A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

122 nagyobb lesz. Ez a régi rendszernek következése, a ság, hogy mennyi tiszt szükséges ez egyes ágak- miről mi nem tehetünk. uál, ha nincs e tekintetben egy határozottan kör­A megtakarítások, melyek a rendes rovatokban vonalozott szervezet megállapítva? Ekkor azután XI. ÜLÉS. (Augustus 26-án i860.) történtek, bizonyára hatással fognak lenni jövőre, ha a jelenben még nem történhetnek is meg, mert ezen nyugdí jazások lassanként megszűnnek, és azon állások többé nem töltetnek be, csak lassanként történhet­vén meg a szervezés, és igy most átmeneti időszakban vagyunk. Bizonyos, hogy ez nagyon sajnos dolog, de segíteni rajta rögtön nem lehet. Azt, a mit az egyik oldalon megtakarítottunk, át kell tennünk bár csak ideiglen, egy más rovatba. Midőn pénzről van szó, nem szeretem sem maga­mat. sem másokat ámítani és igy nem akarok illusiokat fölkelteni az iránt, hogy a budgetet tetemesen leszállít­hassuk. Vegyük fel gyakorlatilag a dolgot. Az albizott­ságban minden egyes tételen át mentünk a lehető legnagyobb lelkiismeretességgel, és az általunk eszkö- zöllietőkneknek hitt takarításoknak eredménye körül­belül 1 millió 5—6 százezer forint volt, pedig nehány százezer frtot megtakarítani ott, hol milliókról van szó, valóban nem lehet megtakarításnak nevezni. A tör­vényhozás megállapította a hadsereg létszámát 80U.0Ü0 emberben, ezen szám egy kérlelhetlen bud­getet von maga után, mely előtt meg kell hajolnunk és igy nem számíthatunk arra, hogy mig ezen létszám fenáll, nevezetes összeggel szállíthatjuk le a hadügyi budgetet. Lehet sok módozat, melyek által bizonyos megtakaritások eszközölhetők, de miilókat nem lehet megtakarítani, szükséges, hogy előbb véget vessünk azon rendezetlen állapotnak, mely évtizedekig fenállott, de melyet egyszerre átalakítani nem lehet. Hogy azonban haladás történjék egy rendezett állapot felé az nagyon kívánatos és hogy történik is, az kitűnik azon megtakarításokból, melyek az 1868., 69. és 70-iki budgetekben ki vannak fejezve, mely megtakaritások a létező 23 czimből 8—9 czimre terjednek ki s me­lyek összeszámítva körülbelül 2.300.000 Írtra rúgnak. E megtakarítás főleg onnan eredt, hogy a katonai igazgatási személyzetnek száma apadt. Természetes, hogy az által egy más rovatban szaporodás állott elő, de ez csak ideiglenes s eredménye az lesz, hogy végre tel­jesen meg fog szűnni. E megtakarításnak azon másik jó oldala is megvan, hogy általa úgyszólván kényszerít­jük a hadügyministert és az egyes igazgatási ágakat, hogy egyszerűsítsék az egész kezelési rendszert, mert ha ez nem történik meg, akkor sohasem leszünk tisz­tában. Mig nem lép életbe egy részletezett minden igazgatási ágra kiterjedő hadi és békeszervezetünk, addig rendszeresített budgetről szó sem lehet. Méltóztassanakcsak akármelyik igazgatási ágon keresz­tülmenni, azt fogják tapasztalni, hogy léteznek egyes ágak pl. Pesten, Becsben, Olmützben, hol az egyik­nél 3, a másiknál 10, a harmadiknál 8 tiszt alkalmaz- tatik. Hogy határozza meg már azt akármely bizott­nem fogunk úgy szólván sötétben járni, hanem nyílt számok állanak előttünk, melyeknek alapján tudjuk, hogy mit lehet, mit nem lehet megtakarítani. Szükséges ezen kívül a mint az már meg is kezdetett, az állandó elhelyezés. E czélra az előirányzatban rendkivülileg 200.000 frt. volt megszavazva, hogy 8 vadászezred és 17 gyalog ezred kiegészítő kerületeikbe szállít­tassanak. Nem mondom épen, hogy kiegészitő kerüle­tekbe. hanem leglábbazon területi osztályokhoz soroz- tassanak, melyekhez a különféle ezredek tartoznak. Mig az meg nem történik, addig rendezett igazgatási ágakkal nem fogunk bírni, mert minden ily igazgatási ágnak áthelyezésével, a ruházat, az élelmezés, a kaszár- nyázás költségei változnak. Szükséges végre, hogy az előléptetési és nyug­díjazási rendszer szabályoztassék, mert különben nem lehet egy rendszeresített költségvetést előállítani. En tehát az előadottaknál fogva nem osztozhatom a hadügyministernek azon nézetében, hogy az előter­jesztett budget már szabályszerű volna. Annyi ingó és változó elemek vannak abban, hogy mig azok nem rendeztetnek úgy, hogy, nem mondom semmiféle, de legalább nagy változás azokban ne történhessék, addig én azt szabályszerű költségvetésnek el nem ismer­hetem. Azonban, mint mondám, magam is mindezt csak a jövőben hiszem elérhetni, de más részt nem osztoz­hatom azon vérmes reményekben, melyek talán a bud­getet milliókkal hiszik leszállithatónak, addig, mig a törvényhozás által megszabott létszám fenáll. Véle­kedésem szerint e tekintetben nem szabad illusiókban élnünk. (Helyeslés.) Orczy Béla I). osztályfőnök: Ha a külügyministe- rium részéről szükséges azon eshetőségekről szólani, melyek indokolhatják a mostani hadierőnek fentar- tását, a ministerium kényes helyzetbe jön, a mennyi­ben igen könnyen azon dilemmának teszi ki magát, hogy ha egy erős hadseregnek alakításáról beszél s annak felállítását óhajtja, azzal vádoltatik, hogy há­borúra gondol; ha pedig azt mondja, hogy remé­nyünk van a békéhez, azt nyeri feleletül, hogy tehát nem kell hadsereg. Úgy hiszem tisztelt bizottság, hogy itt is, mint mindenütt a közép utón érhetjük el az igazságot. Igaz, hogy külviszonyaink jelenleg bé­kések, és hogy a külügyministerium a kíméletnek és tartózkodásnak elvét követni kötelességének tartja; de igaz más részt az is, hogy ez elvek egyikének, úgy mint másikának nem csak absolut, hanem relativ becse is van. Kíméli a külügyministerium minden irányban másoknak jogait, kímélni fogja másoknak jogos igé­nyeit is, de viszont ezt saját állásara, es sajat érde­kére nézve másoktól is kívánhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom