A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
12 II. ÜLÉS (Augustus 5-én 1869.) megállapítása tekintetében tennünk kell. A közös penz- ügyministerium a 68-iki állapot kimutatása által csak egy képet akar elénk állítani, hogy megtudjuk, milyen volt 1868 végén, az eddig ismeretes számmunkálatok befejezése alapján, az államháztartás állapota. Az, hogy 1870-re miként állapítjuk meg a közös pénzügyi költségvetést, nézetem szerint nem áll kapcsolatban ezen jelentésnek az 1868—ik évre vonatkozó részével, már csak azért sem, mert az 1868-iki állapotot végleg befejezve nem is ismerjük. De ha azt mondta volna az előttem szóló, hogy ezen albizottsági jelentésnek némely pontja oly kívánságokat és óhajokat foglal magában, melyeknek kimondását és érvényre jutását a magyar delegatióban szükségesnek tartja, és azt mondotta volna, hagyjuk e tárgyat későbbre, midőn a közös pénzügyminister befejezte a közös acti- vák feletti tárgyalásokat, melyeket a két fél pénzügy- ministerei, maguk között, és illetőleg a közös pénz- ügyministerrel folytattak, akkor nézetem szerint, lett volna indítványának alapja. Miután azonban, a mint beszédéből kivehettem, ezt nem igy formulázta, azon nézet mellett vagyok, hogy kezdjük meg azonnal a jelentés tárgyalását, fejezzük ki nézeteinket azon szellemben, a mint az albizottság, -— legalább az én meggyőződésem szerint — legjobb lelkiismerete szerint megállapitá. (Helyeslés.) Kínok: Két nézet merült fel. Az egyik, mely a pénzügyi albizottság jelentését azonnal kívánja tárgyalni, a másik csak annak egyik részét kívánná vitatás alá venni. A kik a jelentést egészben tárgyalni akarják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik, fíajner Pál tollvivő, megszámlálja a felállottakat.) A többség az albizottság jelentését egész terjedelmében tárgyalni kívánja. Rajner Pál tollvivő (olvassa az albizottság jelentésének czimét, a bevezetésnek első és második szakaszát, és az A. pontnak első szakaszát, melyek változatlanul elfogadtatnak. Folytatólag olvassa a második szakaszt.) Weninger Yincze osztályfőnök a közös pénzügy ministerinmhan: Mielőtt a tisztelt bizottság a 3-ik szakaszban foglalt nagy fontossággal biró .indítvány felett határozna, engedje meg, hogy a kormánynak e tárgyra vonatkozó nézeteit röviden előterjeszthessem. A pótkezelésnek az albizottság jelentésében indítványozott megszorítása 3 hónapra, annyit jelent, hogy 3 hónapon túl a múlt évi szolgálatra a pénztár semmi tizetést ne teljesithessen. Midőn a múlt évben a tisztelt bizottság elé a pénzügyi albizottságnak azon indítványa került, hogy az eddig szokásban levő egy évi pótkezelés 6 havira szorittassék, a kormány készséggel járult ezen indítványhoz, mert hiszen a kormánynak is az a kívánsága a mi a delegátiónak, hogy t. i. mielőbb azon adatok és pedig a tényleges kezelés eredményeinek birtokába jusson, melyeknek segélyével az előterjesztett uj államháztartási költségvetés megbírálható és alaposan megítélhető legyen s e tekintetben a javaslatok megtétethessenek. A kormány — mondom — ugyanezen állásponton áll, mert ha részletezett és a legközelebbi múltból származó adatok állanak rendelkezésére, az előirányzatot annál biztosabb alapra fogja fektethetni. Ez volt oka, hogy tavaly a kormány azonnal hozzájárult ezen indítványhoz; de mikor ezt tette, azon meggyőződésben volt, hogy czélját épen csak ezen megszorítás korlátái közt lehet elérnie. De ezen tulmenve épen a czéltól távolodnánk el, melyet szem előtt tartottunk. Legyen szabad röviden arra utalnom, hogy nincs jelenleg állam Európában, melynél oly rövid pótkezelési határidő volna, mint a milyent a tisztelt bizottság a múlt évben megszavazott. így pl. Eszakamerikában 1820. május végén hozatott be az egy évi pótkezelés. Belgiumban, melyre oly gyakran szoktak hivatkozni, október 31-ig fizethet a pénztár múlt évi szolgálatokra. Francziaországban a harmadik év júliusa végéig utalványozhat, augustus végéig fizethet a pénztár a múlt évek szolgálataira, Poroszországban, mely kitűnő háztartásáról ismeretes az 1824. évi törvény 24. §-a értelmében, egy évig tart a pótkezelés. Nem azért említem én fel mindazokat, mintha azt következtetném belőlök, hogy miután ott igy van, nálunk is igy kellene lenni, hanem némileg constatálni vélem ez által azt. hogy nálunk a kormány irányában a bizottság nem gyakorol több engedékenységet, mint más államokban. A 3 havi pótkezelési határidőnek nagy hordereje van az administratio tekintetében. Maga a pénzügy- ministerium és a főszámvevőszék, mely oly kis kezelési terjedelemmel bir, január havában elkészíthetné a zárszámadást. Nem igy van ez a kül- és hadügyministeriu- moknál. A külügyministerium távol forrásból kapja a számadásokat és ha azokat december végével be is fejezik, későn jön az a külügyministeriumba tárgyalás és elhatározás végett. Ebből correspondentiák támadnak, mert a fizetések a két kormány részére bizományilag eszközöltetnek és azokat addig a számadásba bevenni nem lehet, miga két érdekelt kormány maga is hozzá nem járul. A patentalis invalidusok fizetményei az adóhivatal által teljesittetnek. Ezeknél a vég számadásokat, minthogy a fizetések negyedévenként utólag történnek, összeállítani nem lehet, inig nincsenek megvizsgálva, továbbá fel lehet említeni még a hadügyministeriumnál, hogy miga számadások liquidáltatnak, és végleg meg-
