A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

140

XII. ÜLÉS. (Augustus 27-én 18G9.)

irányzatnak ebbeli rovatával — egészen 30%-al megfogytak volna.

Ennek okát kizárólag csak magában a kezelésben kell keresni.

Felfogok hozni egy másik esetet. Zengg városa épen úgy mint az Adriaitenger szélén fekvő több város mint péld. Triest. Fiume, Buccari és mások, a legrégibb idők óta, birtokában van a fogyasztási adó egy bizonyos nemének, melyet a bor után gyakorol s mely azért eredetileg dazio del vino-nak neveztetik.

Hivatalos pályám már ezelőtt 30 évvel okot szolgáltatott arra, hogy épen Zengg városában az odavaló katonai közegekkel hivatalos érintkezésbe jöjjek, s ugyanakkor alkalmam volt hivatalos utón magamnak tudomást szerezni arról, hogy e neme a fogyasztási adónak Zengg városa területén a határőrvidéki aera- riumnak körülbelül 10.000 frtot jövedelmezett. Azóta e jövedelem forrás, azt lehet mondani átalánosan tetemesen nőtt. Vannak városok, úgy mint Fiume, melyekben az jelenleg, összehasonlítva azon időszakkal, melyről szólottám több mint két annyira felszökkent, de feltévén, hogy Zengg városában kivételesen az élőbbem állapotok megmaradtak volna és hogy ott a dazio del vino most is csak úgy mint az előtt 30 évvel

10.000 frtot jövedelmezne, az osztrák-magyar statistics évkönyvnek segítségével következő számok összeállítása válik lehetővé.

Ugyan is ezen évkönyvben a határőrvidéknek az indirect adókból származó jövedelmei részletesen elemezve vannak, és ugyan ott kivehető, hogy az I860, összes fogyasztási adó az egész határőrvidéken nem többre mint 37.463 frtra rúgott.

Ha már most tekintetbe vesszük, hogy maga Zengg városa 3000 lakos számával már ezelőtt 30 évvel

10.000 frtot jövedelmezett e czimen, méltán feltűnik, hogy most az egész határőrvidék 383 négyszög mérföldre terjedő területén, s több mint 1,200.000 lakosával fogyasztási adó fejében csak 37.000 frtot jövedelmezzen.

Ez oly proportio, mely minden józan statistikus számításán túlmegy és a mely már csak a számok egyszerű összeállítása által igazolja azon ítéletet, miszerint az állam jövedelmek czélellenesen kezeltetnek a határőrvidéken.

Ugyan ezt még a következő példa is be fogja bizonyítani.

A többször idézett statistikai évkönyv azt bizonyítja, hogy a határőrvidéknek összes távirati szolgálata az 1867. évben 40.197 frtot jövedelmezett. Ha e számot figyelemmel kísérjük, azt tapasztaljuk, hogy a határőrvidéken a táviró utáni jövedelem felülmúlja az ugyanott létező fogyasztási adóból származó jövedelmet, habár ezen eset bátran lehet mondani a ci- vilisált világban sehol sem fordul elő, a mennyiben másutt e két jövedelmi forrás között semmi féle arány sem áll fen, sót statistikus fogalom szerint e két jövedelemforrás egymás arányában úgy áll mint az infusorium egy elefánthoz.

E szembeszökő eredménynek fő okát abban kell keresni, hogy a fogyasztási adót emberek kezelik és annak jövedelme emberi kézen megy át, holott a te- legrafnál egy galvanicus battéria a közben járó, mely nem téved és hogy a működésnek ellenőrzése a távolban t. i. ott történik, hová a távsürgönyök irányozhatnak. (Helyeslés.)

De a midőn én mindezen példákat felhozom, szükséges, hogy szándékomat igazoljam, nehogy midőn én a fogyasztási adónak a határőrvidéken való csekély voltáról szólok, ez által holmi cameralistikus tenden- tiáju bal magyarázatra szolgáltassak okot. Ily értelemben nem kívánnék félreértetni, nagyon tudom én azt. hogy a határőrvidéknek lakosai, épen ama rendkívüli katonai szolgálatokért, melyekre institutiójoknál fogva kötelezve vannak, egy részben a fogyasztási adónak sokkal gyengédebb alkalmazásában találják jutalomdijukat. Nincs semmi, mi szándékomtól távolabb esnék. mint ily tendentia. Ha a pénzügyekre és állam- gazdászatra vonatkozólag soha egy könyvet sem olvastam volna is, egész életemben eléggé tapasztalhatni és tanulmányozhatni alkalmam lett volna saját magamon, mit jelent az, és mily következményeket szokott előidézni azon eljárás, midőn egy nemzet, mely kevés pénzzel bir és melynek forgalmi és kereskedelmi eszközei még kevéssé kifejlettek, a megadóztatásnak különbféle nemeivel kivételes viszonyainál fogva még csak kisebb mértékben volt igénybe véve. — ha — mondom — ily viszonyok között egy nemzet. minden előkészület nélkül az adóztatásnak minden nemével csak úgy rögtönözve valódi ideges rohammal méltány osság és könyörület nélkül eláraszta- tik. Sokkal mélyebb sebeket vert hazánkban az ötvenes évekre emlékeztető hasonnemii eljárás , mintsem hogy bárkinél fel lehetne tenni ily tendentiát.

De igen is szerénytelen lennék, ha ily nagy horderejű kérdésnél csekély személyemről szólani bátor lennék, de bizodalmasan irányzóm szemeimet leginkább azok felé, kiket felséges Urunk hazánk kormányzatával megbízott, kik nehéz időkben a szabadságnak bajnokai valának és kiket a hazánk számára kinyert vívmányoknál előharczosokul tisztelünk. Majd ők megfogják Ítélni azt, mit nyom ily körülmények között holmi szűkkeblű cameralistikus tendentia és mily súlyt fektessenek az általuk kormányzott nemzetek bizodalmába és rokonszenvébe. (Helyesles.)

Fiátli Fereucz b.: Elismerem, hogy reám nézve is csaknem ellenállhatlan csábbal és ingerrel, bir a jelen alkalom a határőrvidékről átalában történelméről, fejlődéséről, kormányzatáról szólani különösen közjogi szempontból, mert erre mintegy felhivattunk. De egyrészről azért, mert mit e tekintetben ildomosán el lehetett mondani, előttem szólott gróf Zichy ő ex-