A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

140 XII. ÜLÉS. (Augustus 27-én 18G9.) irányzatnak ebbeli rovatával — egészen 30%-al meg­fogytak volna. Ennek okát kizárólag csak magában a kezelés­ben kell keresni. Felfogok hozni egy másik esetet. Zengg városa épen úgy mint az Adriaitenger szélén fekvő több város mint péld. Triest. Fiume, Buccari és mások, a legrégibb idők óta, birtokában van a fogyasztási adó egy bizonyos nemének, melyet a bor után gyakorol s mely azért eredetileg dazio del vino-nak neveztetik. Hivatalos pályám már ezelőtt 30 évvel okot szol­gáltatott arra, hogy épen Zengg városában az odavaló katonai közegekkel hivatalos érintkezésbe jöjjek, s ugyanakkor alkalmam volt hivatalos utón magamnak tudomást szerezni arról, hogy e neme a fogyasztási adónak Zengg városa területén a határőrvidéki aera- riumnak körülbelül 10.000 frtot jövedelmezett. Azóta e jövedelem forrás, azt lehet mondani átalánosan te­temesen nőtt. Vannak városok, úgy mint Fiume, me­lyekben az jelenleg, összehasonlítva azon időszakkal, melyről szólottám több mint két annyira felszökkent, de feltévén, hogy Zengg városában kivételesen az élőb­bem állapotok megmaradtak volna és hogy ott a dazio del vino most is csak úgy mint az előtt 30 évvel 10.000 frtot jövedelmezne, az osztrák-magyar statis­tics évkönyvnek segítségével következő számok össze­állítása válik lehetővé. Ugyan is ezen évkönyvben a határőrvidéknek az indirect adókból származó jövedelmei részletesen elemezve vannak, és ugyan ott kivehető, hogy az I860, összes fogyasztási adó az egész határőrvidéken nem többre mint 37.463 frtra rúgott. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy maga Zengg városa 3000 lakos számával már ezelőtt 30 évvel 10.000 frtot jövedelmezett e czimen, méltán feltűnik, hogy most az egész határőrvidék 383 négyszög mér­földre terjedő területén, s több mint 1,200.000 la­kosával fogyasztási adó fejében csak 37.000 frtot jövedelmezzen. Ez oly proportio, mely minden józan statistikus számításán túlmegy és a mely már csak a számok egyszerű összeállítása által igazolja azon ítéletet, mi­szerint az állam jövedelmek czélellenesen kezeltet­nek a határőrvidéken. Ugyan ezt még a következő példa is be fogja bizonyítani. A többször idézett statistikai évkönyv azt bi­zonyítja, hogy a határőrvidéknek összes távirati szol­gálata az 1867. évben 40.197 frtot jövedelmezett. Ha e számot figyelemmel kísérjük, azt tapasztaljuk, hogy a határőrvidéken a táviró utáni jövedelem felülmúlja az ugyanott létező fogyasztási adóból származó jö­vedelmet, habár ezen eset bátran lehet mondani a ci- vilisált világban sehol sem fordul elő, a mennyiben másutt e két jövedelmi forrás között semmi féle arány sem áll fen, sót statistikus fogalom szerint e két jö­vedelemforrás egymás arányában úgy áll mint az in­fusorium egy elefánthoz. E szembeszökő eredménynek fő okát abban kell keresni, hogy a fogyasztási adót emberek kezelik és annak jövedelme emberi kézen megy át, holott a te- legrafnál egy galvanicus battéria a közben járó, mely nem téved és hogy a működésnek ellenőrzése a tá­volban t. i. ott történik, hová a távsürgönyök irányozhat­nak. (Helyeslés.) De a midőn én mindezen példákat felhozom, szükséges, hogy szándékomat igazoljam, nehogy midőn én a fogyasztási adónak a határőrvidéken való csekély voltáról szólok, ez által holmi cameralistikus tenden- tiáju bal magyarázatra szolgáltassak okot. Ily értelem­ben nem kívánnék félreértetni, nagyon tudom én azt. hogy a határőrvidéknek lakosai, épen ama rendkívüli katonai szolgálatokért, melyekre institutiójoknál fogva kötelezve vannak, egy részben a fogyasztási adónak sokkal gyengédebb alkalmazásában találják jutalom­dijukat. Nincs semmi, mi szándékomtól távolabb es­nék. mint ily tendentia. Ha a pénzügyekre és állam- gazdászatra vonatkozólag soha egy könyvet sem ol­vastam volna is, egész életemben eléggé tapasztalhatni és tanulmányozhatni alkalmam lett volna saját ma­gamon, mit jelent az, és mily következményeket szo­kott előidézni azon eljárás, midőn egy nemzet, mely kevés pénzzel bir és melynek forgalmi és kereske­delmi eszközei még kevéssé kifejlettek, a megadóz­tatásnak különbféle nemeivel kivételes viszonyainál fogva még csak kisebb mértékben volt igénybe véve. — ha — mondom — ily viszonyok között egy nem­zet. minden előkészület nélkül az adóztatásnak min­den nemével csak úgy rögtönözve valódi ideges ro­hammal méltány osság és könyörület nélkül eláraszta- tik. Sokkal mélyebb sebeket vert hazánkban az ötvenes évekre emlékeztető hasonnemii eljárás , mintsem hogy bárkinél fel lehetne tenni ily tendentiát. De igen is szerénytelen lennék, ha ily nagy horderejű kérdésnél csekély személyemről szólani bátor lennék, de bizodalmasan irányzóm szemeimet leginkább azok felé, kiket felséges Urunk hazánk kor­mányzatával megbízott, kik nehéz időkben a szabad­ságnak bajnokai valának és kiket a hazánk számára kinyert vívmányoknál előharczosokul tisztelünk. Majd ők megfogják Ítélni azt, mit nyom ily körülmények között holmi szűkkeblű cameralistikus tendentia és mily súlyt fektessenek az általuk kormányzott nemze­tek bizodalmába és rokonszenvébe. (Helyesles.) Fiátli Fereucz b.: Elismerem, hogy reám nézve is csaknem ellenállhatlan csábbal és ingerrel, bir a jelen alkalom a határőrvidékről átalában történelmé­ről, fejlődéséről, kormányzatáról szólani különösen közjogi szempontból, mert erre mintegy felhivattunk. De egyrészről azért, mert mit e tekintetben ildomosán el lehetett mondani, előttem szólott gróf Zichy ő ex-

Next

/
Oldalképek
Tartalom