Széli Kalman: Az eltérés a következőben áll. A magyar országos bizottság a rendkívüli költségvetésben a rendes szükséglet \. cziméhez és mint annak kiegészítő részét szavazta meg a számfelettiek részére igényelt összeget; a birodalmi tanács bizottsága pe-
