Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1914-1915 (Bécs, 1914)
III. Közös hadügyministerium A. Közös hadsereg I. rész
33 B. Erődítési építkezések. 19l4/15-re az erődítési szak terén uj létesítmények gyanánt a következő építkezések vannak kilátásba véve: a) Rendkívüli szükséglet, 4. czim, 3. tétel. Fokozott óvintézkedések villámcsapás ellen erődítményeknél (erődök, raktárak stb.); ötödik részlet ..................................................... 40.000 K b) Rendkívüli szükséglet, 8. czim, 2. tétel. Az erődítések ágyú- és lőszer-felszerelésének elhelyezésére szolgáló raktárak építésére; tizennegyedik részlet .... 50.000 ., c) Rendkívüli szükséglet a közös hadsereg fejlesztése alkalmából, L rovat. Szükséglet erődítési intézkedésekre (folytatólagos hitel) . 6,000.000 „ d) Egyszeri rendkívüli szükséglet hadi anyag beszerzésére és eröditési intézkedések végrehajtására (folytatólagos hitel), 2. tétel ............................................ 7,000.000 r Összesen . 13,090.000 K Ebből az a) tétel egy részének kivételével az építkezések Ausztria területére esnek. Ezen szükségletből Magyarországra a kvóta arányában . . 4,764.760 K jutna. Amint már a mnlt évi 9. határozatra adott válaszomban kifejteni bátor voltam, tekintettel az előbb felsorolt építkezések természetére, valamint azon körülményre, hogy ily létesítmények kialakításánál vagy uj építésénél kizárólag katonai és az időnkénti politikai helyzet által adott szempontok mérvadók, a hadügyi köz- igazgatásnak nincs módjában, a fenforgó esetben a felosztásnak a magyar kvóta javára szolgáló változtatását eszközölni, minélfogva ezen építkezéseknek a kvóta arányában leendő felosztása nem biztositbató. Czementnek és vasnak, továbbá az eröditési létesítmények építésénél használt gépészeti alkatrészeknek szállítása, az illető megállapodások értelmében, amúgy is mindig a törvényes kvóta arányában történik. Ami a tisztelt országos bizottságban megpendített azon eszmét illeti, hogy az utolsó évtizedekben majdnem kizárólag Ausztriában létesített eröditési építkezésekért kompenzáczió volna szolgáltatandó, ugv e tekintetben — amint már 1913. szeptember havában a m. kir. kereskedelmi minister úrhoz intézett átiratomban kifejteni bátorkodtam — előbb be kell várni a két ministerelnök ur felfogásai között mutatkozó eltérések áthidalását. Ezen kérdés megítélésére nézve egyébként a jövőben a magyar ágyugyárnak időközben történt felállítása is befolyással leend, a mennyiben eröditési czélokra szolgáló szállításoknál Magyarországnak nagyobb tér fog nyílni. Az Ausztriában és Magyarországon fekvő nagyobb gyakorlóterek értékéről szóló kimutatás alább következik. A fentemlitett okból megindítandó tárgyalások esetleges siettetése végett a hadügyministerium újólag megkereste a cs. kir. ministerelnök és a m. kir. kereskedelmi minister urakat.
