A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
144 XIÍ. ULES. (Augustus 27-én 1869.) Elnök: Méltúztatnak az összeget úgy mint az albizottság ajánlotta, elfogadni? (Elfogadjuk\) A XXII. czimben ennélfogva 6,400.000 frt. szavaz- tatik meg. Zichy Vándor gr. Bátor vagyok e tárgygyal kapcsolatban egy indítványt tenni és azt indokolni. Azon választmány, melynek jelentése alapján a hadügyi albizottság javaslatát e czimre nézve elénk terjesztette, figyelmét kiterjesztette azon adura is, mely ezen összeggel kapcsolatban van. Ha milliónál többet szavazunk meg az idei gyakorlatra: a szerződés, melyről ilt szó van, öt évre terjed s egvátalában nagyok azon összegek, melyek itt szerepelnek. A delegatió már több alkalommal magáévá tette azon elvet, hogy a közös fizetésekből eredő jövedelmi adó közösnek tekintessék. En ugyanezen elvnek nyomán indulva, azt hiszem, hogy mindazon adók, melyek a budgetben a delegatiók által megszavazott összegektől szedetnek, oly államjövedelmek, -melyekhez a magyar államnak szintén oly jogi alappal van igénye, mint a birodalmi tanácsban képviselt országoknak. Elismerem azonban, hogy azon kivetési kulcs, melynek alapján ezen adók beszedetnek, e kérdés eldöntésére nem alkalmazható. Mert a jövedelmi adót saját területén meghatározni kétségkívül minden egyes államterületnek joga, és igy nem lehet a jövedelmi adót olyannak tekinteni, melyre nézve a birodalmi tanácsban és a magyar országyülésen hozott törvényeknek összhangzóknak kellene lenniük. Ezen kívül maguk ezen törvények ellenmondásban vannak azon jogi elvvel, mely akkor emeltetett érvényre, midőn a dualismuson alapuló újabb államszervezetben a közös ügyek törvény által szabályoztattak. Az előtt azon elv állott fen, hogy a jövedelmi adó azon állam javára szedetik, melynek törvényei azt meghatározták; az újabb szervezet alapján azonban petitio principii van e kérdésben; i#ert a változott viszonyoknál fogva lehetetlen, hogy a közösen fedezett költségekből eredő jövedelem kizárólag azon államterületet illesse, melynek területén az esetleg szedetik. En nem tartom e kérdést olyannak, hogy azt egyszerű megállapodás folytán lehetne eldönteni. Annak tisztába hozatalát nézetem szerint leg- czélszerübben a magyar ministerium és a közös ministerium közti egyetértő elhatározásra kell bízni, mely megállapodásnak azután az illető törvényhozás elé kell terjesztetnie, hogy igy jogos igényeinknek elég tétessék. Addig pedig, inig ez megtörténnék, tartassanak az ilynemű jövedelmek függőben, vagy kezeltessenek úgy, mint a külügyministeriumban az ottani dijak után járó jövedelmi adó. Indítványomat írásban van szerencsém beadni, méltóztassanak meghallgatni. Kajner Pál toll vivő (olvassa ZAchy Nándor gr. indítványát): „Mondja ki jegyzőkönyvileg a delegatió, hogy minden a közös ügyi költségvetés és a közös ügyek ellátásából eredő adóbeli jövedelem olyannak tekintetvén, melyhez a magyar szent korona birodalmának szintoly joga van, mint a birodalmi tanácsban képviselt országoknak: a bizottság azon óhajtását fejezi ki, hogy ezen kérdés a törvényhozás utján eszközlendő eligazítása érdekében a magyar ministerium tenné meg a szükséges előleges intézkedéseket. Gróf Zichy Nándor s. k.“ Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadja/;!) Az indítvány tehát egyhangúlag határozattá emeltetik. Eber Vándor előadó (olvassa a hadügyi albizottság jelentését a hadügyi költségvetés XXIII. cziméhez. Felkiáltások: Elfogadjuk !) Elnök: Ennélfogva az albizottság javaslata a XXIII. czimre nézve elfogadtatott, pót-ló szerzésre 954.000 frt. szavaztatván meg. Eber Vándor előadó (olvassa a hadügyialbizottság jelentését .a katonai közigazgatás saját bevételeiről. ) Bánó József: Itt ugylátszik nyomtatási hiba van, mert nem lehet érteni azt, hogy a 1868 végén még meglevő 33,592.631 frt. levonandó. Itt talán 1874- nek kellene lenni, mert a bizottságnak előterjesztett jelentésben ez foglaltatik, hogy csak 1874 végén lesznek kielégítve azok, kik a helyettesítési alapnak az albizottsági jelentésben említett részére igényt tartanak. Arról van itt ugyanis szó, hogy 7,065.200 frtot. le kell vonni és akkor kellmaradnia 23,493.884 frtnyi összegnek. En tehát úgy hiszem, hogy a 33.592.631 frt. melyből az előbb említett összeg levonandó, 1874-ben marad meg, midőn a végkielégítés meg fog történni. Éber Vándor előadó: Ezen 33,592.631 frt. 31 kr. 1868 végével volt meg, mert hiszen 1868-on ! túl a következő évekre nem lehet kimutatás és igy csak azon összeget lehetett felvenni, mely a kimutatás szerint 1868 végével meg volt. Sajtóhiba e helyen csakugyan fordul elő, a mennyiben „vagy“ helyett „még“ teendő. Kajner Pál tollvhő (olvassa a katonai köz- igazgatéis saját bevételét illető szakasz 2-ikpontját.) Elnök: Van észrevétel? (Elfogadjuk!) Tehát a második rész is elfogadtatik. Kajner Pál tollvivő (olvassa az átruházásra vonatkozó utolsó szakaszt:)
